HÍRARCHÍVUM

A Rózsák terei házaspárok lelkigyakorlata

A Rózsák terei házaspárok lelkigyakorlata
2012. november 7. 09:50

Máriapócs ismét kegyelmeket forrásozott a 2012. október 21-23. között a zarándokházban megrendezésre került lelkigyakorlatra érkező budapesti családok számára. A lelkigyakorlat fő szervezője és előadója Kovács István atya egy olyan kezdetnek szánta az összejövetelt, mely a Rózsák terei családos közösség megerősödését eredményezheti a jövőben.
Az első este az ismerkedésé volt: a családok többsége régi ismerősként üdvözölhette egymást. Azon házastársak számára, akik „újként” érkeztek a lelkigyakorlatra, magában hordozta ez az alkalom a bemutatkozás, az egymás számára történő megnyílás feszültségét is. István atya figyelmessége azonban oldotta az ismerkedés nehézségeit. A gyermekeket mindeközben Gabi néni szerető gondoskodására bízhattuk, aki a tizenegynéhány, különböző korosztályhoz tartozó, szertelen aprósággal könnyedén elboldogult.
A családos hétvége első napján elhangzott előadások mottója leginkább Szent Ágoston közismert gondolata – „Szeress és tégy, amit akarsz!” – lehetne. Istennek az ember iránt érzett szerelme és vágyakozása kell, hogy a mintája legyen a házastársak egymás iránt érzett szerelmének és vágyakozásának, mely a másik szabadságát nem béklyózhatja meg, nem szűnhet meg a nehézségek idején és nem kophat meg az idők során. Az Isten ember iránt érzett végtelen és önmagát feláldozó szerelme ad mintát a házastársaknak az egymás iránt tanúsítandó türelemre, megbocsátásra, áldozatvállalásra is. Mivel Isten az embert a Szentháromság tagjai között fennálló szeretetkapcsolatból hívta létre saját képére és hasonlatosságára, a házastársak szerelme a „szentháromságos” mintán alapulva akkor válhat teljessé, ha a kapcsolatban a házastársak rátalálnak Isten mintát adó szerelmére, és viszonozzák azt Istennek. Az elmélkedés a következő nap azzal folytatódott, hogy ez a viszonzás milyen módon történhet meg. Az előadások fő gondolatát a jézusi „szüntelen imádkozzatok” felhívás képezte. Ennek során a miért nem imádkozunk, hogyan és mikor imádkozunk kérdésekre kaphattunk választ, miközben ráismerhettünk saját imaéletünk gyengeségeire, ugyanakkor az imádságban való elmélyülés különféle imamódszerekkel történő lehetőségeire is. Az utolsó nap előadásának szép története volt Teréz anya példája, aki imádságban (rózsafüzérben) mérte a múló időt, ezáltal hétköznapjait Isten szüntelen jelenlétébe helyezhette és leghétköznapibb cselekvéseire fordított időt is neki ajánlhatta.
A fatemplom bensőséges, megszentelt terében Szent Liturgiát mutattunk be, melyet István atya a családos hétvégén megjelentekért ajánlott fel, a kegytemplomban pedig a Szűzanya ikonja előtt Parakliszt végeztünk. A programot színesítette a bazilita kolostor megtekintése, és az immár hagyománnyá váló, a gyermekek nagy örömére szolgáló lovas kocsikázás. Köszönjük mindazoknak, akik lehetővé tették ezek a napokat az Istenszülő oltalma alatt.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2019 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert