HÍRARCHÍVUM

Véget ért Szegeden a Szent Mihály Arkangyal Ikonfestő Műhely

Véget ért Szegeden a Szent Mihály Arkangyal Ikonfestő Műhely
2013. augusztus 30. 09:09

Hat napi imádságos, kemény munka után véget ért Szegeden a Kisléghi Nagy Ádám festőművész, Érdemes Művész vezette Szent Mihály Arkangyal Ikonfestő Műhely. A közös alkotómunkát egyfelől a napi rendszerességű Szent Liturgiák, imaórák és vecsernyék tagolták és tették teljessé, másfelől a szakmai programok, filmvetítések, előadások, melyek különböző szempontok alapján szóltak ugyanarról: az ikonfestés szent művészetéről. Szentnek nevezzük ezt a művészetet, mert az ikon által a szentség, Isten általi megérintettség és kiválasztottság, az Isten kegyelmével való átjártság jelenik meg ebben a földi világban, de szent azért is, mert az alkotó imádságban, Isten jelenlétében végzi munkáját, s nem utolsó sorban azért, mert minden, amit az ikon ábrázol, legyen az egy valamikor élt személy vagy az Őt körülvevő tárgyak, szentséggel és fénnyel van átitatva. Az ikonon mindig az a fény jelenik meg, amely a Tábor-hegyen színében átváltozott Krisztus arcán és ruháján tündöklik, és ez a fény szenteli meg azt, aki a kép előtt imádsággal áll.

A Műhely idei témája a Megváltó nem kézzel festett képmása volt, amelyet Krétai Theofánész XVI. századi, azonos című freskójának figyelemevételével festettek meg a résztvevők, Kisléghi Nagy Ádám értő technikai és szellemi vezetése alatt. Az eredeti mű az Athosz-hegyi Sztavronikita-monostor katholikonjában található.

A műhelymunkában összesen 10 jelentkező vett részt, ki festve, ki jegyzetfüzettel kezében és figyelemmel elméjében. A fatáblára, hagyományos (és technikai szempontból is a legjobbnak tartott) levkaszalapra festett ikonok a szintén hagyományos tojástempera technikával készültek. A tábort vezető művész elmondása szerint az ikon elkészítése a legelső munkafázistól a legutolsóig gyökeresen ellenkezik a mai világ gondolkodásmódjával, amelyre a gyorsaság, a felületesség, a zaj és az emberközpontúság jellemző. Az ikon lassan, megfontoltan és csendben készül, témája pedig a világban Isten kegyelme által megjelenő szentség. Csak a fatábla elkészítése, megtervezése, lealapozása, csiszolása heteket vesz igénybe, s minden munkafázis fokozott figyelmet és óvatosságot igényel. Az ikon, amely az isteni örökkévalóságot és tökéletességet jeleníti meg szemlélője számára, mindig a legnemesebb anyagokból és tökéletes formák felhasználásával készül. Ennek legjobb példája a Krisztus, az Istenszülő Szűz és a szentek feje körül elhelyezett, aranyozott nimbusz, melynek mindig tökéletes kör alakúnak kell lennie. Az ikon egyik jellemző tulajdonsága éppen az, hogy minden tekintetben igyekszik elszakadni a földi világtól és az anyagi jellegű megnyilvánulásoktól. Ennek egyik jele, hogy a fatábla a krétaalapozást követően rendkívül sima, a márványra emlékeztető "fallá" lényegül át, valamint az, hogy az ikonfestő igyekszik ecsetvonásait "elrejteni", a festett felületet légiesen megformálni, hiszen az már nem az anyagvilágot, hanem az Isten kegyelmében fürdő, szellemi világot ábrázolja, ilyenformán idegen e világ számára. Ezért az ikonon megjelenő bármiféle anyagi vonatkozás épp ellenkező hatást ér el: mintegy visszarángatja a földre az Istenhez emelkedni óhajtó hívőt. 

A résztvevők a hét folyamán meghallgatták Jeszeniczky Ildikó Munkácsy Mihály-díjas  festőrestaurátor-művész előadását a posztbizánci ikonfestészeti technikákról  a fatábla elkészítésétől a képen végzett utolsó simításokig. A szépen felépített, rendkívül érdekes előadást a szakkember praxisából válogatott, a nyilvánosság számára nagyrészt elérhetetlen ikonok illusztrálták. Aranyosi-Vitéz Gellért szervező a Műhely témájáról tartott előadást Szent részegség és józan békesség ­- A Megváltó nem kézzel festett képmásának teológiája címmel. Az előadás kitért az ikon eredetére, legendájának tartalmi elemzésére, az ábrázolás szentírási alapjaira, valamint a híres kortárs francia teológus, Jean-Claude Larchet Az ikonfestő és a művész című könyvének megállapításait felhasználva szemléltette, hogy a tárgyalt ikon minden más ikon őstípusa, és hogy ez a képmás mintegy egyesíti magában azokat a tulajdonságokat, amelyekkel az ikonok általában rendelkeznek. Nyirán János fődiakónus, a nyíregyházi Görögkatolikus Egyházművészeti Gyűjtemény vezetője, aki a Műhely teológiai hátterét és liturgikus alkalmainak ünnepélyességét biztosította, az Úrszínváltozás ikonjáról tartott vetített előadást. Elemzésében a liturgikus szövegek tükrében körüljárta az ikonon ábrázoltak jelentőségét és azok teológiai mélységeit, újszerű megfogalmazású látásmódot is bemutatva. Előadása végén értékes beszélgetés alakult ki, melynek keretében összehasonlítottuk az Európában széles körben ismert Raffaello-féle Színeváltozás-képet Feofan Grek Úrszínváltozás-ikonjával. Sokak számára új volt annak a két TV-filmnek a levetítése, amely a Műhelyt vezető Kisléghi Nagy Ádám festőművész alkotásait mutatja be. Kondás Sándor görögkatolikus áldozópapnak, a Trikérion Görögkatolikus Médiaműhely vezetőjének kisfilmje a szentendrei Péter-Pál templomban elhelyezett nagy méretű ikonkereszt születését mutatta be a fa kivágásától az asztalosmunkán és az aranyozáson keresztül a teljes mű elkészüléséig. A Duna Televízió Ars Sacra című riportfilmje a szombathelyi székesegyház kereszthajójában elhelyezett négy hatalmas olajfestmény sorsát kíséri figyelemmel, a művész szellemi magaslatokban szárnyaló kalauzolásával.

A közös étkezések és beszélgetések alkalmával olyan mélyenszántó gondolatok hangzottak el, amelyeknek vajmi kevés köze van a ma megszokott pláza- ill. fesztivál-"kultúrához", a divathoz vagy a korszerűnek tűnő, valójában sekélyes és elillanó irányzatokhoz. Az ikonfestészet örök, miként az Egyház, s a Pokol kapui, bár folyton próbálkoznak, nem vehetnek erőt rajta. Az Örök Igazság ábrázolása az idők végezetéig alapvető szükséglete lesz az emberiségnek, hiszen csak az Ő világosságában láthatjuk meg a világosságot. Adja a Mindenható, hogy az Ő Szent Fiának szemlélése folytatódjék az örökkévalóságban is!

Külön köszönettel tartozunk Kocsis Fülöp püspök atyának a hathatós támogatásért, valamint Szaplonczay Miklós parókus atyának a liturgikus szolgálat hűséges ellátásáért és Királyné Kocsis Magdolnának a felemelő énekes szolgálatért. Köszönjük Artur Prenkiewicz OFM Conv. plébános atyának, hogy erre az időre befogadott bennünket a szegedi Szent Miklós Templomba és a Minorita Rendház nagytermében biztosította nyugalmunkat! Isten áldása legyen Rajtuk mindenkor!

Aranyosi-Vitéz Gellért
szervező

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2019 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert