HÍRARCHÍVUM

Krónikás jelentés a végekről

Krónikás jelentés a végekről
2014. január 29. 09:33

Az Úr 2014.esztendejében, annak január 23. napján a "Duna-limes" bal partján, az eddig előterjedt görögkatolikusok istenszerető népe, -- Dunakeszi - Ó temető  megszentelt szegletében
Urunk nagyobb dicsőségére és gyarló lelkünk üdvözítésének előmozdítására méltó istenháza építésébe fogván, -- elérkezett fenti napon a toronysisak helyére emelésének magasztos és szimbolikus pillanatához.

Boldog arcú hívek sokasága, köztük örömünkben osztozó más szertartású keresztény hittestvéreinkkel és legelsőbben is Bubrik Miklós parókus Urunkkal, igyekezett ezt a napot, a csípős, kissé hideg téli idő kedélytelenségét feledtetve, a szent építkezés ünnepévé varázsolni.

Teljes sikerrel!
Állnak már templomunk falai; és a szép örménybazilika stílusú istenháza fölött ott magasodik már a szépen illeszkedő, befejezettséget ígérő és nyugalmat árasztó Torony.
Meglett!
                                                                                   
És a szimbólum?!
Nos, bizony! Mi másnak is lehetne szimbóluma a Torony, mint az Emelkedésnek! Az örök ember örök vágyának: lelkünk felemelésének szimbóluma.
      
Sursum corda!
Horími szerdca!
Emeljük fel szívünket!
                                                                                    
Dübörög körülöttünk a világ, és mi --- rakva gyarlóságokkal, hiábavalóságok utáni vágyakozásokkal -- szívesen átvesszük annak végzetes hullámhosszát és ritmusát .
De,  ha mi nem is tudjuk, a Lélek tudja, miben van a mi igazi dolgunk. Keresni, folyton keresni az egyedül igaz utat! És ha figyelünk (és tűnődnénk! ) meg is kapjuk a jelet, hogy merre vezet az út felfelé! A Torony felé! Ki a káoszból! Hogy hol találjuk meg az igazi értelmét ennek az egész földi valóságnak.

Felmutatni, hogy mennyire voltunk méltók a Teremtő nagy ajándékára. Legalább annyit: megpróbálni megmutatni, mik is tudtunk volna mi lenni igazán! Ha tudtuk volna mire is odaadni ezt az egész nehéz, szép, rettenetes, vagy áldott életünket!
Ahogy megigazult nagy költőnk tudta mondani nagy bajában:

.".............mert szörnyűséges, lehetetlen
Hogy senkié, vagy emberé
Az Élet, az Élet, .........."

Kisida Elek
emeritus sebész

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2019 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert