HÍRARCHÍVUM

Osztatlan szívvel az Exarchátus búcsúján Máriapócson

Osztatlan szívvel az Exarchátus búcsúján Máriapócson
2014. július 24. 09:11

Ezen a hétvégén tartottuk a Miskolci Apostoli Exarchátus területén élő hívek zarándoklatát Máriapócson. Egyházközségeink többségéből szervezett módon, buszokkal, kisbuszokkal, gyalog, máshonnan személygépkocsikkal érkeztek mindazok, akik  terheket hordozva lelkileg feltöltődni szerettek volna.

Az alábbiakban Atanáz püspök gondolatait olvashatjuk, amelyek az ünnepi Szent Liturgián hangoztak el. 

 

K. Ü. T. !  Szeretettel köszöntöm a közelből és távolból érkezett zarándokokat. Nemcsak a Miskolci Exarchátus népét, hanem a helybelieket és a Kárpátaljáról érkezetteket…

Tegnapelőtt értesültem róla, hogy Ukrajnából most ezrek kelnek zarándokútra, hogy imádkozzanak olyan élet kegyelméért, amelyet az igazság, a béke, a megértés és megbocsátás jellemez. Hozzájuk társulunk. „Szicsasz vojna igyot…” – hallgatjuk a dermesztő cinikus jelentést a maláj gépet 295 utasával lelövő hatóság alezredesétől. Ukrajna szenvedő lakosaival is vagyunk ma, amikor az ősrégi háborús idők prófétájára, Szent Illésre emlékezünk. A Királyok 1. könyve számol be a Bibliában arról, hogy amikor már 3 év is eltelt anélkül, hogy háború lett volna Szíria és Izrael között, ezt megelégelték az uralkodók, a királyok. Ma is hasonló őrültségeknek vagyunk tanúi. A háborús idők prófétájának, Szent Illésnek közbenjárására tehát nagyon is rászorulunk. „A szenvedések elviselésében és a kitartó türelemben vegyetek példát a prófétákról, akik az Úr nevében szóltak” – hallottuk az apostol kezdő szavait. De nemcsak példát, hanem figyelmeztetést is kapunk a prófétától.

Amikor Áháb elküldetett Izrael valamennyi fiához, s az összes prófétát egybegyűjtötte a Kármel hegyére, így szólt hozzájuk Illés: „Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Úr az Isten, kövessétek őt, ha pedig Baál, kövessétek azt!”

A kétfelé sántikálás nem ortopédiai problémára utalt. Nem a lábukra sántító emberekkel volt probléma, hanem azokkal, akiknek a látásmódja avagy a  szíve-lelke hibás. A hegyi beszédben így szólt az Úr: „Ha szemed ép, egész tested világos lesz. De ha a szemed rossz, egész testedre sötétség borul. … Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti.” A kétfelé sántikálás tehát az, amikor valaki csak látszólag ragaszkodik az igazi úrhoz, valójában viszont másik irányba kacsintgat.Ilyen volt például az Illés születése előtti években Abia júdeai király, akinek „szíve nem volt tökéletesen az Úré” és folytonos háborúskodásba keveredett. Ilyen volt az „állhatatlan szívű nemzedék”, amelynek „lelke nem maradt hű Istenhez” (Zsolt 78,8) Akik „csak szájukkal szerették őt, nyelvükkel viszont hazudtak neki; a szívük nem volt őszinte hozzá, és nem maradtak hűek szövetségéhez”. Isten a kezdetektől prófétái által kérte, hogy „ne akadjon olyan, kinek a szíve elfordult az Úrtól” (MTörv 29,17).

Ugyan merre fordulhat el az ember szíve? Illés története Baál szolgálatát említi. De a bálványok minden korban új formában kerülnek elő. Amikor „a nép szíve nem ragaszkodik Istenéhez”, hol az anyagi javakhoz, hol szenvedélyeihez, vagy például a másik nemhez fordul.

A Királyok első könyvében, ahol Illés történetét is olvassuk, a 3. fejezet azzal kezdődik: Éjszaka megjelent az Úr Salamonnak álmában és azt mondta: „Kérj, amit akarsz, s megadom neked.” Azt mondta erre Salamon: „Adj szolgádnak értelmes szívet, hogy ítélni tudja népedet, s megkülönböztethesse a jót és a rosszat, hisz ki tudná ítélni e népet, ezt a te hatalmas népedet?” Tetszett e beszéd az Úrnak, hogy ilyesmit kért Salamon. Azt mondta azért az Úr Salamonnak: „Mivel ezt kérted, s nem kértél magadnak sem hosszú életet, sem gazdagságot, s nem kérted ellenségeid életét, hanem bölcsességet kértél magadnak, hogy igazságot szolgáltathass: íme, szavad szerint cselekszem veled, s olyan bölcs és értelmes szívet adok neked, hogy hozzád hasonló sem e­lőtted nem volt, sem utánad nem lesz. Sőt amit nem kértél, azt is adok neked: olyan gazdagságot tudniillik és dicsőséget, hogy hozzád hasonló még senki sem volt a királyok között sohasem.”

Salamon király szívét később az asszonyai fordították más istenek felé, s így szíve nem volt teljesen az Úrral” (1 Kir 11,4) – ettől ment tönkre. A szenvedélyek sokak szívét teszik megosztottá.

Az Ószövetség a megosztott szívű embert szerencsétlennek mutatja be, mert ha Istentől eltávolodott, akkor „szíve a bálványokhoz tapad”. De ezt tapasztaljuk ma saját környezetünkben is. Aki megcsalja feleségét, az ne ámítsa magát azzal, hogy pénzt tesz a perselybe! Semmilyen jámborkodás nem feledteti azt, hogy esküjét megszegve Istent is becsapja. Akik az alkohol, a drog mámorának rabjai lesznek,azok is rossz irányba sántikálnak.

„Hogyan csábíthatta el szívedet a sátán?” –kérdezte a főapostol Péter Ananiástól, aki felesége tudtával be akarta csapni az ősegyházat. Pedig adományt adtak – de hazugságuk miatt szörnyethaltak. Ma sem elég jámborkodni, hanem Isten útjain kell előrehaladni.           

Ugyanakkor a zsoltáros nemegyszer felsóhajt: „Mily jó Isten Izraelhez, az igaz szívűekhez!” „Szívembe rejtem beszédeidet, hogy ne vétsek ellened”.

Jézus követői közül egyesek a 86. zsoltár közepén találtak célravezető utat: „Vezess engem, Uram, a te utadon, és igazságodban fogok járni; egyesítsd szívemet, hogy félje a te nevedet!” Szent Pál szerint „az Úr kedvében járó” ember „megosztottságtól való mentessége” (1 Kor 7,32) fontos. Aki megosztottság nélkül szentelte magát teljesen Isten szolgálatára, annak tulajdonképpen csak ez azegy ügye lehetett fontos. A világ sokfélesége ugyanis okvetlenül megosztja a lelket, Isten azonban Egy, és a hozzá tartozóktól elvárja, hogy csak egyre ügyeljenek. Aki az „egyetlen szükségeset” (Lk 10,42) választotta, és bármilyen közösségi szolgálatot is végzett, azt is imádságnak tekinthette, vagyis a folyamatos ima állapotában élhetett.

„Tégy jót, Uram, a jókkal és az igazszívűekkel!” – kérjük egy zarándokzsoltár közepén. ”Akik pedig görbe utakra hajlanak, azokat az Úr elragadja a gonosztevőkkel” (124) A „görbe utakra térők” kapcsán Aranyszájú Szent János fejti ki azt, hogy „az erény sima és könnyű, míg a gonoszság furfangos, tarkabarka és átjárhatatlan”. Aki tehát hazudozni akar, gondolja meg, mibe vág bele: „mekkora két-színűségre van szüksége, mennyi színlelt szóra! Mennyi szörnyűségre! Aki viszont az igazat mondja, annak se fáradságba, se nehézségbe nem kerül, se színlelésre, se más effélére nincs szüksége, mert az igazság magában felragyog. Így hát az erény már a jutalmazás előtt is jutalmat szerez.”

„Meddig sántikáltok kétfelé?” Kárpátaljai zarándoktársainktól biztosan nem azt kéri számon az Úr, hogy sántítanak-e. Inkább csak azt, hogy távol tudják-e tartani magukat a maffiától, annak kisebb-nagyobb kísértéseitől. Hiszen az embernek elég kisujját odaadnia, s a maffia az egész karját sőt egész lényét istentelenül lenyelheti. Aki apró csalásokat megenged magának, később már nem tud visszalépni. Hiába csörgeti a rózsafüzérét, hiába látszik ki jámbor imájában a szeme fehérje, a másik irányba tett tétova lépései már lekötik a rossz felé. Aki a maffiózók legkisebb kérésének is eleget tesz, az hamar a sátán rabságába adja lelkét.

„Meddig sántikáltok kétfelé?” Borsodi vagy zempléni zarándoktársainktól sem azt kéri számon az Úr, hogy sántítanak-e. De talán számonkéri, hogy nem engedtünk-e a megvesztegetésnek, a korrupció modern formáinak. Hogy nem pillantunk-e hamis pillantással más feleségére vagy férjére. Hiszen a házassági ígéretben bennfoglaltan ott rejlett az is, hogy nemet mondunk a mások feleségére vagy férjére. Kétfelé sántikál az is, aki olyan párt képviselőjére szavaz, amely ma vagy holnap képes szembefordulni az emberség, a család és közösség alapértékeivel.

Oly szépek és aktuálisak ma az apostol bíztatásai: „A szeretet legyen tettetés nélkül! Utáljátok a rosszat, s ragaszkodjatok a jóhoz! Ami a testvéri szeretetet illeti, legyetek egymás iránt gyengédek, a tisztelet dolgában egymással versengők, az igyekezetben nem lusták, tüzes lelkűek: az Úrnak szolgáltok! Legyetek örvendezők a reménységben, béketűrők a nyomorúságban, állhatatosak az imádságban” (Róm 12) Ezeket a tanácsokat vigyük haza búcsúfiaként a lelkünk tarisznyájában!

E héten imádkoztuk egyházunk zsolozsmájában: „erősítsd meg szívemet, s tedd egyenessé, szelíddé és őszintévé, Üdvözítőm!” Szent Illés napján ezt a kívánságunkat ismételjük meg e kegyhelyen is: „erősítsd meg szívemet, s tedd egyenessé, szelíddé és őszintévé, Üdvözítőm, mint könyörületes”, Szent Illés próféta és a legszentebb Istenszülő imádságai által! ÁMEN

Képtár 

www.exarchatus.hu

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2017 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert