HÍRARCHÍVUM

„Isten ott van, ahova beengedik.” – Zsolozsmás tábor Nyíracsádon

„Isten ott van, ahova beengedik.” – Zsolozsmás tábor Nyíracsádon
2015. július 12. 10:15

Már az egy évvel ezelőtti zsolozsmás táborban meghatározta Fülöp atya a 2015. évi zsolozsmás tábor időpontját, mely az évben július 6. és 9. közé esett. Ahogyan a táborba invitáló felhívást közzétették a szervezők, máris befutottak az első jelentkezők. Az idei tábor egy felajánlásnak köszönhetően lehetőséget kínált ingyenes részvételre 5-5 felvidéki, erdélyi, kárpátaljai és délvidéki jelentkezőnek. Nagy örömünkre érkeztek határon túli részvevők, méghozzá Nagyváradról, de eddigi tapasztalatainknak megfelelően az ország egész területéről, Pécs környékéről, Egerből és Budapestről is jöttek Nyíracsádra együttimádkozók.

A görögkatolikus zsolozsmástábor jellegzetessége az, hogy három napon keresztül részesei lehetünk a teljes liturgikus napnak. A vecsernye, a kis esti zsolozsma, az éjféli zsolozsma, az utrenye, az imaórák (I., III., VI., IX.), a déli istentisztelet szertartását úgy élhetjük meg, mintha egy monasztikus szerzetesközösségbe csöppentünk volna. Az ima fontossága és ereje ebben a három napban mutatkozik meg igazán, élhetjük át teljesen csak az imádságra koncentrálva.

Fülöp érsek-metropolita atya az idei táborba Gegő Julianus (Dés – Erdély) ferences rendi szerzetes-atyát hívta meg, hogy gondolataival még közelebb hozza számunkra az imádság fogalmát. „Jöjjetek örvendezzetek az Úrnak!” A római katolikusok zsolozsmájából idézve kezdte első elmélkedését. A szüntelen ima által belemerülünk a Jóisten jelenlétébe, mely nem a szavakról szól. Nem mi uraljuk az imát, hanem az imádság ural bennünket - kezdte gondolatmenetét. A virrasztás nem jelent mást, mint nyitott szemmel járni, lényege a szüntelen jelenlét, ahogyan a virrasztó szolga is tette az evangéliumi példában. Hittanórákon megtanultuk az imádság fogalmát, mely így hangzik: Istennel való beszélgetés. A testvér még közelebb hozta az imádság fogalmát magyarázatában számunkra. „Az imádság a léleknek az Isten felé való kívánkozása. Az imádság nem betanult szavak egymásutánja, nem kötelességből mondott házi feladat, nem csak szövegek felolvasása, nem pusztán szavakkal történő kommunikáció, hanem belefoglaltatik az ember egész élete.”

Az imában engednünk kell, hogy Isten megszólítson bennünket és oda kell figyelni arra, akihez a szavak szólnak. A testvér kiemelte, hogy kapcsolatot csak találkozással lehet fenntartani. A találkozás szavak nélkül is létrejöhet azáltal, ahogyan rákészülünk, ahogyan jelen vagyunk (Szent Ágoston). A beszélgetésben fontos az, ami a szavakon túlmutat, mi is mondjuk gyakran: „Köszönöm, hogy megértesz! Köszönöm, hogy meghallgattál!”

Pilinszky szavaival folytatja elmélkedés-sorozatát: „Imádkozni annyi, mint eljutni Isten csöndjébe!” Másoktól tanultuk meg, hogyan fejezzük ki magunkat. Édesanyánktól tanultunk meg beszélni, az anyaszentegyház megtanít imádkozni bennünket, Istent megszólítani. A zsoltárok a keresztények anyanyelve. A zsoltárok a szavak és képek egymásutánja. Ha nyitott szívvel és ésszel vagyunk jelen a zsoltárolvasáskor, akkor egy-egy szó vagy kép megtalálhat bennünket, mely elég, hogy lelkünket Istenhez emelje. A testvér a továbbiakban a zarándok-zsoltárokról (120-134. zsoltár) tartott tanítást. A zarándoklat az életről szól, mely minden egyes esetben eléri a célját, vagyis az Istennel való közösséget. Ezekben a zsoltárokban az úton lévő ember reményei és kétségei jelennek meg. „A zarándoklat nem egy őrült rohanás!” Mindenkinek megvan a saját tempója, Isten ezt felveszi, ha nem adjuk fel, átkarol és besegít a célba.

Magnificat – „Magasztalja lelkem az Urat!” Mária imádságáról, imádkozásáról beszélt a testvér harmadik gondolatmenetében. Mária felteszi a kérdést: mi lesz velem? Majd tekintetét felemeli arra, aki megszólította őt és reménységgel telik meg a szíve. Keresi az élet értelmét, kérdések és kételyek fogalmazódnak meg benne, melyekből fakad az ő imádsága. Engedi, hogy megszólaljon az, ami spontán felszakad belőle. Imádkozzuk el mi is a saját magnificánkat!

„Mert az ember annyit ér, amennyit Isten szemében ér és semmivel sem többet!” (Assissi Szent Ferenc)

 

Tóth Teodóra

 

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2024 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert