HÍRARCHÍVUM

Vodicai (Szerbia) búcsú

Vodicai (Szerbia) búcsú
2010. június 3. 13:02

Magyarországon bizonyára nem sokan ismerik a szerbiai Vodica kegyhelyét. pedig az aprócska kápolna a vajdasági ruszinoknak legalább olyan kedves, mint nekünk a máriapócsi bazilika.

Az első csodás esemény 1817-ben történt e helyen, ahol akkor még csak egy kút állott. Pár év múlva az Istenszülő ismét megjelent két lánynak. Még ez évben közel harminc gyógyulásról számolnak be a korabeli források. 1860-ban, száz éve szentelték föl azt a templomocskát, mely ma is az egyetlen a kegyhelyen. Ez alkalomból rendezték a rendhagyó templombúcsút, melyre Djura Džudžar Szerbia és Montenegró exarchája meghívta megyéspüspökünket, Kocsis Fülöpöt is. Az ünnepi Szent Liturgián több szerbiai püspök mellett más szomszédos országok egyházi vezetői is részt vettek, így voltak vendégek Macedóniából, Romániából és Szlovákiából is. A homíliát Orlando Antonini, Szerbia nunciusa tartotta, aki beszédében a Szentlélek pünkösdi egyházformáló működéséről szólva Aranyszájú Szent János gondolatát idézte, mely szerint a keresztények közössége olyan, mint a liszt, melyet a Szentlélek kovászként ható egyesítő ereje éleszt meg és tesz Istennek felajánlott tiszta kenyérré. A nuncius ezt a gondolatot fűzte tovább amikor az Istenszülő szerepét a kenyér sütésekor fölhasznált vízhez hasonlította.

Vodica a vajdasági ruszinok központja, Ruszkikeresztúr, egykori nevén Bácskeresztúr határában található. A rutén ajkú telepesek Mária Terézia idején érkeztek ide a mai Magyarország területéről, és utódaik az észak-magyarországi parókiáinkon élő híveket ma is távoli rokonaikként tartják számon.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2024 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert