HÍRARCHÍVUM

Árpád-házi Szent Piroska ünnepe Pécsett

Árpád-házi Szent Piroska ünnepe Pécsett
2010. augusztus 17. 09:53

Árpád-házi Szent Piroska sajnos a kevésbé közismert szentjeink közé tartozik. Éppen ezért, a liturgikus jelentőségén túl, egyfajta kulturális missziót is jelentett a Szent Piroska emléknapjához kapcsolódó két esemény. Augusztus 12-én, Szent Piroska ünnepének előestéjén Kocsis Fülöp püspök atya vezetésével vecsernyét és lítiát tartottunk a pécsi görögkatolikus templomban. Az ünnep napján, 13-án pedig a római katolikus bazilikában adott ünnepi hangversenyt a Szent Efrém Bizánci Férfikar, Szabóki Tünde közreműködésével. Mind a görögkatolikus szertartás, mind az ünnepi koncert - saját önálló jelentőségén túl - kapcsolódott az immár hagyományosnak mondható Pécsi Ruszin Napok, illetve a rendkívülinek számító "Pécs 2010 - Európa Kulturális Fővárosa" programsorozathoz is.

Árpád-házi Szent Piroska valószínűleg 1088-ban született, Szent László királyunk és felesége, Adelhaid rheinfeldi hercegnő gyermekeként. Hétéves korában elveszti édesanyját, öt évvel később édesapját is. Neveltetéséről ettől kezdve unokabátyja, korának egyik legműveltebb uralkodója, Könyves Kálmán gondoskodott. Piroska - szentéletű apja nyomdokait követve - már ekkoriban mélyen vallásos életet élt. Korának szokása szerint, mint uralkodóház-béli hajadon, diplomáciai házasságot kötött. 1104-ben hozzáment I. (Komnénosz) Alexiosz bizánci császár fiához, Komnénosz Jánoshoz. Esküvője előtt, az akkori egyházjogi szokásoknak megfelelően, áttér az ortodox hitre. Ekkor kapja a görög Eiréne, magyaros kiejtéssel Irén nevet, melynek jelentése "béke". A névválasztás találó volt: Piroskának azaz Irénnek békés természete és békéltető szándéka folyamatosan megmutatkozott. Férje 1118-ban II. János néven elfoglalta a bizánci trónt, és Piroska-Irén már mint bizánci császárné több fontos diplomáciai ügyben is közvetített, többek között Magyarország felé is. Azonban császárnéként sem fordult el Krisztustól. A diplomáciai tevékenysége mellett gondot fordított a Bizáncon átutazó szentföldi zarándokokra is. Legfontosabb tette a konstantinápolyi Pantokrátor monostor megalapítása volt. A monostor nem csak a vallási élet egyik fontos központja lett, de tartozott hozzá egy menhely aggastyánok és szellemi fogyatékosok számára, valamint egy kórház, a legképzettebb orvos-szerzetesek irányításával. Az ötvenágyas kórház abban az időben igen jelentős méretűnek számított. Például szolgált nem csak a nyugati- és keleti keresztény Európa, de még az Arab Birodalom kórházainak építésekor. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy Szent Piroska jelentősen hozzájárult az egészségügy egyetemes fejlődéséhez is. Nyolc gyermeke született: Alexiosz, Mária, Andronikosz, Anna, Izsák, Theodora, Mánuel és Eudokia. Az elsőszülött fiú, Alexiosz társcsászár lett apja mellett, őket a legkisebbik fiú, Mánuel követte a bizánci trónon. Midőn gyermekei felnőttek, egész életét Istennek ajánlotta. Kolostorba vonult, és apácaként a Xéné nevet vette fel. Nem sokkal később, 1134. augusztus 13-án átadta lelkét Teremtőjének, akinek egész életében szolgált királyleányként, császárnéként, anyaként és apácaként egyaránt. Mind az orthodox, mind a katolikus egyház szentként tiszteli. Emléknapja augusztus 13-án van. Hiteles arcképét a Hagia Sophia mozaikjáról ismerjük, ahol Szent Piroska mint a monostor-alapító Irén császárné van ábrázolva. Szent Piroska személyes például szolgált a később élt Árpád-házi Szent Erzsébet számára is.

Augusztus 12-én, este nyolc órakor, az ünnep előestéjén került sor az ünnepi vecsernyére és lítiára a Xavéri Szent Ferenc görögkatolikus templomban. A szertartást Fülöp püspök atya vezette, aki immár harmadszor tisztelte meg jelenlétével templomunkat és egyházközségünket. Közreműködött a Szent Efrém Férfikar, akik gyönyörű énekükkel segítették a hívőket a vallásos áhitat átélésében és az imádkozásban. A szertartás egyes énekeit szólista illetve a férfikar egésze énekelte, de természetesen az állandó énekekbe a többi hívő is bakapcsolódott. Íly módon egyszerre valósulhatott meg a zsolozsma liturgikus párbeszéd-jellege illetve kibontakozhatott az a magas szintű művészi színvonal, amit a Szent Efrém Férfikar és nemkülönben Fülöp püspök atya énekhangja képviselt. Akik nem fértek be a templomba (ahol "telt ház" volt), azok kivetítőn követhették a szertartást a templom előtti téren. Az imádság után agapé is volt. Először a lítián megáldott öt kosárka pogácsából és borból fogyasztottak a jelenlévők. Ezután egy egszerű, de igen népszerű hagyományos népi eledelből, a slambucból kapott mindenki. Mivel az agapé Nagyboldogasszony böjtjére esett, ezért természetesen a slambuc is hús nélkül, a böjti előírásoknak megfelelően készült.

Szent Piroska ünnepén, 13-án, a pécsi Bazilikában adott ünnepi koncertet a Szent Efrém Férfikar, Szabóki Tünde szoprán énekesnő közreműködésével. Bár az esemény nem liturgikus szertartás, hanem koncert volt, a férfikar és a művésznő hiteles tolmácsolásában mégis elmélyült, vallásos élményben részesülhetett a hallgatóság. Bubnó Tamás karvezető néhány mondatos bevezetői segítették a jelenlévőket eligazodni a bizánci liturgikus zene gazdag világában. A műsorban elhangzottak ősi és kortárs szertartási énekek: a legrégebbi több, mint márfélezer éves, a legújabb pedig a néhány éve elhunyt Vavrinecz Béla "Valóban méltó" kompozíciója volt. Emellett hallhattunk még gregoriánt valamint néhány vallásos népéneket és kolindát is.

Pécs városában idén méltóképpen emlékeztünk meg a keleti és nyugati kereszténység közös szentjéről, a magyar származású Árpád-házi Szent Piroskáról. Talán ez is hozzásegíti a hívőket a szent tiszteletének szélesebb körű megismeréséhez.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2017 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert