HÍRARCHÍVUM

A cigány kultúrát be kell vinni a templomajtón

A cigány kultúrát be kell vinni a templomajtón
2010. november 2. 16:11

Cigánypasztorációs konferenciát tartottak Egerben

A cigány értelmiség előtt prófétai feladat áll: hiteles identitást kell közvetítenie. Üzenni kell a szülőknek, hogy ha a gyerekeiket igazán szeretik, akkor mindent megtesznek azért, hogy tanulhassanak, hogy az ő életük szebb legyen, és kibontakozhassanak. Az integráción kell dolgozni, amely nem egyenlő az asszimilációval, a teljes beolvadással – mondta Székely János cigánypasztorációért felelős püspök Egerben, a hét második felében tartott háromnapos cigánypasztorációs konferencián, melynek témája a cigánypasztoráció és a helyi egyház volt.

Idén márciusban tartották a Vándorlók és Útonlévők Pápai Tanácsának négyévente esedékes európai cigánypasztorációs felelősök konferenciát a Vatikánban. Ennek a tanácskozásnak a gondolatai adták a Magyarországon immár nyolcadik alkalommal, Egerben megrendezett konferenciának a vezérfonalát.

Nem véletlen a konferencia címválasztása és a téma felvetése azért sem, mert a cigánypasztoráció nem felsőbb utasításra indult el, hanem az evangélium ösztönzésére érezték úgy néhányan, hogy a cigányság felé kell fordulnia az egyháznak – nyilatkozta portálunknak Dúl Géza, a konferencia szervezője. – A megjelentek erős lelki töltést kapnak, a csoportbeszélgetések pedig rengeteg gondolatot ébresztenek a résztvevőkben. Ez a célja a konferenciának: hogy a résztvevők gondolatokkal, lelki töltekezéssel menjenek haza – vonta le a tanulságokat a gyömrői Ceferino-ház vezetője.

A háromnapos konferencia második napján szólalt fel Ternyák Csaba egri érsek, aki egyházmegyéjének tapasztalatait osztotta meg. Másfél évvel ezelőtt egy kérdőívet juttattak el az egyházközségekbe, és 83 településről érkezett válasz, amely szerint a katolikus lakosság 18,36 százaléka, a hitoktatásban részesülők 15 százaléka, míg a megkeresztelteknek 25,9 százaléka cigány.

Ezen mindenképp el kell gondolkozni még akkor is, ha számunkra nem az lenne a missziós parancs, hogy „menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek” függetlenül attól, hogy milyen a bőre színe, milyen a kultúrája, milyen az identitása, milyen a nyelve – mondta Ternyák Csaba. Hozzátette: sokan azt hiszik, hogy bérelt helyük van a templomban, ami téves hozzáállás. Ha nem érzik azt a cigányok, hogy befogadó közösségre találnak, nem fognak járni a templomba.

Nyugat-Európához képest nálunk eltérő a helyzet, ugyanis nem tekinthetjük a magyarországi cigányokat migránsoknak, így más módszereket kell alkalmazni a lelkipásztorkodásban. Új missziós tevékenységre van szükség az egri egyházmegyében is, ezért tanul Koós Ede atya Rómában missziósteológiát, hogy hazatérve összefogja azt a munkát, ami már régebb óta folyik az egyházmegyében – ismertette a terveket a főpásztor.

Kifejtette: a Cursillo-mozgalom tevékenysége a leggazdagabb, hiszen átfogó módon végeznek mély lelkipásztorkodást: megérintik az emberek szívét. Kuklay Antal atyának és munkatársainak a tevékenysége is kiemelkedő. Az általuk tartott hittanórákon a klasszikus tananyag mellett olyat is megtanulnak a diákok, amit esetleg otthon nem. Teréz anya nővérei és a Szent Ferenc Kistestvérei is olyan szeretetet továbbítanak, amelyre elsősorban a családban van nagy szükség. Ternyák Csaba szerint amit Szent Ferenc Kisnővérei csinálnak, az a kegyelem csodája. A jó képességű, tehetséges arlói gyereknek az egyházmegye lehetőséget biztosít középiskolai tanulmányok folytatására. Szendrőről a vörösiszap sújtotta térségbe indultak cigányok segíteni, hiszen amikor nálunk volt árvíz, akkor nekünk segítettek, ezért mi is segítünk – idézte a huszonhét önkéntest az érsek.

A cigánypasztoráció az egyház számára rendkívül fontos; azért kap kiemelt helyet, mert az Úristen minden embert szeret, nem azért, mert ezt mi megérdemeljük, hanem mert ő valóban végtelenül jó – fogalmazta meg az alapokat Székely János püspök, aki a vatikáni konferencia megállapítását is idézte: a cigányságnak sajátos pasztorációra van szüksége, mert sajátos kultúrája van. Ezért kell megismerni és megismertetni a cigányság kultúráját, hiszen sok szép pillanata van, amit nem nagyon ismerünk.

A cigánypasztorációért felelős püspök szerint a cigány értelmiség előtt prófétai feladat áll: hiteles identitást kell közvetítenie. Üzenni kell a szülőknek, hogy ha a gyerekeiket igazán szeretik, akkor mindent megtesznek azért, hogy tanulhassanak, hogy az ő életük szebb legyen, és kibontakozhassanak. Az integráción kell dolgozni, amely nem egyenlő az asszimilációval, a teljes beolvadással. Székely János arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy az egyház nemcsak területi alapon működik, hanem különleges feladatokra különleges papokat, plébániákat rendel. Sója Miklós Hodászon létrehozott egy kis cigánykápolnát, Majnek Antal püspök kápolnát építetett Kárpátalján. Fontos ilyen pilléreket építeni, amelyek révén közel kerülhetnek a cigányok a kereszténységhez, amelyek hidat képeznek a plébánia felé. A főpásztor azt is kiemelte, hogy Dúl Géza atya javaslatára került be a vatikáni konferencia záródokumentumába az a rész, amelyben az egyház ajánlja az olyan evangelizációs csoportok létrehozását, ahol cigányok és nem cigányok együtt élhetik meg az evangéliumot, igazi közösséget alkotva. A dokumentum arra is kitér, hogy a cigány kultúrát be lehetne vinni a templomajtón, hogy ne csak megtűrt, másodrangú vendégnek érezzék magukat. „Nagy élmény volt a vatikáni konferencia, úgy éreztem, hogy az egyház vezetői figyelnek ránk, és a cigányság valóban ott van az egyház szívében” – zárta beszédét VI. Pál gondolataival Székely János püspök.

Az előadások, bemutatkozások közötti szünetek végén a szendrőládiak karizmatikus éneket énekelve csalogatták vissza a konferencia résztvevőit előbb egy közös Isten-dicséretre, majd a konferencia folytatására. A cigánypasztorációs konferenciák történetében idén volt a legtöbb résztvevő, csütörtökön és pénteken is több mint százhúszan keresték fel az egri Szent János Lelkigyakorlatos Házat.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2017 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert