PANNÓNIA KÁVÉHÁZ

Pannónia Kávéház

Arról, hogy miért nem nyavalygok korlátozások idején...

Z. Pintye Zsolt írását olvashatják.

Arra a nagyapámra gondolok, aki 1900-ban látta meg a napvilágot. Arra, aki 14 éves, amikor kitör a „nagy háború” és a monarchia állampolgára Hajdúböszörményben. Arra a hazafira, aki 1919-ben a felvidéken küzd azért, hogy a balfácán álmodozó Károlyi-kormány (áldatlan) tevékenysége ellenére, meg lehessen őrizni az ország integritását. A Horthy-korszakban lesz termény-takarmány nagykereskedő, és veszi ki a részét abból, hogy az egész világon csodált magyar malomipar működjön és virágozzon. A második világháborúban határvadász és a Kárpátokban harcol. Jól mutatja, hogy nem volt buta ember, ezredírnokként tartották számon. Hihetetlen és mesés körülmények között tér haza a feleségéhez, ahol két gyermek is várja. Aztán az élet, még egy lánnyal és egy fiúval (édesapámmal) is megajándékozza, mert hisz a békében. 1948-ban Rákosiék munkásellenesnek nyilvánítják, jön a fekete autó érte, két év kemény börtönbüntetés a jussa. Mindenét elkobozzák; visznek pénzt, paripát, fegyvert. Mama, négy gyerekkel csak magára számíthat, meg legfeljebb a falura, ahol kedvelik őket és némi élelmiszerrel kisegítik. Aztán jön a kommunizmus, ahol nagypapi megbélyegzett ember, ahol a félesége, aki egyébként a megyei csendőrbiztos, tanult lánya csak nagy nehézségek árán lehet takarítónő a tanácson…

Arra gondolok, hogy hányszor tette tönkre a történelem nagyapa álmait, hányszor látta közvetlen közelről az értelmetlen halált, hány rendszerben hallotta, hogy minden az ő érdekében történik, hányszor próbálták mosni az agyát, hányszor korlátozták szabadságában, zárták penészes cellába, hányszor kényszerítették olyan dologra, aminek nemhogy értelme nem volt, de ellentmondott a józan ész minden törvényének.

Amikor most ebben a szabadosságban, a mérhetetlenül falánk konzumtársadalomban, az Európai Unióban biztosított, az egyén érdekeit egekbe emelő, kőbe vésett alapjogok idején, mások azért sírnak és jajonganak, hogy „most kellene fellázadni és utcára vonulni” a korlátozások ellen, akkor én bizony nagyapámra gondolok, akit történetesen a legfilozofikusabb evangélista után Jánosnak kereszteltek és görögkatolikusként, istenhívőként jámboran fogadta el, hogy vannak dolgok, melyeket csak nagyobb összefüggésben érthetünk meg…

Egész Európában azért korlátoznak, hogy bírják az orvosok, ápolók, mentősök a rohamot, azért korlátoznak, hogy legyen hova tenni a beteget, hogy legyen elég lélegeztetőgép, hogy nem omoljon ránk a világ. Korlátoznak Olaszországban, Németországban, Ausztriában. Korlátoznak, hogy talán 30 nap után megkönnyebbüljünk. Mint, ahogy nyár elején tettük. Korlátoznak, hogy legalább addig bírjuk ki, amíg megjön a várva várt vakcina. De ha Te attól nyugszol meg, hogy köpködsz, lázongsz, ha neked az összeesküvéselméletek hamis fénye, melege ad reményt, hát legyen, de azért tedd fel a maszkot és tartsd be a szabályokat... 

Én meg nagyapámra gondolok, mert az ő hite is erőt, bizodalmat ad járvány idején…

Z. Pintye Zsolt 

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2021 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert