Sivatagi atyák, próféták, püspökök: aszkézis és hatalom a késő antikvitásban

 Sivatagi atyák, próféták, püspökök: aszkézis és hatalom a késő antikvitásban

Mától lehet beiratkozni a budapesti TIT József Attila Szabadegyetemre (szeptember 18. és 29. között), melynek "Sivatagi atyák, próféták, püspökök: aszkézis és hatalom a késő antikvitásban" című kurzusáról olvashatnak részleteket az alábbiakban. Az előadássorozat tíz alkalmas, októbertől márciusig tart.

jasze.hu2017. szeptember 18. 08:00

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 2383 napja íródott

Sivatagi atyák, próféták, püspökök: aszkézis és hatalom a késő antikvitásban

ELŐADÓ: Sághy Marianne egyetemi docens, CEU, ELTE

IDŐPONT: Keddi napok, 18:00
10 előadás

RÉSZVÉTELI DÍJ: 8 000 Ft

A szentkultusz a késő antik kereszténység nagy horderejű újítása. A IV. században kétfajta szenttisztelet élt egymás mellett: a halott mártírok és az élő „szentemberek,” a karizmatikus remeték, szerzetesek, püspökök tisztelete.
A mártírok sírjai Ég és Föld találkozásának privilegizált, szent helyei, ezért föléjük oltárokat és fényes bazilikákat emeltek, a mártírok ereklyéit pedig aranyból készített, drágakövekkel díszített ereklyetartókban őrizték. A szent ereklyéjében élt tovább és tevékenykedett a földi életben, és csakúgy, mint az élő „szentember”, a gyógyítástól a bíráskodásig és az esőcsinálásig elsőrendű funkciót töltött be a közösségben. A társadalmi kapcsolatok hálójából kiszakadó remete lesz a par excellence közösségi ember, mert megvesztegethetetlen, nem saját zsebre, hanem másokért dolgozik, önzetlenül és ingyen. A „szentember” életéről és csodáiról a szentéletrajz (vita) számol be. A IV. század végére az egyház magába olvasztotta az aszkéta eszményt, és a latin Nyugaton figyelemreméltó módon a püspök vált a szent elsődleges képviselőjévé.
Az előadás-sorozat az első szentéletrajzok alapján mutatja be szentség és hatalom, aszkézis és közösségépítés kapcsolatát. A szentéletrajzok nemcsak a katolikus és ortodox teológiára, hanem a világirodalomra is óriási hatással voltak. A keresztény életrajz és a hagiográfia elméleti meghatározása után megvizsgáljuk, hogy hogyan és miért alakul ki a szent újfajta felfogása és modellje a IV. században, és a különböző életrajzok hogyan ábrázolják főhőseiket. Milyen funkciót töltött be az életrajz a keresztény közösségekben? Mi a hagiográfia és a Szentírás kapcsolata? Hogyan értelmezte a szentkultuszt és a védőszent szerepét a „felvilágosult” protestáns valláskritika, illetve a mai történettudomány és antropológia? A legkorábbi hagiográfiai szövegeken keresztül vizsgáljuk meg a késő antik kereszténység kihívásait, és értjük meg korunk vitás kérdéseit, amilyen például a papi nőtlenség vagy a szerzetesi hivatás.

IDŐPONTOK:

október 10. Szent és szentéletrajz: elméletek és fogalmak I.
október 31. Szent és szentéletrajz: elméletek és fogalmak II.
november 14. Remete Szent Antal
november 28. Remete Szent Pál
január 9. Malchus és Hilarion
január 23. Tours-i Szent Márton
február 6. Caesareai Baszileiosz (Nagy Szent Vazul)
február 20. Szent Makrina
március 6. Milánói Szent Ambrus
március 20. Hippói Szent Ágoston

jasze.hu

Nyíregyházi Egyházmegye

sivatagi atyák, szabadegyetem,




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2024 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert