Zarándoklat Máriabesnyőre

Mire felértünk az enyhe emelkedőn, az egyik kedves egyházközségi tag, már várta az érkezésünket, hogy szakszerű idegenvezetésben részesítsen bennünket a társával együtt. Ők elnézést kértek, hogy előttünk is volt egy csoport, utánunk, illetve velünk párhuzamosan is, mi pedig azt feleltük, hogy hála Istennek, mert mások is szeretik a drága Szűzanyát!

Az ismertetés kívül kezdődött, s megtudhattuk belőle a templom építésének és a kegyhely kialakulásának történetét. A buszon elhangzott előzetes tájékoztatás után jó volt, hogy az ismeretek leülepedhettek. Grassalkovich Antal a 18. század közepén (egy fél évszázaddal a máriapócsi Istenszülő első könnyezése után) építtette azt a kápolnát, amelyből a jelenlegi három részes bazilika kialakult. Most is látható a főoltáron az a piciny Mária-szobor, amely megmutatta, hogy hol kell felépíteni a templomot. A főoltár mögött imádkozhattunk a Loretoi kegyszobor előtt is: ugyanis ebben a templomban, rendkívüli módon, két kegyszobor is található. S amint megtudtuk, ez idősebb a jelenlegi loretoi-nál, mert annak eredetije tűzvészben elpusztul. A csodálatos verőfényben láthattuk az udvaron a kapucinus keresztet is, melynek sajátossága, hogy nem a megfeszített Üdvözítő van rajta, hanem szenvedésének eszközei. A csodálatos akusztikájú bazilikában gyönyörűen hangzott az Istenszülő köszöntésére végezett Parakliszunk. Utána még az altemplomot is meglátogattuk, ahol az alapító Grassalkovich Antal és családtagjai sírjánál is imádkozhattunk.

Lelkileg feltöltődve indultunk neki második célunknak: a királyi kastély megtekintésének. Előre bejelentett csoportként egy kicsit várakoznunk kellett, de ezt jól ki tudtuk használni a park és a kastély környezetének megtekintésére. Felemelő történelmi események színhelyén sétálhattunk, ahol Mária Terézia is, ahol Ferenc József megpihent sok munkája közepette, ahol Sissi királynő lovagolt… Akik vették a fáradságot, a királydombon az összes magyar uralkodó és király képében gyönyörködhettek. Aztán szinte elröppent az idő közel három évszázad zsugorodott össze előttünk, miközben egy bő óra alatt végiglátogattuk a királyi kastély termeit. Egy részlet „élőben” is megjelenedett előttünk, mert egy filmforgatásba csöppentünk bele… Így nem csak lelki szemeinkkel láthattuk Sissi királynőt és udvarhölgyeit.

Élménydúsan, de fáradhatatlanul indultunk neki harmadik célunknak: a göldöllői új görögkatolikus templom megtekintésének. A parókus atya nem tudott bennünket fogadni (egyházközségi kirándulásra mentek), de egy lelkes egyházközségi tag az előzetes megbeszélés alapján bemutatta nekünk a gyönyörű templomot, melynek már a belső festése is csaknem teljesen kész van. Csoportunkból elhangzott, hogy olyan, mint a földi mennyország, s gondolhattunk az ősi orosz krónikára, amelyben ugyanezt lehet olvasni.

Olyan jól feltöltekeztünk a zarándoklatunkon, hogy hazafelé a buszon még a vecsernyét is volt erőnk elvégezni. Sok kérést, köszönetet, felajánlást vittünk a Szűzanyának, de biztos, hogy még több általa közvetített kegyelmet hozhattunk haza. A mindvégig gyönyörű időben még a lelkünk is megfényesedhetett.

Szöveg: Ivancsó István, fotó: Obbágy Veronika, Tóth Bettina

Nyíregyházi Egyházmegye