Lelki ház épült – Huszonöt éves a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A szentmisén Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, valamint az MKPK számos tagja mellett az egyházmegyei határok kialakításkor érintett külhoni egyházmegyék püspökei is koncelebráltak. Jelen voltak, Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és a kormányzat képviselői, valamint a helyi társadalmi és kulturális élet vezetői is.

A szertartás előtt megtartották Dobos Dániel zeneszerző Szent László király tiszteletére írt Égi király híve című kórusművének ősbemutatóját, melyet a debreceni Szent Anna-székesegyház Szent László Kórusa adott elő.

A szentmise elején Flavio Depaula, az Apostoli Nunciatúra titkára felolvasta Ferenc pápa üdvözletét, jókívánságát a 25. évfordulójára.

A Szentatya levelét követően Veres András püspök, az MKPK elnöke mondott köszöntőt. „Ne feledjük a Szentírás szavait, Péter apostol figyelmeztetését, egy nap az Úr előtt, annyi, mint ezer év, ezer év pedig annyi, mint egy nap. Ez nem meglepő a hívő ember számára, mert tudjuk, hogy az örökkévaló Isten gyermekei vagyunk, és ez segít bennünket abban, hogy ne féljünk az idő múlásától – mondta Veres András. Az örökkévalóságot tekintve 25 év nem nagy idő, de emberi viszonylatban igen, ezért illő hálát adni ennyi idő után is a kapott és megvalósított jókért.”

Az MKPK elnöke Isten áldását kérte az egyházmegye első, immár nyugalmazott főpásztorára, Bosák Nándor püspökre, majd bőséges áldást kívánt a jelenlegi püspök, Palánki Ferenc számára, hogy a megépített alapokra építkezve tudja szolgálni az egyházmegyében élőküdvösségét.

„Szent II. János Pál pápa 2003-ban azt írta, hogy Európát megkísértette a remény elhalványulása, ami sajnos időnként a keresztényeket is jellemzi. Sokakat taszít ez az agnoszticizmusba, vagy a vallási közömbösségbe. Egyházunknak ilyen kihívások közepette kell az evangéliumi jó hírt és az abból fakadó reményt hirdetni. Kívánjuk, hogy az evangelizáció vezetői, a remény hirdetői meg tudjanak maradni a rendíthetetlen hitben, a minden embert megtartó reményben és az áldozatokra is kész szeretetben. A Napbaöltözött Asszony, reménységünk anyja pártfogolja és vezesse továbbra is ezen az úton az egyházmegye püspökét, papjait, hívő népét. Vivat, crescat, floreat! Éljen, növekedjék, virágozzék!” – zárta szavait a főpásztor.

Veres András beszéde után a kormányzat képviselője felolvasta Orbán Viktor miniszterelnöknek a jubileumra írt köszöntő levelét, amelyben a kormányfő arra figyelmeztet, hogy olyan időket élünk, amikor keresztény értékeink, életformánk megőrzése és megtartása komoly kihívássá vált.

Szentbeszédében Erdő Péter bíboros, prímás többek közt visszatekintett az egyházmegye megalapításának kezdeteire is. Erdő Péter bíboros beszédét teljes terjedelmében közöljük.

***

Főtisztelendő Megyéspüspök Úr! 
Főtisztelendő Nyugalmazott Megyéspüspök Úr!
Kedves Testvéreim a Püspöki és a Papi Rendben!
A Testvéregyházak Igen Tisztelt Képviselői!
A Társadalmi és Kulturális Élet Tisztelt Vezetői!
Krisztusban Kedves Testvérek!

„A bölcsesség házat épített magának” (Péld 9,1). Lakomát készített, elküldte szolgáit az egész városba és meghívott mindenkit: „Gyertek, egyetek a kenyeremből és igyatok a boromból” – olvassuk a Példabeszédek Könyvében (Péld 9,5). 25 évvel ezelőtt az isteni Bölcsesség új házat épített magának itt, Debrecenben. Lelki házat, a hívők teljes közösségét, vagyis Egyházat. Szent II. János Pál pápa ekkor alapította meg a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét. Nem volt új épület a székesegyház, de új és önálló volt a lelki épület, az egyházmegye. Az alapítás akkor egy intézkedés volt. Hosszú évek fejlődésének megkoronázása és új, alkotó munka kezdete.

A mai szentleckében Júdás apostol felszólít minket: „Ti, szeretteim szent hitetek alapján épüljetek fel; imádkozzatok a Szentlélekben, tartsatok ki az Isten szeretetében és várjatok Urunknak, Jézus Krisztusnak örök életet szerző irgalmára” (Júd 20-21). Az isteni bölcsesség úgy épít házat magának az emberek között, hogy minket magunkat akar felépíteni a szent hit alapján imádságban, Szentlélekben és szeretetben.

Ennek az egyházmegyének a története a látható, fizikai és szervezeti, főleg pedig a láthatatlan alkotó építkezés története. Ha végigtekintünk az egyházmegye intézményein, örömmel látjuk a püspökség és egyházmegyei központ épületét itt, Debrecenben, a székesegyház közvetlen közelében. Egyszerű méltóság és józan funkcionalitás jellemzi ezt a központot. De hasonló az érzésünk akkor is, amikor a Nyíregyházi Lelkipásztori Intézetre tekintünk. Ugyanez a stílus érezhető az újonnan alakult egyházmegye intézményes szerkezetében is. Megalakultak a bizottságok és a szervezetek. Nemcsak a papi szenátus és a tanácsosok testülete, de a pasztorális tanácsis, amely a világiak részvételét biztosítja. Az egyes apostoli területekre pedig a katekétikai bizottság, az ifjúsági bizottság és az ifjúsági iroda, az egyházművészeti bizottság, a katolikus iskolai főhatóság ügyel. Külön szervezete van a betegek lelkipásztori ellátásának, a cigánypasztorációnak, a családok és az egyetemisták lelkigondozásának. De sajátos bizottság segíti az együttműködést görögkatolikus testvéreinkkel is. Székeskáptalan nem alakult, hiszen új egyházmegyékben ezt a jog már nem írja elő, de a főpásztor mindig megtalálta a módját, hogy kifejezze elismerését az arra érdemes papok iránt. A más egyházmegyéből érkező papok és püspökök tisztelettel látjákennek az új egyházmegyének a működésében egy sajátos stílus jegyeit. Tisztes egyszerűség, célszerűség, lelkipásztori figyelmesség és hatékonyság – ezek a szavak jutnak eszünkbe akár az új templomok láttán, akár a lelkipásztori élet alakulását figyelve.

De a feladat sem akármilyen volt, amit az egyházmegye első főpásztora, Bosák Nándor püspök úr kapott. Egri, illetve szatmári, nagyváradi és a közös kormányzás időszakának megfelelően szeged-csanádi gyökerek és stílusjegyek találkoztak ebben az új részegyházban. A védőszent mindenesetre Szent László király lett, a Nagyváradi Egyházmegye pátrónusa. László király érezte a felelősségét az országért és a népért, de tudatosan előmozdította, folytatta és beteljesítette Szent István missziós művét is. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye küldetésének nagyon is megfelelt az első főpásztor jelmondata: „Törd meg kenyered az éhezőknek”. Ez az adakozó szeretet megnyilvánul a szociális munka területén, de legfőképpen a hit és a kegyelem továbbadását jelenti. A hit alapján épül újjá egyén és közösség élete, mert a hit mutatja meg, hogy célunk és küldetésünk van a világban. Ha ezt elfogadjuk és elvállaljuk, akkor rendeződik, erőt kap és kiteljesedik az életünk.

Van azonban ennek az egyházmegyének egy egészen különleges adottsága és feladata is. Egyszerre kihívás és lehetőség. Az ökumenizmus ügyére gondolok, arra a tényre, hogy ezen a vidéken, különösen pedig Debrecen városában, reformátusok, latin és görög szertartású katolikusok és más vallások képviselői élnek együtt. A kiengesztelődés szándéka már jó ideje nyilvánvaló. A múlt terheinek hatását azonban figyelmesen, hitünket, meggyőződésünket komolyan véve, de a többiek iránt is tisztelettel és barátsággal kell meghaladnunk. És ebben az igyekezetünkben kísér minket a Szentlélek, aki segít, hogy Krisztus Egyháza a hit alapján és a szeretetben, a szívünkben, az életünkben és a közösségeinkben egyre inkább felépüljön.

Az élet és kegyelem leggazdagabb forrása számunkra az Eucharisztia. Az isteni Bölcsesség – a Példabeszédek könyvének idézett sorai szerint – az egész várost és az egész világot hívja lakomára, kenyeret és bort kínál vendégeinek. Krisztus maga nyújtja a kenyeret és a bort tanítványainak az Utolsó Vacsorán. Testének és Vérének szentségét hagyja örökségül az Egyházra. Ezzel a kegyelem olyan forrását nyitja meg számunkra, amely minden emberi képzeletet meghalad. Holnap Úrnapját ünnepli az Egyház, Krisztus Testének és Vérének ünnepét. Szentségi jelenléte, egyetlen áldozata, amely mindig újra jelenvalóvá lesz a szentmisében, végtelen értékű valóság, mely meghaladja az emberi képzeletet. Olyan erőtérbe helyezi az életünket, amelyben képesek vagyunk felülemelkedni emberi létünk korlátain. Nagy öröm számomra, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós keresztje ennek az egyházmegyének a területén kezdte meg országjárását, most pedig itt, ebben a templomban tisztelhetjük. A kereszt felhívás a megtérésre. A magyar szentek példaképek a számunkra. Korunk szentjei bizonyítják, hogy a Krisztus akarata szerinti élet nem valami távoli eszmény, hanem gyakorlati lehetőség mindannyiunk számára.

Hálát adunk Istennek az elmúlt 25 évért, köszönetet mondunk mindazoknak, akik az egyházmegye építésében és szolgálatában nagylelkűen kivették a részüket. Kérjük Isten áldását az egyházmegye főpásztorára, papjaira, munkatársaikra és egész hívő közösségére: Tegyék jelenvalóvá hatékony kegyelmi erővel Isten szeretetét és bölcsességét. Így betöltsék az Egyház hivatását, amely Krisztussal egyesülve a népek világossága.

Boldogságos Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Szent László király, könyörögjetek értünk! Ámen.

***

A szentmise végén Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke köszönetet mondott mindazoknak, akik jelen voltak és lehetővé tették az ünnepet, külön háláját fejezte ki Ferenc pápa áldásáért, és azért is, hogy az egyházmegyében folyamatosan tapasztalható a testvéregyházak szeretete az ökumené jegyében. Havonta találkoznak a keresztény egyházi vezetők, évente Virágvasárnapkor pedig közösen járnak keresztutat, tanúságot téve az egységtörekvésről.

Az elhangzottak után a jelenlévők Erdő Péter bíboros áldásában részesültek. A főpásztor buzdította a híveket, hogy tegyenek tanúságot Krisztusról ebben a világban, ott, ahova a Teremtő helyezte őket.

***

A Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegyét 1993. május 30-án alapította II. János Pál pápa. A 25. évfordulót a múlt héten programsorozattal ünnepelték Debrecenben. Május 28-án kerekasztal-beszélgetésen emlékeztek az egyházmegye megalapításának körülményeire a debreceni Szent József Gimnázium dísztermében.

II. János Pál pápa az egyházmegye megalapításával egyidejűleg, 1993. május 31-én püspökké nevezte ki Bosák Nándort, az Egri Hittudományi Főiskola rektorát. A püspökszentelést 1993. június 15-én tartották a székesegyházi rangra emelkedő debreceni Szent Anna-templomban. Az új püspököt akkor elsőként Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke köszöntötte közössége nevében. Beszédében kijelentette: „korunk többé nem a hitvitáknak a kora, hanem a dialógus kora és az egységtörekvések kora.”

Az idei évfordulón a debreceni programsorozat keretében Törd meg az éhezőknek... címmel Bosák Nándor debrecen–nyíregyházi megyéspüspökről szóló portréfilmet mutattak be május 29-én Debrecenben az Apolló Moziban. A dokumentumfilm címe, amely egyben a püspök jelmondata is, hűen kifejezi azt, amit a főpásztor Istentől kapott hivatásáról gondol. A Debrecen Televízió 2012-ben készítette az 59 perces portréfilmet, amely bemutatja a püspök életének jelentős állomásait; családtagok, barátok, egykori tanítványok is vallanak a főpásztorról. Május 31-én hálaadó szentmisét mutattak be Bosák Nándor püspök kinevezési évfordulója alkalmából.

A jubileumi hét másik fontos eseményeként május 30-án fogadták Debrecenben a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus „országjáró” missziós keresztjét.

„A kereszt sok gyümölcsöt, ajándékot termett az emberiség számára, így azon szentek életét is, akiknek az ereklyéi a missziós kereszten találhatóak. A szentek, mint egy-egy gyöngy-szem ránk néznek a keresztről és kérdezik, mik a mi életünk gyümölcsei” — mondta újságírókkérdésére Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a kereszt fogadásán. Az elmúlt 25 év legutóbbi kiemelkedő eseménye volt, hogy Ferenc pápa pápaságának harmadik évében, 2015. szeptember 21-én Palánki Ferenc egri segédpüspököt kinevezte a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökévé. Palánki Ferenc megyéspüspöki beiktatása 2015. november 14-én történt a debreceni Szent Anna-székesegyházban.

Szöveg: Körössy László/Magyar Kurír, fotó: Lambert Attila

Nyíregyházi Egyházmegye