Házszentelés a baktalórántházi lakásotthonokban

Késő délután érkezem Baktalórántházára, a település főutcáján található Szent Miklós Gyermekvédelmi Intézmény 3. számú szakmai egységének központi épületébe, ahol Mészáros Zoltán szakmai vezető fogad. Amíg a főpásztorra várakozunk, Zoltán röviden bemutatja az egység Baktalórántházán működő gyermekvédelmi tevékenységét, s hogy honnan indultak egy évvel ezelőtt, amikor a Nyíregyházi Egyházmegye fenntartásába vette a település három lakásotthonát.

Az egyházmegye irányítása alatt összesen tizenegy lakásotthonban és egy születések házában gondoznak szüleik által elhagyott, vagy a körülményeik miatt családból kiemelt, esetleg árva gyermekeket, ebből három található Baktalórántházán, s ezek a Szent Miklós Gyermekvédelmi Intézmény legfiatalabb tagjai. A három baktai lakásotthon összesen harminckét kis- és fiatalkorút fogadott be, házanként hat-hat gondozó napi 24 órában próbál második családja lenni a gyermekeknek.

A lakásotthonok több éve működnek már a településen, de a házaknak és a lakóiknak sokáig nagyon rossz híre és megítélése volt a helyi lakosok körében – meséli Mészáros Zoltán. Néhány fiatal deviáns, agresszív viselkedése a többi gondozott gyermeket is sokszor vezette helytelen cselekedetekre, a lopás és a drogkereskedés sem volt ismeretlen a lakásotthonosok körében. Az épületek, ahol ezek a fiatalok a mindennapjaikat tengették, a lakásotthonok, maguk sem kínáltak jobb körülményeket, mint amit korábban otthon tapasztalhattak. Így a legfontosabb feladat a 2021-es fenntartóváltáskor a három lakásotthon épületeinek rendbe tétele, a higiénikus környezet megteremtése, valamint azoknak a gyermekeknek a kiemelése volt, akik a közösség többi tagját negatív irányba terelték. Az otthonteremtés csupán ezek után kezdődhetett meg: napirendet, foglalkozásokat vezettek be, megkövetelték a rendszeres iskolába járást.

A demens és pszichiátriai betegek ellátását is végző hodászi görögkatolikus ápoló-gondozó otthon ellátottjai a fejlesztő foglalkozáson készített kézműves lakásdekorációs kiegészítőiket ajánlották fel az egyházmegye szociális nagycsaládjának legfiatalabb intézménye számára. S a lakásokból lassanként családias légkörű otthonok váltak.

A baktai házakban a lelki vezető, Orosz Zoltán atya jelenlétével és irányítása alatt immár az egyházi ünnepekre is máshogyan készülnek a gyermekek, az eddigiektől eltérő módon tölthetik azokat. A házszentelést is első alkalommal élhették meg az intézmény gondozottjai. Erre az alkalomra érkezett Szocska A. Ábel megyéspüspök január utolsó hetén.

A szenteléssel egybekötött főpásztori látogatás során Ábel püspök a munkatársakkal és az ellátottakkal is személyes beszélgetéseket folytatott, odaszánva az időt és a figyelmet mindenkire külön-külön is. A látogatás első állomása központi épület, ahol a munkatársak bemutatkoznak a főpásztornak, s az itt folyó munkáról, a rövid és hosszú távú tervekről is szó esik közöttük.

A három baktalórántházi lakásotthon mindegyikében várják Ábel atyát. Az asztalokon már tálalva a gondozók vagy a ház lakóival-gonodozottjaival közösen elkészített sütemény. A fogadtatás és a látogatás menete mindhárom házban hasonló, mégis a maga módján mindegyik egyedi. A három kívülről átlagos kertes házba betérve három nagycsaládba csöppennek a vendégek: Ábel püspök atya, Zoltán atya, a szakmai vezető, Bodnár-Szabó Ildikó, a szociális iroda vezetője. A családok felnőtt tagjai tizenkét órás műszakokban állnak helyt azokban a szerepekben, melyre gondozóként vállalkoztak: pótanya-, pótapaként, kollégiumi nevelő, tanító-korrepetáló, háztartástantanár… Ők azok, akik ott vannak éjjel is a gyámolításra szoruló gyermekekre vigyázva, s ha kell, édesanya helyett simogatnak szép álmokat az apró tenyerekbe.

A látogatás formális feszültségét a főpásztor közvetlenségével oldja, (a fényképezőgép ezekben az intim terekben olykor zavaróvá is válik), s mindenütt asztal mellé ültetik a vendégeket. Az egyik lakásotthonban csendesebb a találkozás, a másikban a kisiskolás gyermekek izgalommal csevegnek, már előre eltervezték, kinek hol legyen a helye az asztalnál, s leülve, mint egy igazi, keresztény nagycsaládban áldást mondanak; a látogatás végén csoportképre is van igény.

A harmadik helyen pedig a főpásztor ígéretét veszik egy nyíregyházi látogatásra, közös hamburgerezésre.

Ábel atya megszenteli a lakásotthonokat és lakóikat. Gondozók és gondozottak egyaránt megérdemlik a szenteltvíz közvetítette kegyelmet: akik itt élnek, egy fiatal generáció kitaszított csoportjának tagjai és megmentői.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye