Nagyböjt második szombatján dr. Ivancsó István atya gondolatait olvashatják.
Mai apostoli szakaszok:
Előírt evangéliumi szakaszok:
A nagyböjt második szombatján újra az elhunytjainkért végezzük a Szent Liturgiát. Imádkozunk értük, mert segíteni akarunk rajtuk. De ugyanakkor magunkat sem hanyagolhatjuk el. Ugyanis mindenki saját maga felelős az üdvösségéért.
Erről tanít a mai első apostoli szakasz. Figyelmeztetésként mondja a Zsidókhoz írt levél, hogy ne legyünk hitetlenek, gonoszok, ne szakadjunk el Istentől, használjuk fel a mai napot, hogy ellen tudjunk állni a bűnnek (Zsid 3,13). Az elhunytak már az „örök mában” vannak, az ő sorsuk már beteljesedett. Ha jól élték a „mai” napokat az életükben, az örök boldogságba jutottak. De ha még tisztulniuk kell, akkor segíthetünk nekik. Éppen ezzel a mai liturgikus megemlékezésünkkel is.
Jézus példát mutat az imádságra (Mk 1,35). De megy, és hirdeti az evangéliumot és cselekszi a jót. Sőt, kiűzi az ördögöt. Ha ráhagyatkozunk, akkor belőlünk is kiűzi. Csak mi magunk is tegyünk érte, a nagyböjt folyamán különösképpen. Igyekezzünk jót tenni, hogy amikor megszólal az ítéletre hívó harsona, az örök élet boldogságára támadhassunk fel (Jn 5,29). Nem tudjuk sem a napot, sem az órát, mikor szólal meg, csak azt tudjuk, egyszer biztosan bekövetkezik.
Imádkozzunk buzgón az elhunytjainkért, mert nem tudjuk, hogy melyiküknek van még szüksége az imádságunkra, csak a mélységes bölcsességével mindeneket intéző egyetlen Teremtőnk tudja. De ha történetesen már mindnyájan az üdvösségben vannak, akkor sem hatástalan az imádságunk, mert a jó Isten oda teszi, ahová a legnagyobb szükség van rá. Saját magunk számára pedig mindig érdemszerző cselekedet az imádság.
Szöveg: dr. Ivancsó István, fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyháza Egygházmegye
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 | 3 | ||||
4 |
5 |
6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
11 | 12 | 13 | 14 |
15 | 16 | 17 |
18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
25 | 26 | 27 | 28 |
29 |
30 |