HETI GONDOLATOK

Jézus barátja ikon

Isten és a fodrász

Egy ember elment levágatni a haját, és megigazíttatni a szakállát. Ahogy a fodrász dolgozni kezdett, beszélgetésbe elegyedtek. Sok mindenről szót ejtettek. Végül szóba került Isten is, mire a fodrász határozottan kijelentette:

– Én nem hiszem, hogy Isten létezik.

– Miért ilyen biztos ebben? – kérdezte a vendég.
– Elég csak körülnéznünk a világban, hogy rájöjjünk, miért nem létezik Isten. Most mondja meg őszintén, ha Isten létezne, hogy lehetne annyi beteg ember a világon? Hogy hagyhatnának el szülők gyerekeket? Ha Isten létezne, se szenvedés, se fájdalom nem lenne. Nem tudom elképzelni egy szerető Isten létezését, aki hagyja, hogy ez történjen körülöttünk.

A vendég gondolkodott egy kis ideig, aztán úgy döntött, hogy nem válaszol a fodrász feltevésére, mert nem akart vitába keveredni. Miután a fodrász befejezte a dolgát, a vendég fizetett, majd elbúcsúzott tőle, és kilépett az utcára. A következő pillanatban megpillantott egy embert, akinek hosszú, gondozatlan haja és loboncos szakálla volt. A vendég ekkor visszafordult, és megint belépett a fodrászüzletbe:
– Tudja, mit mondok? Nem léteznek fodrászok a világon!
– Hogy mondhat ilyet, uram? – kérdezte meglepetten a fodrász. – Hiszen itt vagyok én, fodrász vagyok, nem? Épp most fejeztem be az ön hajának és szakállának a rendbetételét.
– Nem, nem! – erősködött a vendég. – Fodrászok márpedig nem léteznek, hiszen, ha léteznének, akkor nem lennének olyan hosszú, gondozatlan hajú és szakállú emberek az utcán, mint az az ember ott, látja?
– De hát attól még léteznek fodrászok! – válaszolt a mester. – Tehetek én arról, hogy az az ember nem jön be hozzám?
– Hát ez az! – bólintott rá a vendég. – Éppen erről van szó! Isten LÉTEZIK! Tehet Ő arról, hogy az emberek nem fordulnak Hozzá, hogy nem keresik meg Őt?

Ezeket olvasta?

ÖN ITT VAN JELENLEG: LELKISÉG / HETI GONDOLATOK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2017 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert