34. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia

34. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia

„A fordítástól a parafrázisig" címmel nemzetközi biblikus találkozót szervez a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítvány. A konferencia Gnilka-díját ezúttal dr. Kocsis Imre professzor veheti át az augusztus 29-én, 19 órakor Szegeden a székesegyházban rendezendő hangverseny keretében.

Forrás: Szeberényi Klára, Benyik György / Szeged-Csanád Egyházmegye, fotó: biblia-társulat.hu2023. augusztus 22. 23:08

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 248 napja íródott

Helyszín: Szegedi Dóm Látogatóközpont (Dóm tér 16.)

Időpont: 2023. augusztus 28–30.

Védnökök: Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, Prof. Dr. Martos Levente Balázs, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, Prof. Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm rektor emeritus (PPKE), Prof. Dr. Martin Meiser Universität des Saarlandes, Prof. Dr. Kocsis Imre Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Prof. Dr. Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára, Dr. Kustár Zoltán, Debrecen Református Hittudományi Egyetem.

A keresztény egyház missziója következtében 2022 elejéig 3524 nyelvre fordították le a Bibliát, vagy annak egyes részeit: a teljes Bibliát 719 nyelvre, a teljes Újszövetséget 1593 nyelvre, kisebb-nagyobb részleteket pedig további 1212 nyelvre. A leghíresebb magyar bibliafordításokat Káldi György jezsuita és Károli Gáspár készítette munkatársaival. A BBC felmérése szerint 1930-ig Európában minden vasárnap megteltek a templomok, így a hívek rendszeresen találkoztak a Szentírással. Ezt követően az újságok, a sajtó, manapság pedig az elektronikus média nyelve határozza meg leginkább a közbeszédet. Ennek következtében a mai iskolások nem értik a bibliai fogalmakat, amint az egy 3000 főre kiterjedő vizsgálatból kiderült.

A történelem folyamán a Biblia szövege követte a zsidó vallási közösség nyelvének változását. A héber nyelvet felváltotta az arám, a nagyszámú hellenista zsidóság körében pedig görög nyelven olvasták fel a zsinagógában a Tóra szövegét.

Az Újszövetségből az arámi és a szír keresztények nyelvén is készítettek összefoglalókat, de a kánoni szöveg legátfogóbb összefoglalója a közbeszédben használt koiné görög nyelven született. Amikor pedig Észak-Afrikában megjelentek a latinul beszélő keresztény közösségek, latinra fordították az evangéliumokat. Jeromos (340−420) evangélium korrekciója, és az ószövetség latin nyelvű fordítása, amely teljes egészében különböző latin fordítások szövegeinek válogatásából született, a középkori művelt Európa közvetítő nyelvén latinul terjedt el, ezt nevezzük Vulgatának. Már Nagy Károly (742−811), akinek birodalma keleten a Dunáig terjedt, elrendelte a Miatyánk és a Hiszekegy nemzeti nyelvű fordításainak terjesztését. Angliában és a szászok között pedig számos nemzeti nyelvű bibliai parafrázis született, abból a célból, hogy az egyszerű emberekhez közel vigyék a Biblia üzenetét. A nemzeti nyelvű bibliafordítások európai divatja azonban csak a reneszánsz és a reformáció idején indult el.

Az 1960-as évektől indul az új bibliafordítási folyamat, amelynek úttörője Eugene A. Nida baptista prédikátor lesz, aki többek között a korszak köznyelvi és üzenet centrikus bibliafordítás nagyhatású teoretikusává válik. Az ő munkájából Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat elnöke írta a habilitációját és áttekintette a bibliafordítási koncepciókat is.

A Good News Bible (1976) az amerikai angol beszélt nyelvén íródott, a Gute Nachrischt für Sie (1968) ökumenikus fordítás pedig a német köznyelven, ami a mai napig is az egyik legbefolyásosabb és legelterjedtebb német nyelvű fordítás. Az olasz nyelvű Giovinezza perenne della Bibbia (1988), amelynek szerkesztője Etienne Charpentier volt, és II. János Pál pápa is szorgalmazta a kiadását, az olasz katekéták számára szintén nagy segítséggé vált.

Konferenciánkra 32 előadó jelentkezett be, névsorukat és a konferencia menetét a honlapunk fő oldalán tekinthetik meg: https://www.sznbk1988.hu/

Kb. 3000 tesztlap segítségével felmérték az általános- és középiskolások bibliai szövegértésének szintjét, és hasonló vizsgálatok születtek a református és az evangélikus egyházban is, valamint a pécsi egyetemen. Ennek eredményét is megtalálják  az „Érted, amit olvasol?” PPT-fájlban. Konferenciánk első napján erről a felmérésről tartunk kerekasztal beszélgetést. Érdekes kísérletként próbafordításokat készíttettünk a mesterséges intelligencia segítségével, ennek eredményei is olvashatók az sznbk1988.hu honlapon az alábbi linken: https://www.sznbk1988.hu/

Forrás: Szeberényi Klára, Benyik György / Szeged-Csanád Egyházmegye, fotó: biblia-társulat.hu

Nyíregyházi Egyházmegye

Szeged, konferencia, biblia
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2024 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert