A Jóisten ajándékait azért kaptuk, hogy mások életét szebbé tegyük velük – diakónussá szentelték Elek Ádámot

Az ünnepi szertartásra a papság és az asszisztencia a parókiáról a templom főbejáratán keresztül érkezett. Elek Ádám ekkor még diakónusjelöltként a püspök pásztorbotjával haladt elől.

Közvetlenül a kisbement előtt, amikor az evangéliumos könyvet az oltár körül hordozva érkezik meg minden pap a szentélybe, Ábel püspök díszes papi föveget adott dr. Gánicz Endre atyának, akit főhelynöki kinevezésekor jogosított fel annak viselésére.

Szent Lukács apostol evangéliumából Jézusnak a magvetőről szóló példabeszédét olvasta fel Zoltán György fődiakónus. Ehhez az evangéliumi szakaszhoz kapcsolódva kezdte gondolatait a főpásztor, aki mellett a szentelendő fiatalember állt – hallgatva a főként neki címzett tanítást arról, hogyan is kell fogadnunk és helyesen megélnünk Isten igéjét.

Isten ehhez segítséget is küld időről időre az embernek. Mint ahogyan az Belgiumban, egy Mária-kegyhelyen történt az előző évszázad elején. Ábel atya néhány napot éppen ezen a kegyhelyen töltött el az európai Mária-kegyhelyek éves találkozóján.

Utazási élményei közül a kegyhely történetét emelte be prédikációjába, ahol a Szegények Szüze, az Istenszülő többször is megjelent egy gyermeknek, s egy forrást mutatott, mely gyógyvizével ma is gyógyítja a betegeket. A Szűzanya értésére adta a gyermeknek, hogy maga csak egy eszköz ahhoz, hogy az Égi Édesanya segíthessen az embereknek. Mariette örült feladatának.

Ezt az üzenetet a hierarcha Ádám, de minden jelenlévő számára is „lefordította”. „Ma a diakónusi szentségben részesülsz, de az nem a tied. Megkaptad a Jóisten kegyelméből, hogy mások merítsenek belőled. Élj ennek megfelelően. A te feladatod is az lesz, amit a Szűzanya ama lányra bízott: akik hozzád fordulnak, erőt és bátorítást merítsenek belőled, a szolgálatodból. A te szolgálatod is a szegények szolgálta legyen.”

Minden jelenlévőre kiterjesztve fogalmazta meg a tanulságot:

„Minden, amivel az életükben körül vagyunk véve, a Jóisten ajándéka. Azért kaptuk őket, hogy ezekkel másokat megörvendeztessünk, megajándékozzunk, mások életét értékesebbé tegyük.”

Ahogyan a magvető helyesen műveli a földet, hogy abból jó termés fakadjon, úgy kell helyesen bánnunk az Istentől kapott ajándékokkal. S ha mégoly kedvesek is számunkra, jó tudni róluk, hogy mások szolgálatába kell állítanunk azokat.

A szentelés a nagybemenet és az átváltoztatás mozzanata után következett a szertartás során.

Ádám először az oltár mellett ripidionnal, majd a liturgia végén másik kiét diakónustársa közé állva végzete első ízben szerpapi feladatait.

Szocska Ábel atya Elek Ádám újszentelt diakónust a Nyíregyháza-huszártelepi Szervezőlelkészségre helyezte (ahol már korábban is, 2021 óta tevékenykedett) Szikora Ede Szabolcs szervezőlelkész atya mellé segítőnek.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye