Édes-anyaság – az anyai lét (örök) életre szóló hivatása

Rendkívüli tanúságtételnek lehettünk szem- és fültanúi. Egy kilencgyermekes anya vallomását hallgattuk meg hitről, reményről, szerelemről, szeretetről, szenvedésről, csodákról.

Előadását a „gyökerekkel” kezdte. Mindkét részről nemzedékekre visszamenőleg görögkatolikus papcsalád felmenői voltak, és szüleitől ő is mély hitet, kitartást, szolgálatkészséget, a hagyományok tiszteletét, a szertartások szeretetét kapta. Őszintén, mély szeretettel beszélt férjéről, gyermekeiről, a várandóság és szülés körüli nehézségekről, hogyan fogadták az újabb és újabb „ajándékokat” a Jóisten akaratából, hogyan ismerte fel az általa feltett kérdésekre a Gondviselő válaszait.

Az egyetem elvégzése után férjével együtt a Debreceni Egyetemen maradtak dolgozni, de a gyermekek egyre nagyobb száma miatt ő lemondott a klinikai karrierről, és az anyaság lett a hivatása. Szívből jövő, hatalmas szeretettel mutatta be röviden gyermekeit, akik között van görögkatolikus pap, művész és több orvos és orvostanhallgató is. Nagy örömmel mutatta meg hat unokáját, akikkel együtt a szűk család jelenleg 23 tagú.

Előadásának második részében meghatóan mesélte el legkisebb fiuk, Zsombor történetét, aki 10 éves túlélője egy rosszindulatú agydaganatnak. Zsombor betegsége, kezelése és gyógyulása során fantasztikus csodákat éltek át. Megtapasztalták a hit, az ima erejét, és hogy a betegség nem büntetés, hanem kegyelem, eszköz Isten kezében, megtanít hálát adni, átértékelni az életet, meglátni a lényege(s)t. Mindannyiunkat megrendített a szülők, a testvérek és a beteg Zsombi mély hite, a fájdalomcsillapítók hatástalanságával szemben a szenteltvíz ivásának hatásossága, melyet minden onkológiai kezelés előtt, alatt és után alkalmaztak, és megszüntette a fájdalmat, hányást. Műtét után egy hónappal még ágyban fekve kapta meg először az Eucharisztiát, mely tovább erősítette Isten iránti szeretetét.

Befejezésként a „háláról” hallhattunk: „mindenért, minden nap”! És a „mosolyról”, melyet Mécs László szavaival fejezett ki a főorvos asszony, az „édes-anya”, aki vallja, hogy minden helyzetben, jóban-rosszban ars poetica-ja: visszamosolyogni emberre és Istenre egyaránt!

Köszönjük ezt a felejthetetlen tanúságtételt!

Forrás és fotó: Rókahegyi Görögkatolikus Egyházközség

Nyíregyházi Egyházmegye