HÍRARCHÍVUM

Budapesten is bemutatták Ferenc pápa családi szeretetről szóló apostoli buzdítását

Budapesten is bemutatták Ferenc pápa családi szeretetről szóló apostoli buzdítását
2016. április 9. 12:43

A Szentatya „Amoris laetitia” (A szeretet öröme) kezdetű apostoli buzdítását Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferens püspöke mutatta be április 8-án Budapesten.

A dokumentum a családdal foglalkozó legutóbbi két püspöki gyűlés, a 2014 októberében tartott rendkívüli és a 2015 októberében tartott rendes szinódus eredményén alapszik. Olaszul és több világnyelven jelent most meg. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) budapesti sajtótájékoztatóján Bíró László elmondta: a pápa a hasonló egyházi dokumentumokhoz képest szokatlan módon személyes hangú buzdítást írt, amelyen átragyog az ember, aki benne él a világban, és látja annak jó és rossz oldalát egyaránt. Az Amoris laetitiában a Szentatya a család eszményének szépségéről szól, de nagy együttérzéssel odaáll azok mellé is, akik ezt az ideált nem tudják megvalósítani. Ahogyan egyik elődjének, Szent XXIII. János pápának a szavait idézi az irgalmasság szentévét meghirdető bullájában: egyszerre kívánja az irgalmasság gyógyírját felkínálni és megmutatni az igazság fáklyáját. A családreferens püspök ezután a kilenc fejezetből és 325 pontból álló apostoli buzdítást az egyes fejezetek mentén ismertette. Az első fejezet a szentírási tanítás fényében szól a házasságról.

A pápa két dolgot mond ki itt: a házasság egy eszmény, az Úrhoz igazodó valóság, de ugyanakkor napi feladat is, ahogyan ő szokta mondani: „kézműves munka” – mutatott rá Bíró László. A második fejezetben a család helyzetéről, annak valóságáról és kihívásairól szól a Szentatya. A harmadik fejezetben a keresztény megközelítésből kiindulva a házasságról mint intézményről, mint szentségről, illetve a család különböző feladatairól, azaz egyháziasan fogalmazva a család hivatásáról van szó. A negyedik fejezetben Ferenc pápa Szent Pál szeretethimnusza (1Kor 13) nyomán a házastársi szeretet új dimenzióját mutatja be. Az ötödik fejezetben, amelynek a házasság termékenysége a témája, túllép a családkép beszűkült megközelítésén, és a tágabb családi kapcsolatokra is hangsúlyt fektet. A hatodik fejezetben helyezi pasztorális távlatba a házasságot és a családot. Ferenc pápa kiemeli, hogy a lelkipásztori szolgálatban a család egyszerre legyen objektum és szubjektum, vagyis az, ami felé a pasztoráció irányul, valamint az a közösség is, amely a pasztorális szolgálatot végzi. A Szentatya hangsúlyozza, hogy a házasság minden szakaszában szükség van a házastársak kísérésére, kezdve a – nem csupán az esküvőre, hanem a házasságra való – felkészítéssel, egészen az azokkal való foglalkozásig, akik elvesztették házastársukat. Az apostoli buzdítás hetedik fejezete a gyermeknevelés erősítésével foglalkozik. A pápa hangsúlyozza, hogy a szülő nem tudja gyermekét minden szituációba elkísérni, ezért az a nevelés célja, hogy megtanítsa a gyermeket az önálló gondolkodásra, hogy tudjon bánni a szabadságával, tudjon felelősségteljesen dönteni, eligazodni az életben. Az utolsó előtti fejezetben a házasság törékenységére hívja fel a figyelmet a Szentatya, három kulcsszót kiemelve: kísérni, helyesen megkülönböztetni és integrálni. Ferenc pápa figyelmeztet, hogy ne hagyjuk cserben azt, aki nem ideális házasságban él; és arra is rámutat, hogy annyi különbség van kulturális és más szempontokból is a családok között, hogy tudnunk kell megfelelően különbséget tenni, mi az időtálló érték, mi Isten akarata, és mi az, ami rövid távú, kérészéletű. A zárófejezet a házastársi és a családi lelkiségről szól, a Szentatya hangsúlyozza, hogy a házasságban mindig úton vagyunk: egyrészt önmagunk, másrészt a társunk felé. Ferenc pápa a legmesszemenőbbig tiszteli az ember személyét, lelkiismeretét, méltóságát – hangsúlyozta Bíró László. A családreferens püspök szerint a Szentatya tudja, hogy nemcsak a házasságnak van ideája, hanem létezik ideális közelítő magatartás is, és szeretné az egyház szolgálatát felkínálni mind a közelállóknak, mind a távollévőknek. Ménesi Balázs és Krisztina a MÉCS Családközösségek magyarországi felelőseiként azokat a gyakorlati tapasztalataikat ismertették, miként lehet a lelkiségi mozgalom keretében megerősíteni a házastársakat, megelőzni a családok széthullását. A házaspár beszámolt arról, lelkigyakorlataikra sok nem hívő is elmegy keresztény házastársa kedvéért, és ők is használható receptet kapnak házasságukhoz, hiszen „Isten a gyártó, és ő adja a használati utasítást”. A páros mellett számtalan egyéni lelkigyakorlatot is szerveznek, például párkeresőknek, de papoknak is. Egyértelműen azt tapasztalták, hogy a leghálásabbak az elváltak, akik nagy örömmel veszik tudomásul, hogy az egyház igenis akar velük foglalkozni.

Bíró László újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a most közzétett apostoli buzdításnak nem a tartalma újdonság, hanem a stílusa forradalmi, jövőbe mutató. Ferenc pápa átölelő gesztust tesz minden jó szándékú ember felé. Az MKPK családreferense elismerte, hogy az Amoris laetitia inkább szemléletet formál, mintsem konkrétumokat fogalmaz meg. Hangsúlyozta, hogy a legfőbb irgalmasság sokszor az igazság kimondása szeretettel. Ferenc pápa március 19-én írta alá az apostoli buzdítást, de a levél bemutatására a húsvéti ünnepek miatt csak most kerülhetett sor. A Szentatya kifejezett kérése, hogy az általa írt apostoli leveleket a vatikáni bemutatóval egy időben minden országban ismertessék meg a sajtóval és általuk az érdeklődőkkel, a szélesebb nyilvánossággal.

Az Amoris laetitia (A szeretet öröme) kezdetű apostoli buzdítás magyar nyelven a Szent István Társulat gondozásában jelenik majd meg. Ferenc pápa apostoli buzdításából olyan egyház néz vissza ránk, amely élő közösségekből áll - mondta Erdő Péter bíboros az MTI-nek az Amoris laetitia (A szeretet öröme) kezdetű dokumentumról, amelyet pénteken mutattak be a Vatikánban és Budapesten.
A több mint kétszázhatvan oldalas dokumentum a Vatikánban 2014 októberében tartott rendkívüli és a 2015 októberében rendezett rendes püspöki szinódus zárójelentéseinek összefoglalását és ezek egyházfői kiegészítését tartalmazza.
Erdő Péter kiemelte: a dokumentum - miként azt a bevezető kifejezetten említi is - az egyensúlykeresésre törekszik, és igyekszik elkerülni a szélsőséges interpretációk lehetőségét. Ugyanakkor arról is beszél, hogy miközben nagyon fontos az egyház hitének és fegyelmének egysége, ezt a hagyományt a különböző helyi körülményeknek, kultúráknak megfelelően kell értelmezni és alkalmazni - ismertette a bíboros.
Nem arról van tehát szó, hogy valamiféle külső nyomásnak vagy igénynek akarna megfelelni az egyház, hanem a "saját örökségünket és a kinyilatkoztató Isten szavát akarjuk alkalmazni az élet különböző helyzeteire". Ez kétségtelenül szándéka volt a két szinódusnak és a Szentatyának is - emelte ki.
A dokumentumban gyakran szereplő két fogalom, a "kísérés" és az "integrálás" nagyon világosan rámutat a közösségek fontosságára - mondta. Utóbbi feltételezi a közösséget, amelybe integrálni lehet. Olyan közösségekre van szükség, amelyek az élet minden területén képesek a hitnek megfelelően cselekedni, képesek segíteni, kísérni a tagjaikat, de van kisugárzásuk a világ felé is.
Ezek a csoportok fel tudják készíteni a fiatal párokat a házasságra, a házassági nehézségek leküzdésében segíteni tudják őket, de képesek befogadni és erősíteni azokat is, akiknek a "házassági állapotuk rendezetlen vagy rendezhetetlen" - fogalmazott a bíboros, aki mindkét szinóduson főrelátorként vett részt. (A főrelátor a szinóduson a témákat felvezető és az azokat összegző feladatokat látja el.)
Erdő Péter érdekességként említette, hogy - szemben Ferenc pápa korábbi, Evangelii gaudium kezdetű buzdításával - ez a dokumentum saját műfajmegjelölése szerint is "szinódus utáni apostoli buzdítás". Kimondott szándéka tehát, hogy összefoglalja a két szinódus munkáját, és "mintegy a világegyházból érkező meglátások, tapasztalatok összegzése legyen".
Arra kérdésre, hogy az apostoli buzdítás után mi a helyi egyházak családokat érintő feladata, Erdő Péter azt mondta: már Ferenc pápa 2015 szeptemberében megjelent Mitis iudex kezdetű motu propriója - saját kezdeményezésű törvénye - kijelölt konkrét feladatokat.
Az egyik a tanácsadás és a segítségnyújtás a házassági krízisben lévőknek, a másik a polgárilag elváltak és újraházasodottak kísérése, illetve az egyházi házasság érvényességének felülvizsgálata, ha valószínűsíthető, hogy érvénytelen - ismertette Erdő Péter.
Ehhez ki kell építeni egy tanácsadó szolgálatot, emellett pedig szükséges az informális, a családközösségek szintjén megjelenő segítség is. Ez utóbbi nagyon fontos munka: lelkiségi mozgalmak és különböző találkozási fórumok szintjén kell ezeknek a közösségeknek buzdítást és útmutatást adni, hogy teljesíthessék e küldetésüket. Ahol pedig még nincsenek ilyen közösségek, ott kezdeményezni és segíteni kell a kialakulásukat - tette hozzá a bíboros.

Forrás: Magyar Kurir

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

© 2015-2017 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert