HÍRARCHÍVUM

A magyarországi görögkatolikus egyház történetéről tartott előadást Dr. Véghseő Tamás

A magyarországi görögkatolikus egyház történetéről tartott előadást Dr. Véghseő Tamás
2016. május 17. 09:38

A „Görögkatolikus Metropólia kincsei” előadássorozat utolsó rendezvényeként május 13-án este Véghseő Tamás egyháztörténész, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora a magyarországi bizánci szertartású katolikus egyházak történelmi útjának fontosabb állomásait idézte fel.

A pesti ferencesek hittantermében megjelent hallgatóság előtt az előadó Hubert Jedin egyháztörténész gondolataival indította előadását, aki az egyháztörténelmet mint tudományt „történeti ekkléziológiaként” és az egyház önértelmezésének integráns részeként definiálta. Valahányszor a hívő ember az egyház történelmének egyes momentumaira, folyamataira vagy tágabb összefüggéseire reflektál, mindig talál kapcsolódási pontokat saját „egyházban-való-létének” értelmezéséhez.

Különösen is fontos ez a megközelítés olyan kis egyházak esetében, mint a magyar görögkatolikusok közössége, amelynek történeti útjának vizsgálatakor ezek a kapcsolódási pontok könnyen válnak egészen személyessé. Ahogyan az előadást követő beszélgetésből és a feltett kérdésekből kiderült, a hallgatóság soraiban a magyar görögkatolikus múlt egyes felidézett történéseit többen saját családtörténetük emlékanyagának szövegkörnyezetébe is el tudták helyezni. Egy-egy régi emlék tágabb összefüggésbe helyezve új értelmet nyer, és olyan felismerésre vezeti el a múltra reflektáló hívőt, amely az egyházához való kötődés szálait erősíti.

A magyar görögkatolikusok történelmi útja, amely 2015-ben a Görögkatolikus Metropólia felállításához vezetett, a 17-18. századi Magyar Királyságban indult, egybefonódva a ruszin és a román bizánci szertartású katolikus egyházak útjával. A római Apostoli Székkel egységre (unióra) lépett bizánci szertartású közösségek egy részében a 18. század második felében jelentkezett a magyar nyelv liturgikus használatának igénye. A mai Magyar Görögkatolikus Sajátjogú Metropolitai Egyház létrejöttéhez vezető folyamatok origójában ezt az igényt találjuk. Míg a nyelvújítás mozgalma és a reformkor lendülete támogatta a magyar identitású görögkatolikusok nyelvhasználati igényeit, az egyházi hatóságok – a liturgikus nyelvek használatát szabályozó szigorú rendelkezéseknek megfelelően – annak visszaszorítására törekedtek. A magyar nyelv templomi használatának elfogadtatása érdekében fogalmazódott meg egy önálló magyar görögkatolikus egyházmegye felállításának gondolata, amely több évtizedes küzdelem és várakozás után 1912-ben a Hajdúdorogi Egyházmegye létrejöttével realizálódott. Bár alapításakor a Hajdúdorogi Egyházmegye csupán a Magyar Királyság egyik (nyolcadik) görögkatolikus egyházkormányzati egysége volt, a trianoni békeszerződés utáni Magyarország egyetlen bizánci szertartású katolikus egyházmegyéje lett. Ez a sajnálatos történelmi esemény tehát sajátos módon teremtette meg a későbbi egyházkormányzati fejlődés alapjait, mivel a trianoni Magyarország etnikai homogenitása a görögkatolikus közösségek jellemzőjévé is vált.

A magyar nyelv liturgikus használatát igénylő görögkatolikusok többsége az új orszaghatárokon belülre került, ugyanakkor jelentős, ma is élő magyar görögkatolikus közösségek maradtak az utódállamokban. Az 1920 utáni időszak fejlődésében sajátos zárójelet képez a komunizmus négy évtizede. Az egyházszervezeti fejlődést ugyan a rezsim alapvető egyházellenessége kizárta, két fontos, a további fejlődést elősegítő esemény ehhez a korszakhoz kötődik. A magyar nyelv templomi használatáért folytatott évszázados küzdelem 1965-ben zárult le, amikor a II. Vatikáni zsinat záró ülésszakán részt vevő Dudás Miklós hajdúdorogi megyéspüspök magyar nyelven mutatott be Szent Liturgiát a római Szent Péter-bazilikában. Három évvel később a Szentszék a hajdúdorogi püspök joghatóságát egész Magyarország területére kiterjesztve megteremtette a szórványban élő (Budapest és az ország más nagyvárosai, ipari központjai) görögkatolikusok lelkipásztori ellátásának megszervezését.

A politikai rendszerváltoztatást követő huszonöt év további fejlődését koronázták meg Ferenc pápa 2015. március 19-én kiadott rendelkezései, amelyekkel megalapította Magyarország Görögkatolikus sajátjogú Metropolitai Egyházát.

A magyarországi görögkatolikus egyházszervezet fejlődése iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk az az alábbi linken elérhető prezentációt.

Forrás és fotó: Véghseő Tamás

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

ÖN ITT VAN JELENLEG:

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

© 2015-2017 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert