NEWS ARCHIVE

„Mézeskalács kapu napja” Sajószentpéteren

„Mézeskalács kapu napja” Sajószentpéteren
2010. december 26. 10:51

Korunkban Jézus Krisztus születésének valódi tartalma, megélése mind egyéni, mind közösségi szinten egyre inkább elsikkad.

A Karácsony lényegének megmutatását szolgálta a december 18-án megrendezett „Mézeskalács kapu napja” karácsonyi készület elnevezésű rendezvény a görögkatolikus templomban Sajószentpéteren. A program pasztorációs lelkigyakorlattal kezdődött, melyet Balog Zoltán államtitkár úr vezetett.

Példabeszéde az emberek elfogadásáról, a diszkrimináció megszüntetéséről szólt. Célunk, hogy mindenkiben meglássuk Isten teremtményét, a benne levő értékeket, és felismerjük, hogy ezeket hogyan tudjuk továbbfejleszteni. Ahhoz, hogy ennek eleget tudjunk tenni, elsőként önmagunk lelkében kell rendet tennünk, és megnyugvást találnunk, elnyerve a lelki békét. Ehhez azonban tisztáznunk kell önmagunkban, hogy kik vagyunk, mi a feladatunk, és hogy milyen lelki sérelmek értek bennünket a múltban. Ugyanis ha a lelki problémáinkkal, sérelmeinkkel, bajainkkal nem nézünk szembe, és nem próbálunk megoldást találni rájuk, akkor lelkivilágunk zavaros marad, ami az embertársaink felé való nyitás helyett a bezárkózást szüli.

A kiosztott példabeszédekre leírhattuk a minket ért legnagyobb sérelmet, aláírhattuk, hogyan szeretnénk, ha megszólítanának bennünket, és meggyőződhettünk arról, hogy ezeket a szavakat Isten előttünk már kimondta. Ha sérelmeinken felül tudunk emelkedni, akkor képesek leszünk arra, hogy saját értékeinket felismerjük, és azt is, hogyan tudjuk ezeket embertársaink szolgálatába állítani. Ha ezt megtettük, elősegítjük felebarátainkat azon az úton, hogy ők maguk is felismerjék a bennük rejlő értékeket, és hogyan tudják ezeket talentumként hasznosítani. Államtitkár úr beszéde nagyon aktuális volt, ugyanis abban a korban élünk, melyben rengeteg reményvesztett, elkeseredett, bezárkózott ember él, aki képtelen saját maga erejéből talpra állni, ezért bezárkózik. Felhívta mindannyiunk figyelmét a megtérés, és a belső megújulás szükségességére, mert világunk csak úgy javulhat meg, ha mi magunk is képesek vagyunk a változásra. A beszéd előtt és után a szendrőládi cigány cursillós énekegyüttes zenélt, akik kiváló hangulatot teremtettek a hallgatóság körében, olyannyira, hogy a lelkigyakorlat után a közönséget bevonva hirtelen közös énekóra alakult ki. A beszéd szólt arról is, hogy a munkanélküliség, a szegénység, és az éhezés őket is sújtják, mégis tudnak vidámak és boldogok lenni.

Tehát a lelki béke, és az öröm nem anyagi bőség kérdése. A cursillós énekegyüttes mindannyiunkban tetszést váltott ki, lehetőséget adva mások értékeinek megismerésében. Közben lehetőségünk nyílt az elkészült pályaművek megtekintésére, jobbnál jobb mézeskalácsból készült profi és amatőr műveket láthattunk megyénk egész területéről, és határainkon túlról is.

A zsűri igencsak nehéz helyzetben volt, mert nem lehetett egy-egy alkotást kiemelni, mindegyik egyedülállóan szép látványt nyújtott. Valamennyi darab más és más gondolatot, karácsonyhoz kötődő emlékképet ébresztett a jelenlévőkben, megidézve gyermekkorunk Karácsonyainak hangulatát, illatát, légkörét. Nézelődés közben alkalmunk nyílt ismerős és ismeretlen emberekkel szóba elegyedni.

Ezután a karácsonyi énektanulás következett, melynek célja az ünnepre való ráhangolódás volt.

Ezt követte a pasztorációs lelkigyakorlat második része, melyet Pacsai János esperes úr vezetett.

Bevezetésként esperes úr mindenkit megkért egy rövid ideig tartó elcsendesedésre. A csend, és az ima fontosságáról beszélt. A külső és a belső csend teszi lehetővé, hogy Isten közelébe jusson el a lelkünk, így lelhetünk lelki békére, és nyugalomra. Minél több időt töltünk el Isten közelségében, annál nagyobb nyugalomra, békességre találunk, és ezt sugározhatjuk családunk, embertársaink felé. Karácsony közeledtével az Isten keresése még inkább fontosabb, mint hétköznapjainkban, mert ha magunk képesek vagyunk megszentelődni Isten kegyelmével, akkor érthetjük el azt, hogy Isten békéjét közvetítsük szeretteink, felebarátaink felé. Enélkül pedig nincs boldogság, és nem létezik békesség sem. A fogyasztói társadalom is kínál boldogság kimeríthetetlen tárházát kínálja az ünnep közeledtével, de ez csak tévutakra vezeti az embert, valódi öröm, és békesség nem származik belőle.

Éppen ezért Karácsonykor még inkább szükséges a megtérés, a belső lelki megújulás, ez azonban mindenkinél egyénileg, szívünk Isten felé történő megnyitásával, őszinte bűnbánattal, és megtisztulással érhető el.

Balog Zoltán államtitkár úr és Pacsai János esperes úr vezette lelkigyakorlat tartalma ugyan merőben más volt, mégis a mondanivalójuk szorosan illeszkedett egymáshoz, útmutatást adva az embereknek a Karácsony mibenlétének megélésére. Az esperes úr a belső lelki megtérést, és Isten békéjének elnyerésének az útját mutatta meg a hallgatóságnak, államtitkár úr pedig a megtisztulás nyomán létrejövő lelki béke gyümölcseit ismertette. Mindezek együttes eredménye, hogy képesek leszünk felülemelkedni lelki sérelmeinken, problémáinkon, Krisztusban elnyerve a lelki megnyugvást visszakapjuk lelki épségünket.

Mindennek gyümölcseként képesek leszünk az önmagunkban levő értékeket felismerni, és azt embertársaink javára fordítani, buzdítva őket is az Istenhez való odafordulásra, és saját értékeiknek hasznosítására. A Karácsony ezáltal nyerheti el ismét valódi értelmét, ha önmagunk értékeit leszünk képesek a másokért való élet szolgálatába állítani, és a világ megváltozása is ezen az úton képzelhető el.

A lelkiekben tartalmas lelkigyakorlat után elérkeztünk a program végére, a pályaművek díjazására igen jó hangulatban. A zsűri elnöke Kopcsik Lajos mestercukrász volt, aki a pályaművek népszerűsége mellett a péteri közösség összetartását is nagyra értékelte.

A díjazottak a következő lettek:

Profi kategória: 1. Szabó Lóránt, Rozsnyó (Szlovákia), 2. Pető Anna, Mezőkövesd; 3. Vranaiova Erika, Csécs (Szlovákia) és Barcikai Tanara, Gömörszőlős

Az amatőrök kategóriájában pedig az első díjat Gulyás Gáborné nyerte Sajószentpéterről.

A díjkiosztást ismét meghitt beszélgetés, és mézeskalács kóstoló, és vásárlási lehetőség követte. Este hatalmas hóesésben, testiekben-lelkiekben megújulva térhettünk haza. Külön öröm volt, hogy a résztvevőket mézeskalácsból készült alkotások elkészítésével inspirálták, ugyanis azontúl, hogy ezzel a régi magyar hagyományokat ápolják, lehetővé teszik, hogy az együttmunkálkodás során a családon belüli közös tevékenységeket részesítsük előnyben.

Ekkor van ugyanis a legtöbb alkalmuk egymással foglalkozni, és beszélgetni. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az egymásnak készített ajándéknak lehet igazából a leginkább örülni.

Szívvel mondhatok köszönetet mindenki nevében a szervezőknek és a közreműködőknek, akik lehetővé tették közös felkészülésünket az ünnepekre.

Kopcsik Lajos úr hálája jeléül felajánlott a Sajószentpéteri Görögkatolikus Egyházközségnek egy művet.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum

  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg

HERE YOU ARE:

BACK TO TOP


FOLLOW US ALSO IN THE SOCIAL MEDIA:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2024 Eparchy of Nyíregyháza

Development: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert