4. hang

Gal 2,16-20 (Apostol)

Atyámfiai! Mivel tudjuk, hogy az ember nem a törvény cselekedeteiből igazul meg, hanem a Jézus Krisztusba vetett hit által, mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk Krisztus hite, és nem a törvény cselekedetei által, mert a törvény cselekedeteiből egy ember sem igazul meg.
Hogyha mi, akik Krisztusban megigazulást keresünk, magunk is bűnösöknek bizonyulunk, vajon akkor Krisztus a bűn szolgája? Semmi esetre sem! Mert ha ismét felépítem azt, amit leromboltam, önmagamat teszem törvényszegővé. Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek. Krisztussal együtt keresztre vagyok szögezve: élek, de már nem én, hanem Krisztus él bennem; amit pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta értem.

Kol 4,5-11.14-18 (Apostol)

Atyámfiai! Bölcsen viselkedjetek a kívülállók felé, használjátok fel a kedvező alkalmat. Jól értékesítsétek az időt. Beszédetek legyen mindig kedves, sóval ízesített, hogy tudjátok, miképpen kell kinek-kinek megfelelnetek.
Sorsomról mindent elmond nektek Tichikusz, a szeretett testvér, a hűséges szolga és szolgatársam az Úrban. Éppen azért küldtem őt hozzátok, hogy megismerjétek helyzetünket, és megvigasztalja szíveteket. Vele megy Onezimusz, a kedves és hű testvér is, aki közületek való. Mindenről értesítenek majd titeket, ami itt történik.
Köszönt titeket Arisztarchusz fogolytársam, és Márk, Barnabás unokaöccse, akiről utasításokat kaptatok - ha hozzátok megy, fogadjátok be -, valamint Jézus is, akit Jusztusznak hívnak. A zsidók közül csak ők munkatársaim az Isten országának hirdetésében; ők vigasztalásomra is voltak.
Köszönt titeket Lukács, a szeretett orvos, és Démász. Köszöntsétek a Laodíceában levő testvéreket, Nimfát és a közösséget, mely a házában van. Ha ezt a levelet nálatok már felolvasták, gondoskodjatok róla, hogy a laodiceaiak egyházában is felolvassák, viszont a laodiceaiakét ti olvassátok el. Mondjátok meg Archippusznak: »Légy rajta, hogy teljesítsd a szolgálatot, melyet kaptál az Úrban.«
A köszöntést magam, Pál, saját kezemmel írom. Emlékezzetek meg bilincseimről. Kegyelem veletek.

Lk 8,5-15 (Evangélium)

Mondta az Úr ezt a példabeszédet: „Kiment a magvető magot vetni. Amint vetett, az egyik mag az útszélre esett, eltaposták, az ég madarai pedig felcsipegették. Egy másik a sziklára esett, kikelt, de aztán elszáradt, mert nem volt nedvessége. Egy másik tövisek közé esett. A tövisek is felnőttek vele együtt, és elfojtották. Ismét másik azonban jó földbe esett, kikelt és százszoros termést hozott.” Tanítványai megkérdezték őt, hogy mit jelent ez a példabeszéd. Ő pedig ezt mondta: „Nektek adatott, hogy megismerjétek az Isten országának titkait, másoknak csak példabeszédekben, hogy nézvén ne lássanak, és hallván ne értsenek. Ez a példabeszéd értelme: a mag az Isten igéje. Az útszélre esők azok, akik hallgatják az igét, de azután jön az ördög, kiveszi a szívükből, nehogy higgyenek és üdvözüljenek. A sziklára esők azok, akik, mikor hallják, örömmel fogadják az igét, de nincs gyökerük. Egy ideig hisznek, a kísértés idején azonban elpártolnak. A tövisek közé esők azok, akik hallgatják az igét, de az élet gondjai, gazdagsága és gyönyörei később elfojtják bennük azt, és nem teremnek gyümölcsöt. A jó földben levő pedig azokat jelenti, akik tiszta és jó szívvel hallgatják az igét, megtartják azt, és gyümölcsöt hoznak állhatatosan.” Amikor ezeket elmondta, felkiáltott: „Akinek van füle a hallásra, hallja meg!”

Lk 10,16-21 (Evangélium)

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg, aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki küldött engem.” Amikor a hetven visszatért, örömmel mondták: „Uram, még az ördögök is engedelmeskednek nekünk a te nevedre.” Így válaszolt nekik: „Láttam a sátánt: mint villám bukott le az égből. Íme, hatalmat adok nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, és az ellenség minden ereje fölött, és semmi sem fog ártani nektek. De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, hanem annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyekben!” Abban az órában Jézus felujjongott a Lélekben, és így szólt: „Hálát adok neked, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilvánítottad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, mert így tetszett neked.”

Szent Lukács evangélista

Lukács apostol a szíriai Antiochiában született. Szülei nem voltak zsidók. Fiatal korában a tanulmányoknak szentelte magát. Több nyelven beszélt, Szent Pál apostol kedves orvosnak nevezi. (Kol. 4,14.) Van olyan hagyomány, hogy személyesen hallotta a tanító Jézust. Valószínűbb, hogy később csatlakozott a keresztények közösségéhez, akkor, amikor István szenvedése után ciprusi és cirenei férfiak érkeztek Antióchiába, akik a görögöknek kezdtek beszélni Jézus Krisztus evangéliumáról. Szent Pál útitársa volt hosszabb ideig. Akkor is vele volt, amikor Pált fogolyként Rómába vitték. Szent Pál halála után a hagyomány szerint Achájában működött püspökként, majd valószínűleg Patara városában ő is vértanú lett. Nevéhez fűződik egy evangélium és az Apostolok cselekedetei könyvének megírása.

Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!