1. hang
24. Kedd – Eutik fszvt.
Liturgikus szín: világos
Ap. Gal 206. (Gal 2,21-3,7) – Ev. Mk 22. (Mk 6,1-7).
Atyámfiai! Nem érvénytelenítem Isten kegyelmét; mert ha a törvény által van a megigazulás, akkor Krisztus hiába halt meg.
Ó, esztelen galaták, ki igézett meg titeket, akiknek szeme elé tártuk a megfeszített Jézus Krisztust? Csak azt akarom tőletek megtudni: a törvény cselekedetei alapján kaptátok-e meg a Lelket, vagy az igehirdetés hívő hallgatása által. Ennyire oktalanok vagytok? Amit a Lélekkel kezdtetek, most a testtel fejezitek be? Hiába éltetek át oly sok mindent? Akkor bizony hiába! Aki tehát a Lelket adja nektek és csodákat művel köztetek, a törvény cselekedetei, vagy az igehirdetés hívő hallgatása alapján teszi-e ezt?
Ahogyan meg van írva: »Ábrahám hitt Istennek, és Isten ezt megigazulására számította be neki«. Értsétek meg tehát, hogy akik a hitből valók, azok Ábrahám fiai.
Abban az időben Jézus saját hazájába ment, és tanítványai követték őt. A következő szombaton tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallgatták, és elámulva mondogatták: „Honnét vette ezt? Micsoda bölcsesség ez, mely neki adatott? És a csodák, amiket kezével végbevisz! Nemde az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon testvére? Ugye, nővérei is itt élnek közöttünk?” És megbotránkoztak benne. Jézus azt mondta nekik: „A prófétának csak hazájában, rokonai körében, a saját házában nincs becsülete.” Nem is tehetett ott csodát, csupán néhány beteget gyógyított meg kézrátétellel. Csodálkozott is hitetlenségükön. Bejárta a falvakat köröskörül, és tanított. Magához hívta a tizenkettőt, és elkezdte őket kettesével szétküldeni, és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek fölött.
Szent Eutik fölszentelt vértanú
Szent Eutik a palesztinai Szebasztéból származott. Bár nem tartozott a 70 közé, apostolként tisztelik. Amikor hallott Krisztus nevének hirdetéséről, felkereste Hittudós szent János apostolt. Mindenütt követte őt, ahol megfordult. Később, szent Pál apostollal találkozva, útitársa és munkatársa lett az Evangélium hirdetésében. Valamelyik apostoltól a kettő közül püspökké lett, és nagy buzgósággal hirdette az Evangéliumot. Szigorú életet élt, tisztogatva lelkét és böjtöléssel öldökölve testi vágyait. Mivel feltárta az istentelen emberek vétkeit, sok megpróbáltatásban volt része miattuk. Amikor az ítélőszék elé állították, Isten Szentlelkével eltelve bátran szemére hányta kínzóinak gonosz tetteiket. Ezért éheztették, vasakkal szurkálták, tűzbe dobták, vadállatok elé vetették, de Isten mindezekben sértetlenül megőrizte szolgáját. Szebasztéban fejezték le az I. század végén vagy a II. század elején.
Ágyazza be Liturgikus naptár RSS-csatornánkat saját honlapjára, hogy mindig az aktuális szakaszok jelenjenek meg az Ön honlapján is!ÖN ITT VAN JELENLEG: LELKISÉG / LITURGIKUS NAPTÁR
VISSZA A TETEJÉRE