A szeretet/szerelem szentségéről Rókahegyen

Bevezetőként az atya röviden említette azt a mindenki által ismert kérdéskört, hogy világunkban a házasság válságban van. Ugyanakkor kifejezte meggyőződését aziránt, hogy „örömteli, gyönyörű jövője” is van a házasságnak. Előadásának bensőséges címét még személyesebbé tette saját értelmezésében: „Szerelmünket Isten ölén élni”. Görögkatolikus hívőként, de még inkább házasságban élő görögkatolikus papként ezt nagyszerű meg- és átélni.

Kifejezte meggyőződését, hogy a mai fiatalokat, akik nem akarnak szentségi házasságban élni, nem csepülni kell, hanem az a fontos (egy szentatya tanítását segítségül véve), hogy „szentkép tisztaságú házasságot” éljünk eléjük. Egyébként többször is idézett az ókeresztény kor teológusaitól, akiknek ma is időszerű a tanításuk.

Természetesen a szentírási háttér sem maradhatott ki az előadásból. Így az atya a nagyon kedves Tóbiás könyvéből kiemelte az újszövetségi tanítás alapját képező szentségi jegyeket: a szentséget és a felbonthatatlanságot.

Aztán a következő fejezetben jó szempontokat adott a házasságra való felkészülésre, és ismét hangsúlyozta, hogy nem mindegy, milyen mintát látnak tőlünk a fiatalok. Különösen hatásossá tette a mondanivalót azzal, hogy saját életéből merített példákat.

Majd felvázolta az egészséges házasság szempontjait, bőven részletezve, hogy mit jelent a három irány: fölfelé, befelé, kifelé. Mindennek a lényege, hogy Jézussal éljük meg a házasságunkat – amint mondta. A teológiai gondolatok mellett „profán” idézetekkel is mélyítette mondanivalóját (a slágertől kezdve a versen át a prózáig). Figyelemfelkeltő volt, hogy nem a „boldog” házasság, hanem az „egészséges” házasság titkairól beszélt. Ugyanis szerinte a boldogság múlandó, a házasságnak pedig öröknek kell lennie.

Nem maradhattak ki előadásból a házasság buktatói sem. Az atya érzékletes képek segítségével magyarázta el a különböző élethelyzeteket, amelyek a házasságot és benne a párkapcsolatot, valamint a gyermekek helyes értékelését veszélyeztetik.

Nagyon kedves témája Obbágy atyának az ószövetségi Joákim és Anna története. Már többször beszélt róla, több tanulmányába is belefoglalta. Most pedig érzékletesen mutatta be három ábrázoláson keresztül a házasság isteni ajándékát az emberi intimitással együtt, valamint örökké tartó mivoltát.

Az esküvői szertartásról vázlatosan tudott szót ejteni az atya, mert az idő elszaladt, de a szabálytalan élethelyzetben élőkről kissé bővebben tudott szólni. Említette a válás szomorúságát, ugyanakkor azt is, hogy az elvált híveket egyáltalán nem szorítjuk ki az Egyház peremére. Ezzel kapcsolatos végső gondolata, hogy a szigornak és a szeretetnek együttesen kell munkálkodnia ezen a téren.

Köszönjük a szívből-lélekből fakadó, ugyanakkor mély teológiai tartalommal rendelkező – s mindenekfölött átélt – szép gondolatokat.

Novemberben folytatjuk a betegek szentségéről szóló előadással.

Szerző és fotó: Obbágy Veronika

Nyíregyházi Egyházmegye