Oltármegáldással ünnepelték a templombúcsút Gávavencsellőn

A gávavencsellői görögkatolikus templom címünnepe október 1-jére, az Istenszülő oltalmának ünnepére esik, ám az idei búcsút október 25-én tartották, hogy a hívek főpásztorukkal együtt adhassanak hálát, és sor kerülhessen a templom új helyre került oltárának megáldására.

Az ünnepi Szent Liturgián Jaczkó György helyi parókus mellett jelen volt Revák István timári parókus, dr. Orosz István Mókiosz nyírteleki helyettes lelkész, Gorcsa Péter nagyhalászi parókus, dr. Gánicz Endre főhelynök és Szemán László kótaji parókus-esperes is.

A templom új oltára korábban a debreceni görögkatolikus főszékesegyházban szolgálta a liturgikus életet. A három görögkatolikus püspök közös döntése nyomán végül a gávavencsellői egyházközség kapta meg. Ábel püspök atya a Szent Liturgián arról is beszélt, hogy a főpásztorok azért választották ezt a közösséget, mert a templom méltó helyet biztosít az oltárnak, és bíznak az itt élő hívek hűségében.

Jaczkó György parókus augusztusban értesült arról, hogy az oltár Gávavencsellőre kerülhet. A hír öröme mellett azonban hamar felmerült a gyakorlati kérdés is: miként lehet a súlyos berendezést elszállítani és a templomban elhelyezni?

A megoldásban többen vállaltak szerepet. A templom gondnokának járművével, a polgármester és más segítők közreműködésével sikerült az oltárt Gávavencsellőre szállítani. Először ideiglenesen helyezték el, majd megkezdődött a szentély adottságaihoz igazítása. A meglévő márványoltárral is össze kellett hangolni az újonnan érkezett oltárasztalt.

Az oltár megtisztítására és felújítására szintén akadtak segítő kezek. Eltávolították róla a korábbi használat nyomait, köztük a rárakódott viaszt, a festők pedig kijavították és újrafestették a fehér felületeket. A munkálatok október 1-jére elkészültek.

Jaczkó atya az ünnepen külön is megköszönte a polgármester és a festő segítségét, valamint mindazok munkáját, akik az oltár szállításában, felújításában és elhelyezésében részt vettek. Meghatódva idézte fel az összefogást: amikor feladat adódott, segítői nem elsősorban azt kérdezték, mennyibe kerül majd, hanem azt keresték, hogyan lehet megoldani. A munkába olyanok is bekapcsolódtak, akik más felekezethez tartoznak, vagy nem rendszeres résztvevői a templomi alkalmaknak.

A parókus hálával beszélt arról, hogy olyan emberek veszik körül, akikre számíthat. Mint mondta, az oltár színei és formái végül a vártnál is jobban illeszkedtek a templombelsőhöz. A gávai görögkatolikus templom története maga is újjáépítésről és megújulásról tanúskodik. Az 1886-ban emelt épületet 1944-ben a német csapatok felrobbantották. Az új templomot 1950. október 1-jén, az Istenszülő oltalmának ünnepén szentelte fel Dudás Miklós püspök, bár az építkezés akkor még nem fejeződött be teljesen.

A szentélyben ma is látható az egykori parókus, Makláry János Istenszülőt ábrázoló falképe. Fia, Makláry Zsolt festette a templom 1996-ra elkészült falképeit, majd az ő tervei alapján épült meg 2002–2003-ban az ikonosztázion is, amelynek ikonjait szintén ő készítette. A debreceni főszékesegyház egykori oltára most ebbe, az évtizedek során formálódott templombelsőbe került.

Az oltár megáldásához kapcsolódó homíliájában Szocska A. Ábel püspök a látható dolgok mögött rejlő lelki tartalomra irányította a figyelmet. Felidézte, hogy a szertartás során a templom fényei és az oltár gyertyái is szerepet kaptak: a fokozatosan megvilágított oltár arra emlékeztetett, hogy nem pusztán egy szépen felújított tárgyról van szó. A főpásztor az oltár jelentését Krisztus életének és áldozatának eseményeivel kapcsolta össze. Beszélt a betlehemi jászolról, Krisztus áldozatáról és sírjáról, valamint arról, hogy a Szent Liturgiában az oltár az Istennel való találkozás helye. Az oltár tehát jóval több annál, mint amit pusztán a szemünkkel látunk.

A templombúcsú ünnepéhez kapcsolódva az Istenszülő oltalmáról is szólt. Az áthoszi Vatopedi monostorból származó szalagot mutatott a híveknek, amelyet a szerzetesi hagyomány szerint az Istenszülő övének ereklyéjéhez érintettek. A hozzá kapcsolódó vallási gyakorlat kapcsán az imádság és az Istenhez való hűség fontosságáról beszélt.

Az ünnepi Szent Liturgián fogadalmat tettek az egyházközség új képviselő-testületének tagjai is. Ábel püspök arra figyelmeztette őket, hogy a vállalt szolgálat nem csupán a templom ügyeiben való közreműködést jelenti. Életükkel, magatartásukkal és az egyházközség iránti hűségükkel is példát kell mutatniuk.

Az ünnepen egy régi, hűséges szolgálatot is elismertek. Szocska A. Ábel püspök Lukáts Jánost az egyházközségért végzett több évtizedes munkájáért püspöki dicséretben részesítette. Az idős hívő meghatódva vette át az elismerést. Az ünnepség végén Jaczkó György parókus atya nemcsak az oltár elhelyezésében segítőknek mondott köszönetet, hanem azoknak is, akik a templom takarításával, az előkészületekkel, a sütemények elkészítésével és az ünnep lebonyolításával járultak hozzá a közös alkalomhoz.

A képviselő-testület tagjai emléklapot kaptak, a hívek pedig a miroválás és az antidór osztása során kisebb emlékkártyát vehettek át. Az egykori debreceni oltár a gávavencsellői közösség tagjainak munkájával megújulva immár ismét a liturgikus életet szolgálja.

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye, fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye