Görögkatolikus zarándoklat Mátraverebély-Szentkúton

Görögkatolikus zarándoklat Mátraverebély-Szentkúton

Közel 2500-an érkeztek szeptember 23-án az ország több pontjáról a római katolikus kegyhelyre, Mátraverebély-Szentkútra, a görögkatolikusok búcsújára.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye2017. szeptember 26. 08:30

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 638 napja íródott

Mátraverebély-Szentkút a szlovák-magyar határ mentén, többnemzetiségű területen található. A hagyomány szerint 1091–92-ben Szent László király ellenségei elöl menekülve egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor forrás fakadt nyomában. A legenda alapján a vízfakasztó Szent Lászlóra új Mózesként tekinthetünk, aki törvényeivel keretet adott a magyarság életének, úgy, ahogy Mózes a zsidóságnak. 

2006-ban nyilvánították Nemzeti Kegyhellyé. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van. 2016-ban a római Santa Maria Maggiore Bazilika affiliálta a kegyhelyet, ami Magyarországon egyedülálló búcsúkiváltságokat biztosít Szentkút számára. A görögkatolikus zarándokokat egy ferences testvér fogadta, köszöntötte és a jó Isten áldását kérte rájuk. 

Délelőtt előadást hallgathattak meg dr. Papp Miklós atyától, aki arra próbálta ráirányítani a figyelmet, hogy milyen fontos üzenete lehet ma számunkra Szent Lászlónak. Elsősorban a bátorságról beszélt, arról, hogy merjünk megtenni olyan dolgokat is, amit esetleg eddig nem. Akár családot vállalni, vagy új vállalkozásba kezdeni. Mint mondta: „tanítottam egy távol-keletről származó misszionáriust, s kérdeztem: milyennek lát minket? Azt mondta: van egy olyan érzése, mintha itt Európában mi túlnyugtatnánk a keresztényeket, mintha a kereszténységben túlhangsúlyoznánk a békességet, az elfogadást, a nyugalmat, s nem beszélnénk eleget a bátorságról, a kockázatvállalásról, a vállalkozó szellemről, az erőteljes fellépésről.

Szent Lászlóról gondolkodva felidézhetjük a magyar történelem keresztény szentjeit, akikből a mai keresztény bátorságot, vállalkozó szellemet, kockázatvállalást meríthet. Szent László bátran belefogott a kormányzásba: hatalmassá vált a magyar, lengyel, horvát népek közössége, s merész vállalkozás volt annak vezetése. A bátorság erénye azért kell, mert sok az életünkben a félelem, a kockázat, az aggódás. Félünk a családalapítástól, a párválasztás buktatóitól, a hamis kapcsolatok kemény kezelésétől. Olykor nem merünk belevágni egy vállalkozásba, félünk a kockázattól, nem merjük elfogadni a felelősség magasabb szintjét, a vezető pozíciót. Krisztus szeretete sürget minket. Rázzuk meg magunkat, szívjuk magunkba a szeretet ezen oldalát is. Keressük, vajon hogyan akar érvényesülni Szent László bátorsága a mi életvezetésünkben.

A szombati Szent Liturgiát dr. Jaczkó Sándor helynök atya vezette. Prédikációjában arra hívott mindenkit, hogy ezen a zarándoklaton foganjon meg szívünkben az a hang, ami közelebb visz minket Krisztushoz. Hiszen ezen a szép őszi napon görögkatolikus egyházunk ünnepi naptárjában Keresztelő Szent János fogantatásának emlékezete van. Az elhangzott prófécia nem egyszerűen egy meddő asszony vélt vagy valós testi-lelki szégyenének eltörlését vagy egy gyermek örvendetes születését jövendöli meg, ami önmagában is nehezen felfogható, sőt magyarázható esemény. A döbbenet az, hogy az Isten az idős házaspár gyötrelmének esszenciáját formálja át az Ő Egyszülött fiának előhírnökévé, azzal a feladattal, hogy „a népet előkészítse az Úrnak.”  A keleti egyházunk ikonjain ezért olvashatjuk Keresztelő Szent János alakja fölött, hogy „ο Πρ?δρομος” Előfutár, Előhírnök, aki a nyomorúságból való szabadulást hirdető Messiás érkezését hirdeti az Ószövetség népének. A Keresztelő, aki a fényben született, előtte jár és utat készít annak, aki az évkör legsötétebb pontján születik, mondván, hogy „Ő az, aki utánam jő, de előttem lett, mert előbb volt nálamnál.” Mint mondta: váljunk nyitottá az Élet befogadására és átadására is Keresztelő Szent János közbenjárására.

A Szent Liturgia után megtartották a körmenetet, majd egy kis pihenés után közösen elimádkozták a Parakliszt a Kegytemplomban, és Isten áldásával elindultak haza.

 

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye

Szentkút, zarándoklat
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2019 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert