A legszentebb Istenszülő oltalmának ünnepe

A legszentebb Istenszülő oltalmának ünnepe

Egyházi évünk Mária-ünnepei közül külön figyelmet érdemel a legszentebb Istenszülő oltalma, amelyet október 1-jén ünnepeljük.

Forrás: Papp András atya, Miskolc-Belvárosi Görögkatolikus Parókia honlapja2017. október 1. 13:00

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 598 napja íródott

Az Istenszülőnek, nemzetünk oltalmazójának a tisztelete mint egy folyamatos aranyfonal vezet mind a mai napig. Az Istenszülő, mint védelmező tiszteletének a titka talán abban rejlik, hogy itt nem emberi, hanem mennyei, hathatós közbenjárásban részesülünk. Minden ember, család és nemzet örömmel venne ilyen közbenjárást és pártfogást. Országunk fennállásának kezdetétől fogva nagy és erős ellenségek álltak velünk szemben. Nem nagy csoda hát, hogy népünk kereste a legszentebb Istenszülő segítségét és oltalmát, akinek a közbenjárása korlátlan hatalmú. Számunkra ezért Szűz Mária oltalma mindig is a legszentebb Istenszülő felé áradó szeretet és hála nagy megnyilatkozásának, valamint védelme és közbenjárása örömteli magasztalásának és dicsőítésének a napja maradt és marad.

Szűz Mária oltalma ünnepének kialakulása

Az ünnep kialakulásához vezető fő mozzanat az a látomás volt, amelyben Krisztusért balgatag Szent András részesült, amikor a szaracénok Konstantinápolyt, a fővárost ostromolták. A megrémült emberek összegyűltek a legszentebb Istenszülő Blakhernon-templomában, ahol az öltönyét őrizték, és az egész éjszakát imádságban virrasztva töltötték. A templom zsúfolásig megtelt a nagy aggodalomban lévő emberekkel. Az összegyűltek között volt Szent András és tanítványa, Epifániosz, akik ugyancsak a város megoltalmazásáért imádkoztak. A szertartás után Szent András meglátta a legszentebb Istenanyát ragyogó fényben tündökölve, ahogyan a királyi ajtó felől (a görögök így nevezték a templom főbejáratát) közeledett Keresztelő Szent János és Szent János evangélista társaságában, s a szentek nagy seregének éneke közepette. Az Istenszülő tovább ment az oltár felé, letérdelt és sokáig imádkozott könnyeket hullatva. Majd felállt, fejéről levette fénylő fátylát és szétterítette egészen a templomban lévő emberek fölé. Ezután eltűnt. A látomást Szent András és tanítványa, Epifániosz látta, és megértették, hogy az Istenszülő a város megmentésére jött. A csoda híre villámgyorsan elterjedt. Az ellenség visszavonult és a város megmenekült.

Erről a kendőről, ukránul „pokrov” kapta az ünnep az elnevezését: „Pokrov Preszvjatoj Bogorogyici” (A legszentebb Istenszülő védőleple). A kendő a boldogságos Szűz oltalmának és közbenjárásának a jelképe lett.

Ki volt balgatag Szent András?

A történészek általában egyetértenek abban, hogy egy szláv származású ember volt, Orosz-Ukrajna déli részéről. Sok szlávval együtt vitték Konstantinápolyba, ahol egy gazdag úr szolgája lett. Itt ismerte és szerette meg a keresztény hitet. Szent Pál szavain elmélkedve: „Mi oktalanok vagyunk Krisztusért, ti okosak Krisztusban.” (1Kor 4,10) bolondnak kezdte tettetni magát, innen a neve. Gazdájától elnyerve szabadságát hosszú időt töltött imádságban és a Szentírás olvasásában.

Mely időszakban élt Szent András és mikor történt a megmenekülés csodája?

Nehéz pontos és határozott választ adni erre a kérdésre. A történészek véleménye megoszlik ezzel kapcsolatban. Egyesek azt állítják, hogy Szent András I. (Nagy) Leó császár (457-474) uralkodása idején, vagyis az V. században élt, míg mások, a többség szerint VI. (Bölcs) Leó császár (886-912) idejében, azaz a X. század elején.

Az Istenszülő oltalma ünnepe a görögöknél egy helyi ünnep volt, megtartását Konstantinápoly 1453-as eleste után el is hagyták. Senki nem tudja pontosan, miért, október 1. lett az ünnep napja. Talán azért, mert ezen a napon történt Szent András látomása, vagy talán azért, ahogyan egyesek gondolják, mert a Keleti Egyház e napon ünnepli Dallamszerző Szent Román emlékét, aki sok himnuszt szerzett a mindenkor szűz Mária tiszteletére. Az ünnep másnapján Krisztusért balgatag Szent Andrásról emlékezik meg az Egyház. Az ünnepi szertartások rendje hasonló a nagy ünnepekéhez, de nem tartozik a 12 nagy ünnep közé, s nincs sem elő-, sem utóünnepe.

Forrás: Papp András atya, Miskolc-Belvárosi Görögkatolikus Parókia honlapja

Nyíregyházi Egyházmegye

Istenszülő oltalma, ünnep




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2019 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert