Zárógondolatok az idei családkongresszusról

Zárógondolatok az idei családkongresszusról

Ahogy korábban hírt adtunk róla, idén is, hagyományosan novemberben volt a XXIV. Családkongresszus Máriabesnyőn. Az ünnepek közötti csendességben ennek az összejövetelnek záró összefoglalása alapján (előadó: Biró László családreferens püspök) Tóth András atya gondolait olvashatják.

Forrás: Tóth András atya2017. december 31. 15:20

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 289 napja íródott

Ahogyan a korábbi cikkünkben is olvashatták, a családkongresszus fő témája a Szentatya Amoris Laeticia enciklikájának nevelésről szóló tanítása volt.

Azt tapasztaljuk, hogy olyan bonyolult lett az életünk, hogy a szülő nem tud ott lenni folyamatosan a gyermeke nyomában. Kaotikus világban kell döntésképes felnőtteket nevelnünk. A család az a hely, az a közeg, ahol mindez meg tud valósulni. A mi keresztény értékrendszerünk, amit tovább szeretnénk adni, embernek való és jövőre mutató.

Pécsy Rita előadásában beszélt a kognitív–affektív–konatív–szociális készségek társas nevelésben való arányosságáról.

„Kognitív készség: 20%. Ez az IQ. A mai iskolarendszer ezt fejleszti elsősorban, mondhatni, kizárólagosan. A kognitív készségek egyik fontos jellemzője, hogy egyszer kell megérteni, belátni és utána kész. A szinapszis létrejön, aztán jól van. A gyerekek nem fognak könyörögni, hogy mondjuk el nekik mindennap a Pitagorasz-tételt. Felfogta, érti, mehetünk tovább.

Az összes többi készség (maradék 60%) nem így működik, ezek:

Affektív készségek: ez a “ráhangolódás” készsége, a konkrét érzelmi készségek. Ide tartozik pl. a humor értése. De az érzelem értése is. Az átélés. Az átérzés. Az együttérzés. Ezeket nem lehet a kognitív készségekhez hasonlóan magyarázni. Mikor az affektív készségeket kognitív módon tanítjuk a gyereknek, akkor csak feleslegesen beszélünk.

Konatív készségek: ezek a mozgósító erejű készségek, ide tartozik a kíváncsiság (igen, ez is egy készség), a játékkedv, az életkedv, a munkakedv, ebből a területből nő ki majd a kitartás, a motiválhatóság, érdeklődés. 

Szociális készségek: a személyközi készségek. Ide tartozik a kooperativitás, az egymásra figyelés, a kapcsolatteremtés- és kezelés, a vezetés.” (Forrás: Uzsalyné Pécsi Rita PhD honlapja)

Mi EGÉSZ embert akarunk nevelni a szélsőséges kiemelések, ideológiák helyett. A családnak kitüntetett helye van a nevelésben. A szülőknek nagy a felelőssége, mert mintává kell válniuk. Az anya és az apa kicsiben az Isten képe a gyerek számára. A házasság, a család lényege, hogy a Szentháromság ikonja legyen. A vőlegény Krisztus és a menyasszony egyház megjelenítője (lásd: Efezusi levél).

Ne legyünk pesszimisták, kétségbeesettek, mert az ideológiák eltűnnek, mint a szappanbuborék. A tendenciák megfordíthatóak és meg is szoktak fordulni (pl. konzervatív – liberális). Nehéz időszak van és jön, de a tendencia a családdal kapcsolatban is, meg kell, hogy forduljon, másképp kihal az emberiség.

Az etikaoktatás kötelező, ami kiváltható a hittannal, de ne felejtsük el, hogy továbbra is fontos, a szülők felelőssége a választásban. Aki az etikát választja, lehet, hogy szubjektív okokból teszi ezt (pl. szülők neveltetése, hitoktató személye stb.) Ezt se nézzük le, mert ez is elindíthatja az Isten felé! Nehéz a hitoktatók dolga, mert a sötétség óriási. A legfontosabb és legnagyobb feladat mégis, hogy lelki élményt, hitélményt adjunk a gyerekeknek, fiataloknak. Az élmény viszont váljon tapasztalattá és a tapasztalat váljon értékké! (Udvardy György püspök). Az emberképünk, a közösség képünk és az élet konkrétságát érintő kérügma, maradandó érték. Sokszor nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen óriási értékek birtokában vagyunk. Nem lehetünk rezignáltak a saját Istentől kapott értékeink tudatában!

Sokan csak kulisszának használják az egyházat, un. „válogatós keresztények.” Elhangzott, hogy lehetőleg ne csak átvegyünk, hanem, ha lehet, inkább indítsunk iskolákat, fontos, hogy ön azonosak legyünk! Maradjunk a kipróbált erények mellett. A hit ilyen érték. (Csáki Tibor atya: „a só ízt ad, étvágyat és szomjúságot okoz!”)

Az Amoris Laeticia kapcsán se higgyünk a pápa ellenes demagógiának, nagyon sokan ott állnak egy enciklika és a pápai megnyilatkozások mellett!

A csoportfoglalkozások során a szülők, nevelők kihívásairól, nehézségeiről, az iskolákról, a hitoktásról, a szentségekre való felkészülésről, az egyházközséggel való viszonyról beszélgettünk.

A digitalizált világ, ami a gyerekeinket és minket is körülvesz, olyan, mint a bicska, nem feltétlenül rossz, csak jól kell használni. Szülővé válni, ne felejtsük el, kegyelem is!

A kerekasztal beszélgetés során (Család és iskola - kié az elsőbbség?) hallottuk a sokat mondó idézetet, az Úr létezésével kapcsolatban: „léted biztonsága, szilárdan tart a bizonytalanságban!” A nevelést, az iskola – a család viszonyát két egymást metsző körként ábrázoltuk.

Geothe írja: „Szeresd meg, amit atyáidtól örököltél, hogy a tied legyen!”

A pápa mondja, annyira őriztük a keresztény Európa hitét, hogy közben elveszítettük. A hit az olyan, mint a parázs, melyet, ha nem táplálsz, elhamvad. A házasságunk is ilyen, dolgozni kell vele. A hit nem tárgyi emlék, hanem maga Krisztus. Minden a személyességen múlik, a kapcsolatot akkor lehet építeni, ha ápoljuk. Az igazat, a jót, a szépet újra fel kell fedezni, hogy a mienk legyen. Meg kell tanulnunk örülni annak, vágyakozni arra, ami a mienk! Megszerezni azt, ami a mienk, hogy tovább tudjuk adni.

Az Amoris Laeticia hármas megtérésre hív minket a családok helyzetére való tekintettel. Szembenézni a valósággal, családok valódi helyzetével. Jézus Krisztus látásmódját követni, lássuk tisztán a tanítást a családokról! Megtérés a lelkipásztori gyakorlatban, világos lelkipásztori útmutatás és kísérés. Nem megnyugtatni, segíteni a rosszban, hanem segíteni, hogy kijöjjön belőle a jó! (Jó Pásztor) Látásbeli megtérés, elsajátítani, megtanulni Krisztus látásmódját, Jézus szeretettel és gyöngédséggel tekint ránk, igazsággal, türelemmel és irgalommal, nem elhallgatva a bűnt. Ez a Jézusi látásmód. Megtanulni Krisztus cselekvésmódját is, Aki Isten irgalmasságának az arca. Krisztus világossága, megvilágít minden embert. Ez szerető, irgalmas és jól észrevevő tekintet.

Tehát konkrét helyzet, Krisztusi látásmód és megtérés lelkipásztori gyakorlatban.

Ne rekedjünk meg az elvont és elméleti gondolkodásnál a házassággal kapcsolatban, hanem hozzáállásunk konkrét valóságra irányuló legyen!

Forrás: Tóth András atya

Nyíregyházi Egyházmegye

családkongresszus, Máriabesenyő,




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2018 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert