Legenda vagy valóság, hogy a magyar nyelvű liturgia (egyik) bölcsője lehet, Nyírkarász?

Legenda vagy valóság, hogy a magyar nyelvű liturgia (egyik) bölcsője lehet, Nyírkarász?

A Nyíregyházi Egyházmegye honlapján 2017. július 10-én megjelent írást idézve: „Egy legenda szerint Nyírkarászon volt parókus az 1860-as években az a Roskovics Ignác is, aki a görögkatolikus liturgia szövegét fordította magyarra, bár ennek bizonyításához még további levéltári kutatásokra lenne szükség.” Mára – hála Dudás Illés kutatómunkájának – Nyírkarász a magyar nyelvű liturgiafordítások egyik bölcsőjének bizonyulhat. Dudás Illés professzor írása következik.

Szöveg: Dudás Illés2018. február 1. 15:02

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 264 napja íródott

Az 1700-as évek végén elindult hazánkban a magyar nyelv széleskörű bevezetésének igénye. Így elérték, hogy a közigazgatásban már 1805-ben használhatták anyanyelvünket és 1836 óta hivatalos nyelve Magyarországnak. Az egyház világa sem tekinthetett el ettől és a liturgia világa is megújhodott ebben az időben. Úgy tudom, hogy e folyamatnak vannak „nyírkarászi” vonatkozásai is. Melyek ezek?

Gyerekkoromban ministráns voltam a nyírkarászi görögkatolikus templomban. Már akkor érdekelt, hogy miért van az, hogy az úgynevezett kánoni rész kivételével: az átlényegülést idegen nyelven mondja a pap. Miután 2018-ban lesz 200 éves lesz a templomunk, így kicsit kutakodtam a liturgiák végzésének nyelvi története iránt. Azért is, mert nagyapám Dudás Mihály is aláírta azt a támogató nyilatkozatot - mivel egyetértett az 1900-as római zarándoklat céljával - amely a magyar nyelvű liturgia érdekében történt. A magyar görögkatolikusok a magyar szertartási nyelv szentesítését kérik XIII. Leo pápától. A zarándoklat során írásbeli[1] és szóbeli kérelem átnyújtásra került[2].

Kezdjük a kutatást Roskovics Ignác (szül. Tokaj - Zemplén), 1822. július 11.) lelkész bemutatásával.[3] Középiskoláit Ungváron, a bölcsészetet Pesten elvégezve növendékpap akart lenni, de nem vették fel. Ekkor Egerben és Nagyváradon végezve jogi oklevelet szerzett. 1843-ban felvették a papnövendéknek, Pesten és Ungváron tanulta a teológiát. 1848-ban megnősült és pappá szentelték. Lelkész volt 1848. Szalókon, 1856. Karászon, 1862. Hajdúböszörményben és 1866 Nyírpilisen. 1866-ban az ungvári papnevelő lelki igazgatója, később tiszteletbeli kanonok, 1877-ben teológiatanár, 1878-ban valóságos kanonok és egyházmegyei főtanfelügyelő, 1892-ben káptalani nagyprépost lett.

Önálló művei: Óhitű imakönyv (Debrecen, 1862.). Magyarország földrajza versekben (Debrecen, 1863.), Kis katekizmus (Budapest, 1883.), Moralis (Ungvár, 1878.), Zbornik (egyházi szláv énekeskönyv, ugyanott, 1887.). Liturgikus fordításaiból kiemelések:[4] A magyar liturgikus nyelv iránti fokozott igény összefügg a XVIII. század közepén elinduló nemzeti megújulással. II. József király 1784-ben az ország hivatalos nyelvévé a németet tette. A magyarság egy emberként szállt szembe a király intézkedésével. Már az 1790/91-es országgyűlésen jelentkeztek a magyar nyelv bevezetésére irányuló törekvések, s ez az 1843/44. évi országgyűlésen valósággá is vált.

Roskovics jól ismerte a korábbi liturgikus fordításokat. Észrevette, hogy ezek nem egységesek, már emiatt sem lehetne azokat a magyar egyházközösségekben bevezetni. Ez a körülmény is közrejátszott abban, hogy már fiatal pap korában megkezdte a legszükségesebb liturgikus imák és énekek magyarra fordítását. Hosszú éveken át dolgozott e fordításokon, ami érthető is, hiszen a liturgikus fogalmak kifejezésére számos új szót kellett kitalálnia. Végül 1862-ben, Debrecenben megjelent nagy műve ezzel a címmel: „Ó- hitű imádságos és énekes könyv az egy szent, közönséges és apostoli anyaszentegyház napkeleti, vagyis görög rendje szerint."

Ez volt az első terjedelmesebb és minden magyar görög katolikus által használható ima- és énekes-könyv. Ungvári munkássága a maga idejében ma már szinte felmérhetetlen jelentőségű volt. Feltehetően igen nagy szerepe volt abban, hogy a városban még inkább fellendült az amúgy is mozgalmas szellemi élet. Roskovics megérte, hogy alig volt olyan görög katolikus magyar család, amelynél néhány munkája ne lett volna feltalálható. Jól tudta, hogy írásaival hozzájárul a görög katolikus magyarság önazonosságának tudatosításához. Életének legboldogabb percei azok voltak, amikor tudomást szerezhetett róla, hogy munkássága nyomán egyre több templomban csendül fel nyelvünkön a liturgikus ének. Csendesen, fájdalom nélkül hunyt el 1895. február 15-én.

Roskovics Ignác lelkész fia Roskovics Ignác festőművész[5] (Szalók, Zemplén vm., 1854. szept. 28.-Bp., 1915. nov. 29.): festőművész. Elemi iskoláit Karászon és Hajdúböszörményben végezte. Részt vett az 1900. évi római zarándoklaton, sőt Ő készítette el annak az emlékiratnak az illusztrációját, amelyet a XIII. Leó pápának nyújtottak át. Az átnyújtott emlékkönyv fedőlapjára a Patrona Hungáriáé című Mária képet festette. Később a Rózsák-téri görögkatolikus templom főoltárképe is ez lett, melynek másolata látható a Debreceni Főszékesegyház főoltáránál.

A Hajdúdorogi Egyházmegye felállítása. Hajdúdorog szempontjából a Monarchia időszakának egyik legfontosabb eseménye a görögkatolikus egyházhoz kötődik. Az uralkodó ekkor alapította meg a munkácsi püspökség fennhatósága alá tartozó Hajdúdorogi Kűlhelynökséget. Janka György „A hajdú dorogi külhelynökség története”[6] című munkájában jól összefoglalja és mutatja be az 1866. május 6-i hajdúdorogi közgyűléstől Miklós István püspök felszentelésének napjáig az egyházmegye kialakulásának történetét, melyet gazdag irodalmi hivatkozásokkal látott el. Az országos zsinat után 1868-ban kezdtek neki a hajdúdorogi templom átépítésének. A királyi döntés hatására egyre több helyen miséztek magyar nyelven, amit 1896-ban Róma erélyesen megtiltott. Ez a tilalom hívta életre a Görögkatolikus Magyarok Országos Bizottságát (alelnöke Roskovics Ignác festőművész) amely 1900-ban zarándoklatot szervezett Rómába, hogy a Szentszéket jobb belátásra bírják. Egyházmegyénként részt vettek szabolcsi főesperesi kerületéből 128-an; a szatmáriból 17-en; a zempléniből 17-en; a beregiből 34-en; az ugocsaiból 23-an; a máramarosiból 28-an; az ungiból 20-an. Az eperjesi egyházmegye borsodi főesperesi kerületéből 36-an; az Abaúj-tornaiból 39-en; a sárosiból 38-an; a zempléniből 12-an. Budapestről 34-en és a többi egyházmegyéből 14-en, utaztak volna el, azonban a létszám jóval nagyobb lett. A küldöttséget 1900. március 9-én fogadta XIII. Leó pápa. Voltak anomáliák a pápai fogadás körül, amit terjedelmi okokból itt most nem közlünk. Végül 1912. 06.08-án X. Piusz pápa a Christifideles Graeci bullájával megalapította a Hajdúdorogi Egyházmegyét. Első püspökét, Miklósy Istvánt 1913.10.5-én szentelték fel a Hajdúdorogi Székesegyházban.

KÖVETKEZTETÉSEIM: A 19. század közepétől sorra fordították a liturgikus szövegeket magyarra, mivel nagy volt az igény az anyanyelven történő istentiszteletre. Engedtessék meg, hogy egy kicsit Nyírkarász szerepét is ide soroljam Roskovics Ignác nagyprépost karászi lelkész révén, aki egyike volt azoknak, akik ószláv nyelvről fordították magyarra a liturgia szövegét. Ugyanakkor magyar nyelvű énekeskönyve is jelent meg 1862-ben Debrecenben. Miután Roskovics lelkész 1854-1862. között volt Karászon, így joggal feltételezhető, hogy az 1862-ben megjelent munka Karászon is készülhetett. Több helyen megemlítette, hogy magyar nyelvű mise részlet, vagy teljes szertartás ebben az időben, már előfordult úgy gondolom, hogy Karászon is. Csak megerősítésként idézem, Szluk István: „Töredékek Nyírgyulaj görög katolikus egyház történetéből„ c. munkájában (Nyíregyháza 2012.) található, hogy Roskovics Ignácz Karászban is volt görög katolikus lelkész. Ezt erősíti meg Takács János szakdolgozata[7]. Az 1939. évi Vármegyei szociográfiai kiadványban található ősi alapítású magyar parókiák voltak: Balsa, Vencsellő, Buj, Nyírpazony, Újfehértó, Nyírkarász. Mindezek alapján nem történészként, csak a község díszpolgáraként és a történet iránt érdeklődőként megkockáztatom azt a kijelentést, hogyNyírkarász is lehetett joggal a magyar nyelvű liturgia egyik bölcsője”.

Ezúton köszönöm Dr. JANKA GYÖRGY professzornak, a Szent Atanáz Görögkatolikus Főiskola Hittudományi Tanszék tanárának a konzultáció lehetőségét és egyetértését.

Még egy megerősítés Szabolcs vármegye vonatkozásában, hogy a végleges megoldást Dudás Miklós püspök úr római szereplése hozta meg. A magyarországi görög katolikusok kiemelkedő egyénisége volt a szabolcsi származású Dudás Miklós püspök, aki 33 esztendeig állt a Hajdúdorogi egyházmegye élén. XII. Pius pápa 1939 tavaszán nevezte ki az egyházmegye püspökének. A püspök nagy műveltségű, sok nyelvet beszélő egyházi vezető volt, akinek egyháztörténeti jelentőségű cselekedete, hogy 1965. november 19-én Árpádházi Szent Erzsébet ünnepén felkérésre a római Szent Péter bazilikában a II. Vatikáni Zsinat előtt először mondott magyar nyelvű bizánci szertartású szentmisét. Dudás püspök a Zsinat záró üléséről hazaérve tájékoztatta a papságot az eseményről és körlevelében így fogalmazott: „Véget ért a magyar liturgiáért századokon át folytatott munkánk és küzdelmünk kálvária útja. Most teljesült be az, amire őseink századok óta vágyakoztak, most érlelődött be a reményeink legszebb gyümölcse.” A püspöki tájékoztató óta a papság a szent liturgiát teljesen magyarul végzi. Dudás Miklós püspök 1902.10.27-én született Máriapócson és elhunyt 1972.07.15-én Nyíregyházán. A Máriapócsi Bazilika kriptájában helyezték örök nyugalomra.

Ma már Magyarországon három grk. püspöki székhely van: a Hajdúdorogi Kocsis Fülöp érsek; a Miskolci Orosz Atanáz püspök; és a Nyíregyházai Szocska A. Ábel apostoli kormányzó vezetésével.

Még egy fontos momentum: Nyírkarász „a magyar nyelvű liturgia bölcsője”, alátámasztására idézek Papp György kánonjogász „Szabolcsi Görögkatolikus Parochiák” Bp. 1939. című munkájából:

„Nyírkarász, ősi alapítású Parochia, amelyben legrégibb adataink szerint is magyarul prédikáltak. Később Nyírkarász lett a magyar liturgia bölcsője: itt mondotta Roskovics Ignác az első magyar nyelvű misét, itt készítette el a liturgikus fordításait, amelyek aztán eljutottak Parochiánk legnagyobb részéhez.”

A kutatás eredményének összegzése: A kutatás eredményeként megállapítható, hogy nem legenda a Roskovics Ignác nyírkarászi lelkészsége. Hanem tevékenysége alapján a magyar nyelvű liturgia, a megjelentetett énekes és liturgikus könyvek alapján megállapítható, hogy Nyírkarász a magyar nyelvű liturgia (egyik) bölcsője.

 

Nyírkarász, Miskolc, 2018. 01. 28.

Dr. Dr. h.c. Prof. h.c. mult. DUDÁS ILLÉS, D.S.c.
az MTA doktora, Professor Emeritus, Nyírkarász díszpolgára.

 

A fenti írás előadásként elhangzott a nyírkarászi kultúrházban a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepségen.

 

[1] Vályi János eperjesi püspök XIII. Leó pápához intézett beszéde a magyar görögkatolikus római zarándoklata alkalmából (magyar fordítás) Budapest, 1900. március 28.

[2] Visszaemlékezés a görög kath.zarándoklatra Római kulisszatitkok. A Kárpáti Lapok beszámolója a római zarándoklatról Ungvár, 1900. március 11. Kárpáti Lapok, 1900/10. sz. 2–3. o.

[3] lexikon.katolikus.hu

[4] Pirigyi István, Roskovics Ignác nagyprépost, byzantionohungarica.hu/node/347.

[5] lexikon.katolikus.hu

[6] www.gorogkatolikus.hu/leveltar/.../Janka_Gyorgy_atya_bevezeto_tanulmany.doc.

[7] Takács János: A nyírkarászi grk.egyházközség története.Szakdolgozat. Szaktanár:Dr.Janka György, 2004. p.80.

Szöveg: Dudás Illés

Nyíregyházi Egyházmegye

Nyírkarász, Roskovics Ignác




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2018 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert