A közös családi élmények istenélmények is – Papp Miklós előadása a D18-ban

A közös családi élmények istenélmények is – Papp Miklós előadása a D18-ban

Február 7-én, szerdán este a D18 könyvesbolt-kávézóban Papp Miklós görögkatolikus lelkész, morálteológus tartott előadást a Lazi Kiadónál közelmúltban megjelent, „A házas életstílus” című könyvéről.

Forrás: Bodnár Dániel/Magyar Kurír, fotó: Lambert Attila 2018. február 9. 14:20

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 304 napja íródott

A könyv célja, hogy segítse a teológiából levezetni a házasságot – mondta bevezetőjében a szerző. Emlékeztetett rá: a korábbi teológia és a pasztoráció gyakorlata mintha túl nagy hangsúlyt fektetett volna a házasságra való felkészítésre, valamint a házassági sebek gyógyítására, a családterápiára, a menthető mentésére. A középen lévő, jól működő, „rendes” házasok viszont kevesebb figyelmet kaptak. Bár ez ma már nem egészen így van, hála Bíró László püspöknek. A rendes házasokkal azért kell foglalkozni, mert szükséges az utógondozás, másrészt ezáltal megelőzhetők a nagy válságok.

A görögkatolikus morálteológus hat sarokpontban sűrítette össze a házassággal kapcsolatos leglényegesebb gondolatait, melyeket ikonokkal kötött össze. Hangsúlyozta: ezeket a színes ikonokat a házaspároknak mindig szem előtt kellene tartaniuk, követniük kellene azokat.

A teológia szerint ki mint gondolkozik, úgy is él. Az életvezetés és a gondolatvilág szorosan összefügg. Görögkatolikus sajátosság, ahogyan az ikonokhoz viszonyulunk: nem egyszerűen képnek tartjuk, hanem festett teológiának. Az ikon a hitet ábrázolja, ezért jó a szemünk elé tenni, szemlélni, s engedni, hogy a gondolatvilágunkat, életstílusunkat az ikonok alakítsák. Az ikonokból mindig az Isten szól, és viszontválaszra hív. Az ikonok döntésre késztetnek, élőben kísérik a házasságokat – mutatott rá Papp Miklós.

A legelső ikon a Szentháromság ikonja. Minden családban ki kellene tenni. A legutóbbi püspöki szinódus megfogalmazta, hogy a Szentháromság, a legfőbb lét, családias vonásokkal mutatkozik be, Atya és Fiú. Aki a családot jól éli meg, az sokat megért a Szentháromság életéből, és fordítva, aki a Szentháromságot sokat szemléli, az tud jól házaséletet élni. Papp Miklós felidézte, hogy amikor Andrej Rubljov a Szentháromság ikonját festette, két évig böjtölt. Úgy ábrázolta az Atya, a Fiú és a Szentlélek egylényegűségét, hogy negyedikként a családok is odaülhetnek az asztalhoz. A házasság lényege, hogy a Szentháromság meghív önmagához, abba a szeretetbe, ami a Szentháromságon belül van. A házasság nem emberi, pszichológiai vállalkozás, hanem teológiai. Az ikont Isten is festi, az ecsetet nemcsak a művész, hanem a Szentlélek is fogja. Ez azért fontos, mert ha azt mondom, hogy a házasság a Szentháromság ikonja, akkor hiszem azt, hogy a házasságot Istennel együtt éljük meg. A jó házasság isteni mű.

A Szentháromság után az első sarokpontja a házasságunknak Krisztus nagycsütörtöki töprengése. Az az ikon, amely azt ábrázolja, hogy Krisztus a kereszt előtt hosszasan, egész éjszaka töpreng, „Atyám, hogy csináljuk együtt?” Itt az a fontos, hogy a jó házassághoz fejben erősnek kell lenni. Ugyanúgy, ahogy Krisztus Urunk is az volt. Gondoljunk csak a csodálatos példabeszédeire, a válaszaira, amikor tőrbe akarják csalni, vagy arra, hogy órákon keresztül tudott koncentráltan beszélni. Nagypéntek már csak következmény, a döntés nagycsütörtök éjjelén történt. Krisztus fejben erős volt. A házaspárokra mindez úgy vonatkozik, hogy buta, igénytelen, parázna, bűnös gondolatokkal nem lehet jó házasságot élni. Ehhez fejben kell erősnek lenni. A pozitív gondolatokat erősíteni kell, a negatívakkal pedig meg kell küzdeni. Tervezni is tudni kell a házasságokban, a különböző szakaszoknak megfelelően: ifjú házasok vagyunk, megszülettek a gyerekeink, még kicsik, már kamaszodnak, kirepülnek lassan. Mindezt tudnunk kell fejben. Ha jön egy krízis a házasságunkban, az nem a házasság végét jelzi, hanem azt, hogy vége van egy szakasznak, és egy új kezdődik, másféle életfeladatokkal. Nagyon fontos az is, hogy olvassuk rendszeresen a Szentírást, a teológiai könyveket, mert jó gondolatok nem teremnek meg maguktól a fejünkben.

A harmadik ikon a kommunikáció ikonja. A karácsonyi születés ikonja azt jelenti, hogy Krisztus Urunk velünk szóba áll. A szeretet-Isten beszélget velünk. Amikor a házastársunkkal, a gyerekeinkkel egy jót beszélgetünk, az a karácsony. A kommunikáció tanulható, a házastársammal köteles vagyok beszélgetni, ez alól nincs kibúvó. A legértékesebb beszélgetések az önközlések. Isten is ezt teszi, a Szentháromság önmagát nyilatkoztatja ki nekünk, azt, hogy mi az Ő lényege. A házasságban a legértékesebb önközlések azok, amikor kimondjuk őszintén, hogy mi van bennünk. Rendkívül fontos a konfliktuskezelés is, mert viták nélkül egyetlen házasságot sem lehet megúszni. A lényeg, hogy a vitatkozás ne fajuljon veszekedéssé, ami bűn. A vita viszont szükséges. A kommunikációhoz tartozik a szexualitás, tág értelemben, minden szinten, amibe beletartozik az is, ha megérintem, megsimogatom a másikat. Ha egy házaspár fejben és testben is eltávolodik egymástól, akkor léphet be a harmadik. Ez a szeretetéhség következménye.

A negyedik ikon az emmauszi tanítványok ikonja. „Lángolt a szívünk, amikor Krisztussal találkoztunk.” Vagyis a házasságban rendkívül fontos az élmény. Lényeges, hogy a házastársak időről időre szervezzenek maguknak közös programot, csak kettesben. Elmenni vacsorázni, operába, wellness hétvégére. Ez nem pénz, hanem kultúra kérdése. Papp Miklós egyúttal figyelmeztetett: ha jót akarsz a gyerekeidnek, akkor először a házastársadat szeresd. A közös családi élmények istenélmények is, öröm van bennük, a házastársak megerősödnek a Szentháromság felé vezető úton.

Az ötödik ikon a hajó ikonja. Ez az eszkatológiai feszültséget akarja érzékeltetni – ez annak megélése, hogy már velünk van Krisztus, de még minden nem teljesedett be. Úton vagyunk. Mivel Krisztus velünk van, már most örülhetünk a létnek, ezek az ünnepek, családi élmények, nyaralások. A „még nem” pedig arra figyelmeztet minket, hogy ne merüljünk bele az örömeinkbe, ne feledkezzünk el arról, hogy zarándoklények vagyunk, úton a tökéletesség felé. Itt nagyon fontos, hogy cölibátusban élő emberekkel, papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel beszélgessenek a házaspárok. Ez a két életforma kiegészíti egymást.

Az utolsó ikon a kánai menyegző ikonja. Krisztus Urunk megtisztelte a házaspárt, bement a házasságukba. És milyen jó, hogy ez az ifjú pár ajtót-ablakot nyitott Krisztusnak, aki borrá változtatta a vizet. Bőségesen, mert Krisztus Urunk nem kicsinyes, hanem nagyvonalú. Ebben az a fontos, hogy a házastársak nyissanak ajtót-ablakot a kopogtató Krisztusnak, ahogy azt a kánai pár tette, hogy az Úr jelen legyen az életükben. Ez a családi spiritualitás. Ebbe beletartoznak a közös családi részvételek a szentmiséken, szentségekhez járulások, zarándoklatok. Ugyanilyen fontos a lakások megszentelése, legyenek a falakon keresztek, ikonok, kegyképek.

Papp Miklós végül azt ajánlotta a megjelenteknek, hogy öt-hat évente olvassák újra a könyvét, mert ilyen időközönként változik a házas életstílusunk, önmagunk, a gyerekeink, a világ miatt, és akkor újra kell gondolnunk a konfliktuskezelést, a testi gyengédséget, a családi élményeket.

Forrás: Bodnár Dániel/Magyar Kurír, fotó: Lambert Attila

Nyíregyházi Egyházmegye

Papp Miklós, könyvbemutató
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2018 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert