A Szent Kereszt felmagasztalása – VIDEÓVAL

A Szent Kereszt felmagasztalása – VIDEÓVAL

306-ban Nagy Konstantin császár, Constantius Chlorus és Szent Ilona fia lépett a trónra a Római Birodalomban. A császár édesanyja 326-ban szentföldi zarándokútra indult. Végiglátogatta Palesztina szent helyeit, és templomot építtetett Betlehemben az Úr születésének helye fölé, és az Olajfák hegyén, a Mennybemenetel helyén. Azóta tartjuk a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepét.

Fotó: Polyákné Tóth Nóra, Videó: Gerner Attila, Pásztor Richárd, Polyákné Tóth Nóra2018. szeptember 14. 06:00

A hagyomány szerint Jeruzsálemben a Golgotán megtalálta a Szent Keresztet és a szenvedés eszközeit. A helyet azért nem volt könnyű megtalálni, mert az üldözések idején egy Vénusz-szobrot állítottak föl a Golgotán, hogy aki Krisztus tiszteletéért odamegy, úgy tűnjék, Vénuszt tiszteli. Ezért a keresztények elkerülték a helyet, s az már majdnem feledésbe merült.

Amikor Ilona égi jel alapján rátalált a helyre, eltávolíttatott onnan mindent, ami a pogány kultuszhoz tartozott, és a mélybe ásatva egy sziklaüregben megtalálták a három keresztet. A megtalálás örömét csak az zavarta, hogy a kereszteket nem lehetett egymástól megkülönböztetni. Ott volt ugyan külön

Krisztus keresztjének felirata is, de nem lehetett meghatározni, melyik kereszthez tartozik. Az emberi tudatlanság isteni segítségre szorult. Történt, hogy a város egyik előkelő asszonya megbetegedett, és már a halálán volt. Makariosz jeruzsálemi püspök, amikor látta, hogy Ilona és a vele lévők nem tudják eldönteni, hogy a három közül melyik Krisztus keresztje, így szólt: Hozzátok ide a talált kereszteket, és Isten mutassa meg nekünk, melyik volt az Úré!

Ezek után hozzáérintették az asszonyhoz az egyik keresztet, dennem történt semmi. Hozták a másikat is, de akkor sem történt meg a kért gyógyulás. Amikor azonban odahozták a harmadik keresztet, az asszony kinyitotta a szemét, fölkelt, és sokkal fürgébben, mint betegsége előtt, járni kezdett. Visszanyerte egészségét és magasztalta Isten hatalmát. A császárné e jel láttán fogadalmának megfelelően azon a helyen, ahol az Úr keresztjét megtalálta, királyi pompával ragyogó templomot építtetett. A szegeket, melyekkel az Úr testét a fára szegezték, elvitte fiának, ezekből ő zablát és sisakot csináltatott, melyeket hadviselés közben viselt. A császárné az üdvöt hozó fa egy részét fiának adta, a másik részét ezüsttokba foglaltatta, és ott hagyta Jeruzsálemben. Ezt ma is nagy tisztelettel őrzik. A szent sír fölé templomot építettek, és az itt megtalált Szent Keresztet szeptember 14-én ünnepélyesen felmutatták az összegyűlt tömegnek. Innen ered a név: Szent Kereszt felmagasztalása. Azóta az egyház minden évben megünnepli ezt a napot – felemeli a keresztet, hogy rátekintsünk, és tudatossá váljék, hogy az Úr Jézus mit vállalt értünk, és nekünk, Krisztus-követőknek, milyen irányba kell haladnunk.

Készült: Diós István Szentek élete című műve alapján

Az írás megjelent nyomtatásban a Görögkatolikus Szemle 2013. szeptemberi számában.

Fotó: Polyákné Tóth Nóra, Videó: Gerner Attila, Pásztor Richárd, Polyákné Tóth Nóra

Nyíregyházi Egyházmegye

ünnep, Szent Kereszt felmagasztalása




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2018 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert