„Egy égi üzenet, mely végre most hozzám talált” (Tóth Árpád) – fénylő csillagok és apró csillagászok Mátészalkán

„Egy égi üzenet, mely végre most hozzám talált” (Tóth Árpád) – fénylő csillagok és apró csillagászok Mátészalkán

Böngészem a mátészalkai Móricz-iskola honlapját. Az iskolai események képes beszámolói annyi különféle megmozdulást és irányt mutatnak, hogy nehéz elhinni, ezek mind egy intézmény falain belül, vagy annak szervezésében történtek. Néhány közülük túlmutat a földi kereteken: az iskola egyik szakköre még a világűrbe is kitekint. E szokatlan általános iskolai tevékenység kapcsán ismerkedtem meg az oktatási intézménnyel. – riport Mátészalkán. 

Szöveg és fotó: Polyákné Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye2019. március 20. 05:40

Belépek a mátészalkai Móricz Zsigmond Görögkatolikus Kéttannyelvű Általános Iskola ajtaján, mert igen kíváncsi vagyok a kis csillagászokra, és arra a pedagógusra, aki késztetést érzett, hogy megismertesse a világegyetemmel, a csillagokkal a gyerekeket. Még mielőtt megtalálom a szakkört, máris feltűnik, hogy mennyi mindent csinálnak itt a gyerekek: a kiállított fotók és a büszkeséggel felmutatott oklevelek arról árulkodnak, hogy a gyermekek jól érzik magukat itt és a tanulmányaikra odafigyelnek a pedagógusok. A szakmai munkáról Sebestyénné Fülöp Éva igazgatóhelyettessel beszélgettem.

„Nagyon sok mindent igyekszünk megmutatni a gyerekeknek, és bevonni őket a lehető legsokrétűbb tevékenységbe” – mondja.  

A tanulók a kutatók éjszakáján, a pénzügyi ismeretekről szóló rendhagyó órákon, kézilabda sportkupán, lengyelországi testvériskolai látogatáson, „menő menzás” egészségnapokon és főzőversenyen, táncházon, szüreti kavalkádon, kerékpártúrán, korcsolyázáson, számos sport-, nyelvi, valamint természettudományos vetélkedőn voltak jelen az elmúlt két év során, mindezt tették az állandó iskolai rendezvények (csibeavató, költészet napja, nemzeti ünnepek, Móricz-hét) mellett.

Természetesen mindezeken túl a legnagyobb hangsúlyt az oktatás kapja, hiszen mégiscsak egy általános iskolában vagyunk.

„Épp nyolc éve vált kéttannyelvűvé az intézmény: ennyi év munkája után megszületett az első nyelvvizsga, amire nagyon büszkék vagyunk. Az, hogy nyolcadikos tanuló vehette át a nyelvvizsga-bizonyítványt, nekünk is hatalmas érdem: nem hiába volt a sok-sok fáradozás, a befektetett munka végre meghozta gyümölcsét.”

Februárban további próbanyelvvizsgák zajlottak az iskolában, a vizsgát bonyolító nyelviskola javaslatára áprilisban újabb diákok teszik próbára tudásukat a bizottság előtt. A heti tizenkét órás angol nyelvű foglalkozás és az idegen nyelvi lektor folyamatos jelenléte garantálja a sikert.

„Újabb irányt jelölt ki számunkra, hogy tavaly öt kolléga végzett sakkpalota-tanfolyamot, hiszen a sakkot a mindennapos oktatási-nevelési módszerbe építve szeretnénk használni. Az iskola korábbi tehetségfejlesztő profilja ezzel újra előtérbe kerülhet, hiszen ez az elmesport a logika, térlátás, emlékezet, stratégiai gondolkodás, kreativitás egyik eszköze” – magyarázza az igazgatóhelyettes. A fenntartó is támogatja az iskola ilyen irányú fejlesztését, hiszen a tanfolyam támogatása mellett nagy értékű, Sakkpalota referenciaiskolai alapcsomagot is kaptak a Nyíregyházi Egyházmegyétől.

S hogy az intézményben a tehetséggondozást komolyan veszik, bizonyítja az is, hogy március elején a Magyar Tehetséggondozó Társaság Kelet-Magyarországi Tagozata kihelyezett ülést tartott az intézményben. Dr. Balogh László professzor az MTTA és a MATEHETSZ elnöke, dr. habil. Dávid Imre az MTT Kelet-Magyarországi Tagozatának elnöke, Tóth Tamás és Virágné Katona Zsuzsanna elnökségi tagok a Móricz-iskola igazgatójával, Szabó Attila MTT elnökségi taggal az áprilisban esedékes mádi tehetségkonferenciát és a szeptemberi jubileumi konferenciát készítették elő.

2017 szeptemberétől az iskola a Nyíregyházi Egyházmegye fenntartásában működik, s ennek a változásnak is vannak látványos hozadékai. Az iskola lelki igazgatója Bodnár Attila atya, aki aktív alakítója az iskolai lelki életnek. Az ima rendszeressé vált az eltelt két év alatt, a hétkezdő imaalkalmak, a megyéspüspökkel közös adventi gyertyagyújtások, az ünnepekre felkészítő lelki napok a keresztény lelkületet erősítik, mint az itt működő Szent Gyermekség Művének egy csoportja.  (Másik nevén Missziós Gyermekek Társasága, a Pápai Missziós Művek családjának egy tagja, melyben – mottójuk szerint – "Kis imával, kis áldozattal, gyermekek segítenek gyermekeknek." A missziós gyermekek rendszeres napi imádkozást vállalnak nehéz sorsú társaikért, valamint időnként kisebb áldozatokat – egy fagyi, csoki árát felajánlva a bajba jutottaknak.) A „missziós gyerekeknek” már itt, általános iskolában kialakul egy érzékenységük rászoruló embertársaik felé, megtapasztalhatják akár a legapróbb adakozás örömét saját magukban és együtt örülhetnek a megajándékozottal annak öröme láttán. Többek között az önkéntesen segítő missziós gyermekek miatt gyakran érkezik az iskola falai közé Madassery Benvin Sebastian SVD, a Pápai Missziós Művek magyarországi igazgatója, aki különféle adakozásokra hívja a tanulókat, a pedagógusokat és a szülőket, s az adakozók sokszor nagylelkűen nem csak egy Túró Rudi árát ajánlják fel.

Sebestyénné Fülöp Éva igazgatóhelyettes, aki az intézmény működésének kezdeteitől dolgozik a Móriczban, visszatekintve mondta: „régebben is voltak segítő tevékenységeink, bekapcsolódtunk a cipősdoboz akcióba korábban is. Az érzékenyítés és az érzékenység azonban mára a mindennapok része: a Magyar Vöröskereszt véradási és Maci Akciójában, ruhagyűjtésben egyaránt részt veszünk.” Adakozni természetesen nemcsak tárgyakkal lehet. Az iskolával szemben lévő Idősek Kertjébe, az Idősek Bentlakásos Otthonába rendszeresen járnak verselni, énekelni a gyermekek karácsony előtt, és ajándékot készítenek az öregeknek. 

Ilyen széles körű tevékenység mellett már meg sem lepődöm, hogy ebben az iskolában 2018 őszétől csillagász-szakkör is működik. A Coolstars kis csapata az Univerzumot kémleli – egyelőre csak virtuálisan. A csillagász-szakkör a második emeleten folyik, s látogatásomkor épp a Merkúrról tanulnak a kis nebulók. Egy fiatal, lelkes tanárnő magyaráz a táblánál; amikor a laptop alvó üzemmódba vált, csillagászattal kapcsolatos mémek jelennek meg a kivetítőn – kis humorral lazítva a komoly témát. Aztán egy kisfilmet látunk a Merkúrról, majd a bolygó magnitúdójával, felszínével ismerkedem tíz felső tagozatos gyermekkel együtt.

Bardóczné Kocsis Erzsébet, a szakkör vezetője, önszorgalomból és szinte teljesen véletlenül kezdett alaposabban utánanézni a csillagoknak, hiszen végzettsége szerint tanító, angol műveltségterülettel.

„Tavaly a negyedikesekkel tananyagszinten foglalkoztunk csillagászati ismeretekkel, de épp akkor sorra megbetegedtek a gyerekek. És annyiszor kellett újrakezdeni, hogy voltak, akik az egész Naprendszert oda-vissza tudták. Sok plusz anyagot is vittem nekik, ekkor mondták a diákok, hogy mi lenne, ha egy szakkörön csak a csillagokkal foglalkoznánk.” – így találta meg ősztől a tanárnőt a feladat, melyet a vezetőség is támogatott. A Coolstars elnevezést szintén az egyik diák, Krisztián vetette fel, azt már a szakkör Facebook-csoportjában, ahol szavazással a többiek is véleményezték és elfogadták. Ekkortól kezdve ők a „Menő csillagok”. Egyelőre csak egy interaktív tábla és egy laptop a hetente egyszer működő délutáni elfoglaltság eszközigénye, de lehetőség szerint táborokba, planetáriumba és obszervatóriumba is szeretnének eljutni. Már voltak egyszer Géberjénben, ahol csillagászati megfigyelésen vettek részt: „mikor az ember először néz távcsőbe, akkor ott történik valami” – fogalmazott a szakkör vezetője. A Bátorligeti Gemini Csillagász Egyesületben is tettek már látogatást, valamint Budapesten, az Utazó Planetáriumban. „Egy találkozón hívtak meg minket Hajdúhadházra, egy magán obszervatóriumba, és folyamatosan figyelem a természettudományos pályázatokat, hogy eljuthassunk Tarjánba, a csillagászati táborba, ahol 300-400 távcsővel, akár embernyi tubusokon keresztül, figyelik az űrt.”

A témákat a Naprendszer felépítése alapján állítja össze a tanárnő, figyelembe véve a napi aktualitásokat, hiszen „hetente érkeznek friss hírek a kínaiak Holdra szállásáról, újabb és újabb rakétakilövésekről; beszélgetünk a Mars-expedícióról, valamint a Tesla, Challenger és Columbia kilövésének évfordulóinak kapcsán szinte mindenről” – beszél az órai tevékenységről.

A tíz aktív szakkörös diák bátran kérdez, itt nincs abszurd kérdés: bármit felvethetnek közös megbeszélésre, akármilyen lehetetlen is a feltételezés. Otthon a szülők felhívják a csemetéik figyelmét a csillagászati hírekre: legalábbis a már említett diák, Krisztián családjában. Egy másik tanuló, Attila pedig olyan álmokat dédelget, hogy egyszer a Szaturnusz egyik holdjára, a Titánra eljutó asztronauta megfelelő űrruháját tervezhesse meg. A tanárnő bizakodó, hiszen – bár nem lehet mindenki űrhajós – egy űrkutató központban rengeteg ember dolgozik, mérnökök, tudósok, akik közül az egyik lehet épp ebből a csapatból fog majd kikerülni.

Egyelőre egy 500 fokos hőmérséklet-ingadozást kibíró űrruháról folytatnak parázs vitát a felsősök, amikor búcsúzom a szakkörösöktől, s az iskolától is, mely egyre bővül: a lehetőségek teret kapnak Szabolcs-Szatmár-Bereg ezen szegletében. Így hát Mátészalka egén számolni lehet fénylő csillagokkal: felfedezésre várókkal és az azokat megfigyelőkkel egyaránt.

Szöveg és fotó: Polyákné Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye

Mátészalka, csillagász-szakkör, Bodnár Attila, Móricz-iskola, oktatás
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2019 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert