Idén rendhagyó módon indultak Szegedről a zarándokok gyalog Máriapócsra. Több mint húszan jelezték, hogy szeretnének részt venni.
Idén rendhagyó módon indultak Szegedről a zarándokok gyalog Máriapócsra. Több mint húszan jelezték, hogy szeretnének részt venni. Augusztus 7-én találkoztunk Szegeden. A vecsernye után ismerkedés, vacsora és megbeszélés volt, kis buzdítással a zarándoklat eredményességéért.
Hétfőn reggel busszal elmentünk Körösladányba. Ez volt a rendhagyó, innentől már rendesen ment minden. Ott a templomban a római és a görög atyáktól megkaptuk az áldást, s elkezdtük az úton járást. Töltésen, ahol alulról, felülről, oldalról – mind a kettőről – sütött a nap. Olyan lelkesedés volt, hogy az Imaórát és a Parakliszt 5 km-es tempóban, jó hangulattal, Isten dicsőségére végeztük. Szeghalmon meglepetés ebéd várt bennünket, melyet jó hangulatú társasjáték követett. Már itt megszületett a pihenők végén elhangzó jellegzetes mondat: „Öt percig maradjunk még!”
Este, megérkezéskor a társaság nagy része fürdőruhába öltözött, s bevetették magukat a medencébe. Akik nem öltöztek át, azokat meg mások vetették be. Úgy ruhástól. Így aztán mindenki fürdött.
A bőséges vacsora után vendéglátóinkkal végeztük el a IX. Imaórát. Ez a kettő, azaz a bőséges vacsora a test részéről, az imádság a lélek részéről garantálta a gyors elalvást. Ugyan néhányan még elkezdtek játszani, de az „öt percig maradjunk még” senki részéről nem hangzott el.
A mai napot megköszönhettük a Jó Istennek és angyalainak, Lengyel Antal körösladányi plébánosnak, Piroska néninek, a füzesgyarmati templom gondnokának, valamint Istvánnak és Julikának, akik az elmúlt években is vendégül láttak.
Szaplonczay Miklós szegedi parókus
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 | |
7 | 8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 | 17 |
18 | 19 |
20 |
21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 |
27 |
28 | 29 | 30 | 31 |