Hiszem és vallom, hogy hűen fogják Istent szolgálni ezek a ripidionok – interjú Gyarmati Cintiával

Hiszem és vallom, hogy hűen fogják Istent szolgálni ezek a ripidionok – interjú Gyarmati Cintiával

A Nyíregyháza-örökösföldi görögkatolikus egyházközség 2019-ben tízéves. A jubileumi évfordulóhoz kapcsolódóan a közösség egyik tagja,

Gyarmati Cintia két ripidiont készített. Ennek apropóján beszélgetett Papp Angéla az alkotóval.

Szöveg: Papp Angéla, fotó: Papp Angéla, Gyarmati Cintia2019. július 6. 07:10

2017-ben keresett meg Szabó Tamás atya, örökösföldi parókus, és arra kért, készíts egy pár ripidiont a nyíregyházi Szentháromság-templom számára.

Igen, valóban ő kért fel erre a nagyon szép és nehéz feladatra. Hálás vagyok neki, hogy bizalmat szavazott nekem és hitt bennem.

A liturgikus eszközök közül a ripidion nem túl ismert. Mi ez és mire használják a szertartásokon?

A liturgián a láthatatlan mennyei seregeket szimbolizálja a szertartáson részt vevők számára. Egy legtöbbször kör alakú, liturgikus legyező ez, fára festett vagy fémbe vésett ábrázolással, és hosszú nyéllel. A liturgia során a kis- és nagybemenetnél, valamint az evangélim-olvasásnál használják, templomon kivül pedig körmenetben a lobogó helyett.

Hogyan kezdtetek hozzá ehhez a projekthez Tamás atyával?

Tamás atyának volt egy elképzelése ezzel az eszközzel kapcsolatban. Ez alapján beszéltük meg a méretet és a formát. Aztán következett egy hosszú kutatómunka, mely során magam is utánajártam az eszköz jelentőségének, használatának, megjelenésének: sokféle ábrázolást, stílust találtam. A kutatásom során segítségül hívtam az internetet; freskókat, ikonrészleteket nézegettem; más országok ripidonjairól készült képeket keresgéltem.

Több vázlatot is készítettem, majd elkészült az a rajz, mely a saját ikonom alapját képezte. Olyan ikont szerettem volna alkotni, mely ízléses, nem tartalmaz túl sok modern elemet, és annak ellenére kifejezi az angyalok légiességét, hogy csak az angyalokat ábrázolja és ornamentális motívumokat nem tartalmaz.

A tervezés, előkészítés után következett a ripidionok megfestése. Hogyan készítetted el őket? Milyen technikát alkalmaztál?

Az első dolog, ami fejtörést okozott, hogy technikailag a kivágott faformát és a hordozó nyelet hogyan illesszük össze. Következő lépés a faanyag enyves-krétás előkészítése volt, majd a festés következett – tradicionális ikonfestészeti eljárással: enyvezéses-kréta alapozással és tojástempera-technikával. A színeket Tamás atyával közös megegyezés alapján választottuk ki, így lett a szeráf piros színű, a kerub pedig kék.

Mi teszi különlegessé ezeket a ripidionokat?

Arra törekedtem, hogy a különböző ábrázolásokban a hasonlóságot felleljem, ezekből egy egységet hozzak létre, ám ezt a saját érzéseimmel, ízlésvilágommal tettem egyedivé, sajátommá.

Milyen távlati terveid vannak?

Szeretnék a tanári diploma megszerzése után tanítani, mellette természetesen alkotni. Az évek során egyre inkább erősödik bennem az elhatározás, hogy elmélyültebben foglalkozzam az ikonfestészettel. Ahogy időm engedi, csiszolgatom a technikámat. Az internet adta lehetőségeket kihasználva sok ikont, festményt, képzőművészeti alkotást nézegetek, s amikor belefér az időmbe – főként nyaranta – ikonfestő táborokon veszek részt. A lehető legtöbb tudást és tapasztalatot innen lehet meríteni, hiszen mindenkinek szüksége van egy mesterre, aki tanítgatja, és a helyes irányba tereli a tanítványt.

Óriási erőt adott ez a felkérés, az alkotás minden perce örömmel töltött el. Hálásan köszönöm Szabó Tamás atyának a bizalmát, hiszen életem első művészi megmérettetése volt ez a projekt. De megérte a fáradságos munkát, és érdeklődéssel várom a következő szakrális feladatot.

Hiszem és vallom, hogy hűen fogják Istent szolgálni ezek a ripidionok.

Gyarmati Cintia a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolában képgrafikát tanult, itt is érettségizett. Ez követően az egri Eszterházy Károly Egyetemen Képi ábrázolás BA diplomát szerzett. Jelenleg az egyetem történelem-rajztanár szakán másodéves. Nagyon sokat jelent számára, hogy azzal foglalkozhat nap mint nap, amit életcélul, hivatásul tűzött ki: a művészetekkel, a művészi látásmód fejlesztésével. A 2017-es egri Diplomakiállítás  és a debreceni "Reformáció-500 " grafikai pályázat után, 2018-ban itthon, Nyíregyházán, saját közösségében is megmutathatta műveit egy csoportos kiállítás kapcsán.

Szöveg: Papp Angéla, fotó: Papp Angéla, Gyarmati Cintia

Nyíregyházi Egyházmegye

ripidion, művészet, interjú
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2019 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert