Templombúcsút ünnepelt a szatmárnémeti magyar görögkatolikus közösség

A Szent István téri Szent Miklós görögkatolikus templomban már egy órával az ünnepség előtt gyülekeztek a hívek, hogy a patrónusuk tiszteletére végzett ájtatosságokkal hangolódjanak rá a délután hat órakor kezdődő búcsúi Szent Liturgiára. A Szent Miklós-akathisztosz éneklése alatt már kígyózó sorok álltak a gyóntatófülkék előtt, hogy a búcsú elnyeréséhez szükséges lelki felkészüléssel is teljessé váljon az ünneplés.

A Mennyei Király, Vigasztaló kezdetű énekre a képviselő-testület és az Árpád-házi Szent Piroska Nőszövetség tagjai vezették be a templomba a ministránsokat és a tizenöt fős papi menetet. A Szent Liturgiát Jaczkó Sándor balkányi görögkatolikus esperes vezette. A diakónusi szolgálatot Simon István újszentelt diakónus látta el. A szónok Seffer Dániel Antal ugocsai esperes volt, aki az ünnepre készülőknek kilenc héten át lelkigyakorlatot tartott, amelyet immár hatodik alkalommal szerveztek meg a búcsú előtt nagykilenceddel egybekötve.

Az elmúlt évekhez hasonlóan a búcsúra jelent meg a Szent Miklós Kilenced Füzetek könyvsorozat aktuális száma, amely tartalmazza a nagykilenced idején elhangzott összes szentbeszédet.

Folytatva lelkigyakorlatos beszédeinek gondolatmenetét, Seffer Dániel Antal a homíliában az ünnepelt szent személyét és csodáit felelevenítve beszélt a példaképről, a boldog családról, a nagyszülők elengedhetetlen szerepéről a családban, az életszentségről. Szent Miklós képes volt úgy ajándékot adni, hogy végül ő lett a megajándékozott, beigazolva a felolvasott evangéliumi szakaszban hallott ígéretet: Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok!

Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész, pápai káplán – mindenki meglepetésére – egyenesen Rómából hozott pápai áldással köszöntötte fel Pallai Béla címzetes esperest, parókust, aki ezen a napon ünnepelte hetvenedik születésnapját. Mielőtt felolvasta volna a szentszéki oklevelet, Pákozdi István méltatta a helyi közösség lelkipásztorának áldozatos munkáját.

A templomi szertartásokon az ugyancsak vendégként jelen lévő ifj. Gorcsa György máriapócsi főkántor vezette az éneket. A Szent Liturgia végén közösen mondták el a hívek a Szent Miklós-kilenced imáját, a helyi parókus pedig megáldotta a nőszövetség által készített hagyományos Szent Miklós-kenyereket, majd himnuszok, miroválás és ereklyecsókolás következett.

Az elmúlt évek gyakorlatától eltérően az idei Szent Miklós-kenyérek nem egyszerű zsömlék vagy kisebb kenyerek voltak, hanem mézeskalács ízű, Szent Miklós-ikon lenyomatával díszített sütemények. A szentelményt szétosztották a híveknek – ahogy kilenc héten át, minden nagykilencedes Liturgia végén.

Forrás és fotó: Szatmárnémeti Szent Miklós Görögkatolikus Egyházközség, Magyar Kurír

Nyíregyházi Egyházmegye