Epiphany

Vízkereszt – epifánia – Úrjelenés

A világegyház egyik legősibb ünnepe a vízkereszt. Hivatalosan epifániának (úrjelenésnek) vagy teofániának (istenjelenésnek) hívják; Nyugaton a három királyok ünnepének is nevezik. A bizánci egyházban tartalma ugyanaz maradt, mint kezdetben volt, a niceai első egyetemes zsinat (325) környékén. Ez a tartalom pedig az Úr Jézusnak a Jordánban való megkeresztelkedése, amit az ünnep fő éneke azonnal bemutat: „A Jordánban való keresztelkedésedkor, Urunk...". Jó ezt tudatosítani egy olyan korban, amelyben örülhetünk, ha az utca embere meg tudja mondani egyházi ünnepeink tartalmát. Talán még sokan tudják, hogy karácsonykor Jézus Krisztus születését ünnepeljük. Azzal azonban már kevesebben vannak tisztában, hogy húsvét az ő feltámadásának ünnepe, s már alig-alig ismert, hogy pünkösdkor a Szentlélek eljövetelére emlékezünk – dr. Ivancsó István atya 2013-ban megjelent írását közüljük.

Forrás: ujember.hu, fotó: saintjohnsmonastery.org2020. január 5. 16:00

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 1734 napja íródott

Jézus Krisztus megkeresztelkedése egyúttal úrjelenés is, mert Jézus a názáreti zsinagógában való fellépése előtt a Jordán partján mutatkozott be a világnak; addig ugyanis a „rejtett gyermekkorban” élt. Ugyanakkor istenjelenés is, mert a Szentháromság ekkor mutatkozott meg először a történelemben: Jézus keresztelkedésre jött a Jordánhoz, az Atya szózatával tanúskodott arról, hogy Jézus az ő „szeretett Fia”, a Szentlélek pedig látható formában (galamb képében) való megjelenésével igazolta, hogy ő az igazi „Fölkent”, a megígért Messiás, a valódi Krisztus (Mk 1,9–11). Végül ez a nap vízkereszt is, mert Jézus, amikor megkeresztelkedett, megszentelte a vizet. Nem is csupán azt a vizet, amely éppen akkor a Jordánban folyt, és testét érintette, hanem valamennyit, hiszen Földünk vízháztartása zárt rendszer. Ha ezt tudatosítjuk magunkban, ezután talán kissé jobban meg tudjuk majd becsülni a vizet, azt is, amelyet mindennapjainkban fogyasztunk, használunk.

Vízkereszt ünnepének ősiségét igazolja, hogy a húsvét után ez lett a második ünnepünk. Az első keresztények ugyanis az első három században nem ünnepeltek mást, csak a feltámadást, amelyben benne volt és van egész üdvtörténetünk, és amely összefogja Jézus Krisztus húsvéti misztériumának teljességét: azt, hogy ő élt, szenvedett, meghalt, feltámadt és újra él, s ebben az új életben való részesedésre hívott meg mindenkit. A korai egyház tagjai ennek még tökéletesen tudatában voltak, így nem is kellett nekik más ünnep. Csak később, a IV. század elején kezdett kialakulni az ünneplés igénye: ha Jézus élt és meghalt, akkor meg is született. És még csak nem is ez volt az elsődlegesen fontos, hanem az, hogy aki megszületett, az a Megváltó: tehát a felnőtt, teljes joggal fellépő és tanító Jézus. S jól tudjuk: ő a húsvéti misztérium beteljesítője.

A megtestesülés misztériumának megünneplése után, amely vallásos gyakorlatunkban a karácsony bájos ünnepe, vízkeresztkor fogadjuk a felnőtt Jézust, aki a mi személyes megváltásunkat is akarja. Így szívből énekelhetjük ezen az ünnepen: „Szentelj meg engem és a vizeket, Üdvözítő, ki elveszed a világ vétkeit!”

Forrás: ujember.hu, fotó: saintjohnsmonastery.org

Nyíregyházi Egyházmegye

vízkereszt, ünnep, úrjelenés, epifánia




Hírek ebből a kategóriából

HERE YOU ARE: NEWS

BACK TO TOP


FOLLOW US ALSO IN THE SOCIAL MEDIA:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2024 Eparchy of Nyíregyháza

Development: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert