Január 25-i dátummal tette közzé az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadítása 75. évfordulója alkalmából az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) és az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) közös nyilatkozatukat. Azt kérik, január 27-én, hétfőn, délután 3 órakor, az auschwitzi tábor felszabadításának órájában gyújtsunk gyertyát, imádkozzunk és emlékezzünk.
„75 év telt el az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadítása óta, és ez a hely azóta is félelmet kelt” – kezdődik a nyilatkozat. A világ legnagyobb koncentrációs táboraként nyitották meg 1940-ben az elfoglalt lengyel területen. Kezdetben a lengyelek kivégzésére szolgált az auschwitzi láger, majd a közeli Birkenauban kibővítették az 1942–45-ös években, az úgynevezett „Endlösung”, végső megoldás program keretében, és így a zsidó nép tömeges kiirtásának a helye lett. Az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban több mint egymillió zsidót, 75 ezer lengyelt, 21 ezer cigányt és 15 ezer oroszt öltek meg, sok ezer egyéb, más nemzetiségű ember mellett. A zsidó áldozatok hatalmas száma miatt a zsidók legnagyobb haláltábora és a világban a legnagyobb tömeges népirtás helye.
Auschwitz az összes német koncentrációs tábor és minden népirtás helyének a jelképe lett – írják az európai püspökök. A gyűlölet csúcspontja az ember számára, aki megfizette a halál adóját a XX. században. Az emberek egyenlőtlenségét valló állítás itt érte el a határát. Itt a nácik kisajátították a hatalmat, hogy döntsenek arról, ki ember, és ki nem. Itt az eutanázia az eugenetikával találkozott. Auschwitz-Birkenau a nemzetiszocializmus ideológiájára alapozott rendszer eredménye, mely az ember, Isten képmása méltóságának lábbal tiprását jelentette. A másik totalitarizmus, a kommunizmus is ugyanígy járt el, és milliókat tett áldozattá.
Auschwitz-Birkenau egykori koncentrációs táborát ma évente százezrek látogatják. A látogatók között volt az utolsó három pápa is. Szent II. János Pál pápa első lengyelországi útja során kereste fel 1979 júniusában, és meglátogatta Szent Maximilian Kolbe celláját, valamint a 11. barakkot, ahol agyonlőtték a foglyokat. Utána Birkenauban mutatott be szentmisét. Homíliájában egy héber nyelvű feliratra utalt, mely egy népre emlékezik, aminek fiait és lányait halálra szánták. Ez a nép Ábrahámtól ered, aki a mi hitünk atyja is, ahogy ezt a tarzuszi Pál kifejezi. Éppen ez a nép kapta Istentől a parancsolatot: Ne ölj! Soha nem lehet, hogy egy nemzet saját hatalmát egy másik kárára gyarapítsa, a másik leigázása, bántalmazása, kizsákmányolása és halála által – mondta homíliájában a szent lengyel pápa.
XVI. Benedek 2006-ban egyedül haladt át a láger kapuján, és a nemzetek mártírjainak állított emlékmű előtt beszédet mondott. II. János Pál látogatása nyomán őt is a sok emléktábla egyike fogta meg:
A Harmadik Birodalom zsarnokai el akarták tiporni a zsidó népet a maga egészében, eltörölve emléküket a föld népei közül. Ennek a népnek a megsemmisítésével valójában magát az Istent akarták megölni, aki meghívta Ábrahámot, aki a Sinai-hegyről adott eligazító szempontokat az emberiségnek, melyek örökre érvényesek. Izrael elpusztításával, a soával végső soron ki akarták tépni a keresztény hit gyökereit. Az emlékkő mögött megszámlálhatatlanul sok emberi lény sorsa tárul fel, mely megrázza a szívünket. Nem akarunk magunkban gyűlöletet provokálni, mutatkozzék meg sokkal inkább az, hogy milyen szörnyűséges a gyűlölet műve.”
Az európai püspökök nyilatkozata felidézi Ferenc pápa látogatását is Auschwitz-Birkenauban 2016 júliusából, amikor két elődje nyomdokába lépett. Nem mondott beszédet, de az ő csendes jelenléte nagyon is ékesszóló volt. A láger emlékkönyvébe ezt írta:
Uram, légy irgalmas a te népedhez! Uram, bocsánatot kérünk a megannyi kegyetlenkedésért!”
Pár napja egyik beszédében Ferenc pápa így nyilatkozott: „A kimondhatatlan kegyetlenség évfordulója megállásra szólít fel, hogy csendben emlékezzünk, hogy ne legyünk közömbösek”. Ferenc pápa szavainak lelkülete arra kötelezi az európai püspököket, hogy minden eszközzel szálljunk szembe az ember méltóságát fenyegető veszéllyel, mint amilyen a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus. Felhívással fordulnak a modern világhoz a kiengesztelődés és a béke érdekében. Az igazságot nem szabad elleplezni vagy manipulálni.
A nyilatkozat utal a világháború után a lengyel és német nép közötti kiengesztelődésre, melynek jele a lengyel püspökök 1965-ben a német püspökökhöz írt levele, mely megbocsátás és bocsánatkérés.
Végül arra emlékeztetnek, hogy
január 27-én, hétfőn, délután három órakor, az auschwitzi tábor felszabadításának órájában gyújtsunk gyertyát, imádkozzunk, és emlékezzünk a lágerben meggyilkolt emberekre. Bárcsak Jézus Krisztus szeretete felülkerekedne bennünk!
– zárul a nyilatkozat.
Az aláírók: Angelo Bagnasco bíboros, a CCEE elnöke, Jean-Claude Hollerich bíboros, a COMECE elnöke, Vincent Nichols bíboros, alelnök és Stanisław Gądecki érsek, alelnök.
Forrás: Vatikáni Rádió, Magyar Kurír, fotó: Vatican News
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 | |
7 | 8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 | 17 |
18 | 19 |
20 |
21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 |
27 |
28 | 29 | 30 | 31 |