Egy csepp hitelesség – Átadták a Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíjat

Egy csepp hitelesség – Átadták a Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíjat

Szalézi Szent Ferenc, az újságírók védőszentje ünnepéhez kapcsolódva január 30-án szentmisét mutattak be a médiában dolgozókért Budapesten, a Központi Papnevelő Intézet (KPI) kápolnájában.

Szöveg: Körössy László/Magyar Kurír, fotó: Lambert Attila2020. február 1. 11:30

Idén Bojtos Anita, a Magyar Hírlap munkatársa kapta a hagyományos sajtóösztöndíjat, amelyet Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke adott át a KPI dísztermében. A díjátadót Erdő Péter bíboros, prímás is megtisztelte jelenlétével.

A médiában dolgozókért bemutatott szentmisén többek közt Michael August Blume SVD apostoli nuncius, Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök, Varga Lajos, a Váci Egyházmegye segédpüspöke, Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, Tóth Tamás, az MKPK titkára és Martos Levente Balázs, a Központi Papnevelő Intézet rektora koncelebrált.

Veres András püspök, az MKPK elnöke, a mise főcelebránsa homíliájában az aznapi ószövetségi olvasmányhoz kapcsolódva Dávid királyt állította példaképül a jelenlévők elé. Az MKPK elnöke elmondta, Dávid dicséretre méltó projektet tervezett, templomépítésre szánta el magát, s ennek a tervnek Nátán próféta is elismeréssel adózott. Amikor azonban a próféta az Úr elé vitte ezt a tervet, Isten azt mondta: nincs szükségem erre (a templomra). 

Veres András Dávid reakciójára hívta fel a figyelmet: Ő ahelyett, hogy erre kétségbe esett volna, hálát adott Istennek. Tudta, hogy azért nem méltó a templomépítésre, mert sok vér tapad a kezéhez, de tudta azt is, hogy Isten ígéretet adott neki, hogy az ő nemzetségéből származik majd a Messiás. Dávid hagyta elvetni saját tervét, elfogadta, hogy az Úr akarata teljesüljön, s ne az övé. Kérdés, hogy mi magunk hogyan állunk hozzá egy ilyen helyzethez a saját életünkben.

Veres András hangsúlyozta: sosem volt könnyű Isten akaratát megismerni, és aszerint cselekedni, sok csöndes, imádságban töltött óra szükséges ehhez. Isten talál majd módot, hogy egyértelművé tegye az akaratát a számunkra, de sok esetben éppen mi magunk akarjuk máshogyan a dolgokat, és vonakodunk megtenni az Úr akaratát. Pedig a helyes magatartás az volna, amit Tóth Árpád így fogalmazott meg a betegségében: „nem kezdek érte mégsem pert”. Istennek mindannyiunkkal célja van, terve van; hivatást ad, s hozzá ad készséget, ajándékokat, hogy betölthessük azt. Ehhez a beteljesedéshez azonban erényekre is szükségünk van, amelyek a nevelés és az önnevelés által lesznek osztályrészünk.

Az újságírás óriási felelősség, óriási erény is szükségeltetik hozzá – szögezte le az MKPK elnöke. A hívő újságíró alapmagatartása pedig a szeretetből fakadó tisztelet mindenki iránt.

Veres András beszéde végén Szalézi Szent Ferencet idézte: „Semmi nem olyan erős, mint a valódi gyengédség, és semmi nem olyan gyengéd, mint a valódi erő.”

Az újságírói hivatás megbecsülésének jeléül a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2001-től minden évben ösztöndíjjal támogatja a média egy-egy munkatársát a keresztény értékrend szakmailag megalapozott és hiteles képviseletének elősegítéséért a nem egyházi sajtóban.

Az MKPK jelölései alapján a püspökök testülete idén Bojtos Anitának, a Magyar Hírlap munkatársának adományozta a Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíjat. A díjátadót jelenlétével megtisztelő Erdő Péter bíboros, prímás köszöntőjében arról beszélt, hogy mélyen igaz a mondás, Historia est magistra vitae, a történelem az élet tanítómestere. Mint mondta, napjainkban sokan azt vallják, nem érdemes a régi dolgokkal foglalkozni, annyi a fontos újdonság. Pedig az ember ember marad minden időben, és a társadalomban mélyebb törvények uralkodnak, olyanok, amelyek évezredek múltán is ismétlődnek. Így aki ismeri a történelmet, a jelenről is tud beszélni, sőt jobban érti, mint az, aki csak a mai dolgokban tájékozott.

Jó hallani olyan újságírókról, akiknek a munkássága – miként a mostani díjazotté is – az igazság és a megértés szolgálatában áll, csakúgy, mint Szalézi Szent Ferencé, aki a saját területén a katolikus újjászületés képviselője volt, mégis becsülték őt a protestánsok is, mert szeretettel tudott megnyilatkozni. Ez a magatartás keresztény tanúságtétel napjainkban is – hangsúlyozta Erdő Péter.

Veres András az ünnepségen arról beszélt, hogy a díjátadó az egyházi sajtóban és nem egyházi sajtóban dolgozó keresztények közös ünnepe. Felhívta a figyelmet Szalézi Szent Ferenc példájára, és – mint mondta – „reméljük a szent pártfogását”.

Veres András arról is beszélt, hogy a kommunizmus idején nem lehetett nyíltan képviselni a keresztény értékeket – napjainkban ugyan lehet, de furfangosnak és rámenősnek kell leni, hogy ez az értékrend érvényesülhessen.

Az MKPK elnöke megköszönte a médiában dolgozók lelkiismeretes munkáját. Leszögezte: nincs más, csak a Krisztus, csak Isten útja – idézte az ismert rockopera szövegét. Majd elmondta: másoknak is meg kell mutatnunk ezt az utat, egyúttal a médiában dolgozóknak elegendő hitet, bátorságot és szeretetet kívánt a munkájukhoz, hogy ez által is Istent dicsőíthessék.

Bojtos Anita a Szent Margit Gimnáziumban érettségizett 2005-ben, ezután a budapesti Eötvös Collegium tagjaként történelem–néprajz szakon diplomázott az ELTE-n. Doktori disszertációját a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, egyháztörténeti témában, a 17. századi pálos rendtörténetből írta meg 2018-ban.

A díjazott laudációjában elhangzott, „tudományos munkája mellett szolgálata részének tekint minden olyan tevékenységet, amely előmozdítja az értékközvetítést és az értékalapú szellemiség közösségi kiteljesedését. Így az újságírást is”.

Petán Péter, a Magyar Hírlap főszerkesztője így fogalmazott: „Bojtos Anita annak az újságírónak a követendő példája, aki hisz abban, hogy írni nemcsak egy lehetőség, hanem felelősség is. Anita az újabb ismeretek után érdeklődéssel kutató, a tudását folyamatosan mélyíteni vágyó olvasók embere. Így tehát a mi emberünk, aki nem is akart újságíró lenni, csak érdekelte valami ebből az egészből, aztán sokoldalúságával és a feladatokhoz közelítő alázatával úgy vált tollforgatóvá is, hogy közben megőrizte kutatói, történészi lelkületét. Lett hát két hivatása. Szalézi Szent Ferenc gondolatát rávetítve,

Anita egy csepp hitelességével több olvasót lehet fogni, mint egy nagy hordónyi, új előfizetők számára kisorsolandó értékes ajándékkal. Anitát hatalmas tudásvággyal áldotta meg az Úr.”

Vitéz Anita néven a Magyar Hírlap hasábjain egyházi témákról is tudósít, főként katolikus konferenciákról, megemlékezésekről, liturgikus eseményekről és ünnepekről, évfordulókról. Továbbá történelmi-kultúrtörténeti témákkal foglalkozik, például a bécsi Pázmáneummal, a Mária-tisztelettel, a magyar egyetemi képzés hagyományaival, többek közt az Eötvös Collegiummal. Olvasói betekintést kaphatnak a történettudomány friss, közérdeklődésre számot tartó eredményeibe is.

Bojtos Anita egyrészt a magyar egyház-, társadalom- és eszmetörténetet kutatja, másrészt korszakokon átívelően a hivatások és a hivatástudat történetét. 2006 és 2013 között tagja volt az Eötvös Collegiumnak, amit a laudáció szavai szerint „a legjobb dolognak tart, ami valaha történt vele, ez formálta a hivatáshoz (tudományos kutatás) és a szolgálathoz (mint például tudósként az újságírás) való viszonyát”.

A díjazott a Boldog Özséb-emlékév keretében szeptemberben megnyíló pálos rendtörténeti kiállítás egyik kurátora. Kutatta a török kori történelmet, a nagyatádi helytörténetet, Horváth Mihály kinevezett csanádi püspök és történetíró életét. Hajnal Zénóról, az 1945-ben meggyilkolt nagyatádi ferences szerzetesről tablókiállítást állított össze Nagyatádon, ahonnan a családja is származik.

Elnökségi tagként részt vesz három civil szervezet munkájában (Mika Sándor Egyesület, Eötvös Collegium Baráti Köre, Budai Margitosok Baráti Köre). A Mika Sándor Egyesületnek alapító tagja és első elnöke.

Bojtos Anitának 2014-ben jelent meg önálló kötete Az első esztergomi főegyházmegyei sematizmus (1647) címmel. 2007-től napjainkig egy önálló kötet, hat szerkesztett kötet és közel negyven tanulmány és közlemény kapcsolódik a nevéhez.

A Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíj idei kitüntetettje többek közt megköszönte Petán Péternek, a Magyar Hírlap főszerkesztőjének mentori segítségét újságíróvá válásának útján, és háláját fejezte ki a lap szellemi közegéért, amelyben dolgozhat.

A díjátadón a Quartetto Speranza kamarazenekar működött közre. A frissen alakult formáció tagjai: G. Horváth László, a Junior Prima díjas, Nemzeti Ifjúsági Zenekar címmel kitüntetett Anima Musicae Kamarazenekar művészeti vezetője, Szabó Tamás hegedűművész, Fajd Gergő brácsaművész és Háry Péter csellista, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának szólamvezetője.

Szöveg: Körössy László/Magyar Kurír, fotó: Lambert Attila

Nyíregyházi Egyházmegye

Szalézi-díj
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2020 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert