„Gyűjtjük a virágszálakat a Szűzanyát köszöntő csokorba. Olyan virágszálakat akarunk a Szűzanyának adni, amelyek a szívünkből-lelkünkből illatoznak” – rövid beszédekből álló sorozatunkban dr. Ivancsó István teológiai tanár, rókahegyi lelkipásztor második elmélkedését olvashatják.
Azért mi, sok bűnnel terhelt szolgáid hozzád esedezünk: Magasságbeli Istenünknek Anyja, ments meg minket minden bajunkból, mint a te tisztelőidet!
Gyűjtjük a virágszálakat a Szűzanyát köszöntő csokorba. Valakitől egyszer hallottam, hogy egy művirágra azt mondja: „Ez szebb, mint az igazi”. Hát mi nem így vagyunk. Mi olyan virágszálakat akarunk a Szűzanyának adni, amelyek a szívünkből-lelkünkből illatoznak. S hogy ez tudatos is legyen, a sztichirák gondolatait vesszük segítségül.
Először azt énekeltük, hogy „sok bűnnel terhelt” szolgák vagyunk. Sajnos, ránk is érvényes a Szentírás szava: „nincs ember, aki ne vétkeznék” (2Krón 6,36). De nem vagyunk magunkra hagyatva: „sietve” elhozhatjuk bűneinket a Szűzanyához, „leborulhatunk előtte bűneinket töredelmesen megbánván”, és ő „nem hagy védtelenül bennünket”, segít a megtisztulásban, az igazi bűnbánatban. Hogy ne legyünk továbbra is „sok bűnnel terhelve”.
Másodszor azt kérjük az énekünkben: „ments meg minket minden bajunkból”. Bátran és bizalommal fordulhatunk Máriához. Hiszen ő „Istenünknek Anyja”, vagyis Jézus Krisztusé, de ugyanakkor a miénk is! Emlékezzünk a jézusi végrendeletre, amely a keresztről hangzott el: „Íme, a te fiad! – Íme, a te anyád!” (Jn 19,26-27). Mária a világon a legjobb édesanya, aki a legjobbat akarja a gyermekeinek. Csak rajtunk múlik, milyen nagy bizalommal fordulunk hozzája, és milyen nagy a buzgóságunk az ő szeretetében.
Énekünk végén úgy fordulunk az Istenszülőhöz, hogy „az ő tisztelői” vagyunk, s ezért kérhetjük bátran az ő segítségét. Igen, tiszteljük, szeretjük, becsüljük őt – mint a legjobb égi édesanyát! És ez a tisztelet egyidős az egyházzal. Amikor Szent II. János Pál pápa megírta az „Üdvözítőnk édesanyjáról” szóló enciklikáját, pontosan erre utalt, pontosan erre utalt a legelején, a Szentírást idézve: amikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte a Fiát, aki asszonytól született” (Gal 4,4). A mennyei Atya földi édesanyát választott az ő egyszülött Fiának. – Ennek tudatában adja meg Máriának az egyház a kimagasló tiszteletet, és ebbe a tiszteletbe kapcsolódunk be mi is, itt és most is.
Forduljunk bizalommal „magasságbeli Istenünknek Anyjához”, hogy segítsen igazi bűnbánatot tartva „megtisztulni a bűneinktől”, és hogy mentsen meg minket „minden bajunkból”. Igen, mert a „tisztelői vagyunk” és akarunk lenni!
Ezt olvasta már?
Együtt az Istenszülővel – lelki táplálék nehéz időkben
Szöveg: Ivancsó István, fotó: P. Tóth Nóra
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 | 6 | |
7 | 8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 | 16 | 17 |
18 | 19 |
20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
27 |
28 | 29 | 30 | 31 |