„Az Istenszülő „mindnyájunk menedéke”: biztosítja az Istennel való összeköttetésünket, végső soron a célba érkezésünket.”– rövid beszédekből álló sorozatunkban dr. Ivancsó István teológiai tanár, rókahegyi lelkipásztor tizenkettedik elmélkedését olvashatják.
Üdvözlégy megárnyékozott hegy! Üdvözlégy, mindnyájunk menedéke!
Bár Rókahegyen vagy Nyíregyházán nem láthatunk hegyet, az igazi nagy hegyek mindig is fontosak az emberiség életében, mint ahogy a múltban is fontosak voltak. Magasságukkal bennünket is a magasba vonzanak, fölfelé irányítják a figyelmünket, nemcsak fizikai, hanem lelki értelemben is.
A hegy a Bibliában az Istennel való találkozás helyét jelenti. Elég a vízözön hegyére, az Ararátra gondolni (Ter 8,4), vagy a szövetségkötés hegyére, a Sínaira figyelni (Kiv 19), illetve az Úrszínváltozás hegyére, a Táborra gondolni (Mk 9,2). Mindegyik esetben (és amik még vannak a Szentírásban) a hegyen találkozik az ember az Istenével. Máriában és Márián keresztül a legnagyobb találkozás jött létre Isten és az ember között: Mária a saját testébe, áldott méhébe fogadta be az Isten Fiát. Így emelkedett elmével és lélekkel tudunk feléje fordulni, rá irányítani a figyelmünket. Mert ő is a magasság felé vonz minket.
„Megárnyékozott hegyként” köszönjük Máriát a Parakliszban. Miért? Mert ezt a „találkozási helyet”, az ő áldott testét, beárnyékolta a Szentlélek (Lk 1,35). Ott látjuk ennek az előképét a Sínai hegyen! Amikor szövetségre lépett Isten az emberrel, a választott nép tagjaival, „az egész Sínai-hegyet beborította a füst, mivel az Úr tűzben szállt le” (Kiv 19,18). A názáreti házban, amikor Gábriel arkangyal köszöntötte Máriát és közölte vele a nagy örömhírt, tűz ugyan nem keletkezett, de leszállt a Szentlélek, és a magasságbeli „beborította árnyékával” (Lk 1,35) Máriát. Így vált ő a találkozás helyévé! Milyen meghatóan szól karácsonykor az énekünk: „Krisztus születésével az ég és a föld összeköttetésbe léptek, ma az Isten a földre jött és az ember felszállott az égbe”. Igen, ez Márián, a „megárnyékozott hegyen” keresztül valósulhatott meg!
Így lehet az Istenszülő „mindnyájunk menedéke”. Biztosítja az Istennel való összeköttetésünket, végső soron a célba érkezésünket. A hegy, a magaslat természetes módon is védelmet nyújt az embernek. Gondoljunk csak arra, hogy mennyi várat és erődítmény építettek a hegycsúcsokon. Mert onnan védelmezni lehetett az egész környéket, végső soron pedig ott menedéket lehetett találni a fenyegető és támadó ellenséggel szemben. „Legyőzhetetlen bástyánk”, „védfalunk” és „menedékünk” az Istenszülő – amint sokszor énekeljük a liturgikus szövegeinkben.
Íme, egy újabb virágszál a Máriát köszöntő Parakliszunk, májusi imádságaink csokrában!
Ezt olvasta már?
Együtt az Istenszülővel XI. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel X. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel IX. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel VIII. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel VII. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel VI. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel V. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel IV. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel III. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel II. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel – lelki táplálék nehéz időkben
Szöveg: Ivancsó István, fotó: P. Tóth Nóra
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 | |
7 | 8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 | 16 | 17 |
18 | 19 |
20 |
21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 |
27 |
28 | 29 | 30 | 31 |