„A nyár közepén a tikkasztó melegben egy tüzes lelkű prófétára emlékezünk. Sokan nyaralnak ebben az időben vagy a nyári szünetüket töltik, és emiatt talán elkerüli a figyelmet ez az ünnepnap. Mégis érdemes megemlékezni róla, hiszen az ünnep nem csupán egy történelmi visszatekintés, hanem az üdvösségkeresésünknek is egy fontos napja.” – Bodnár Attila atya elmélkedését olvashatják.
A nyári kánikulában a növényeken és állatokon kívül mi is nagyon várjuk az esőt, és amikor meglátjuk a fekete felhőket és a villámokat előszőr félelem fog el minket. A vihar elmultával pedig inkább remény és jó érzés, mert az eső az új kezdetnek is a jele. (Gondoljunk csak Noé történetére, persze jóból is megárt a sok.)
A villám mindig megvilágít valamit, feltűnő, messziről is lehet látni, olykor félelmetes és az eső érkezését jelzi. Ilyen volt Illés próféta élete is. Isten prófétájaként határozottnak, „pusztába kiáltónak”, rá - és megvilágítónak kellett lennie, aki minden körülmények között az igaz Istent képviselte.
Az első villám
Izrael királya Ácháb, felesége hatására a pogány Baál kultuszt vezette be. Az igaz Isten prófétáit pedig megölette. Baált a termékenység és az eső istenének hitték. Illés elmondja a királynak Isten üzenetét, hogy ezekben az években nem lesz sem harmat, sem eső csak az Ő szavára. A király könnyen rájöhetett volna, hogy ki az igaz isten, hiszen ha esik az eső, akkor Baál, ha nem akkor pedig az Úr. Az eső nem esett a király mégis Illést hibáztatta.
Bátorság! Kitartani az igaz hitben. Ellenállni a „ma már mindenki így csinálja” vonzásának. Megmondani az igazságot (Isten igazságát) még ha veszéllyel is jár.
Második villám
A harmadik esztendőben ismét megjelent Illés a királynál és azt mondta neki, hogy a Kármel hegyén mutassanak be áldozatot Baál papjai is és ő is az Úrnak, akinek az oltára meggyullad, az az igaz Isten. A hamis bálvány papjai hiába kérték istenüket nem történt semmi. Amikor viszont Illés kezdett imádkozni „lecsapott az Úr tüze”. Ezek után a király is belátta, hogy az Úr az igaz Isten, őt kell imádni.
Hit! Illés nem kételkedett abban, hogy Isten megmutatja hatalmát a pogányok előtt. Nem esett kétségbe, hanem bátran hitt az ő Urának gondoskodásában. Mert az Úr nem hagyja szégyenben övéit.
Harmadik villám
Ez már az Újszövetségben található. Az Úrszínváltozás hegyén. Jézus isteni dicsősének jobbján jelenik meg Mózessel együtt. Ő képviseli a megdicsőült prófétákat, akik nagy hittel és bátorsággal hirdették és élték meg Istenük parancsait.
Jutalom! Itt nem szól semmit, nem csinál semmi feltűnő dolgot, mégis fontos a jelenet: ott van Isten dicsőségében. Teljesítette a feladatot, amit rábíztak. Nem olyan ímmel-ámmal, hanem tüzes lelkülettel és villámló szavakkal. A becsülettel elvégzett munka jutalmát látjuk.
A mi életünkben is jöhetnek „frissítő nyári záporok”. Ami lehet, hogy elgondolkodtat, felkavar, félelemmel tölt el, elbizonytalanít. De a vihar után minden megnyugszik, helyére kerül, az új kezdet reménye tölt el. Illés próféta élete adjon nekünk is lelkesedést, hogy amikor villámok cikáznak a fejünk felett bátran, hittel nézünk szembe a nehézségekkel és a végső jutalom reményében mindig az igaz Istenhez forduljunk.
Kapcsoódó:
Szöveg: Bodnár Attila, fotó:
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 | |
7 | 8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 | 16 | 17 |
18 | 19 |
20 |
21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 |
27 |
28 | 29 | 30 | 31 |