Nagyböjti gondolatok napról napra – lelki táplálék-kiegészítő a böjtölés mellé 34.

Nagyböjti gondolatok napról napra  – lelki táplálék-kiegészítő a böjtölés mellé 34.

Lakatos László atya Útravalója minden napra nagyböjt idejérea tízparancsolatot és evangéliumi szakaszokat vizsgáló gondolatok és elmélkedések a húsvét előtti időszakban.

Szöveg: Lakatos László, design: Zadubenszki Norbert2021. március 20. 06:00

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 1141 napja íródott

„Az Emberfiának sokat kell szenvednie. El kell, hogy vessék a vének, a főpapok és az írástudók, meg kell, hogy öljék, és három nap múlva föl kell támadnia.” Mk 8,31 Emberi életünkben oly sok kényszer, muszáj, „kell” fordul elő. Legutoljára a halál: az is elkerülhetetlen, „kell”. De a Jézussal és Jézusnak élő embernek is vele feltámadnia „kell”.


Jézus ezután elment tanítványaival Fülöp Cézáreájának falvaiba. Az úton megkérdezte tanítványait: »Kinek tartanak engem az emberek?« Ők azt felelték neki: »Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, mások pedig egynek a próféták közül.« Erre megkérdezte őket: »És ti kinek tartotok engem?« Péter felelt neki: »Te vagy a Krisztus.« Ő ekkor a lelkükre kötötte, hogy ezt senkinek se mondják el róla. Ezután elkezdte őket tanítani arra, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie. El kell, hogy vessék a vének, a főpapok és az írástudók, meg kell, hogy öljék, és három nap múlva föl kell támadnia. Mk 8,27-31

Évszázadok óta nem lépett fel igazi próféta Isten népének életében. Az Isten, mintha hallgatott volna. Az emberekben a Messiásvárás erősödött. A Dániel próféta jövendöléseiben említett évhetek letelőben voltak. Keresztelő szent János fellépése az emberekben reménységet keltett. Jézus fellépése még több reménységet ébresztett, hiszen ő csodákat is tett. Megindult az emberek vélekedése. Jézus ezt akarta tanítványai lelkében helyre tenni.

Jézus, működésének utolsó idejét inkább apostolai nevelésének szentelte. Gyakran vonult velük vissza a pogányoktól lakott területre, ahol az emberek kevésbé keresték. Egy alkalommal északon, a Jordán folyó forrásához közel voltak. Nagy Heródes fia Fülöp, Augusztus császár tiszteletére megalapította Cezarea városát. Ez volt Fülöp Cezareája, mert más Cezarea is létezett. A tanítványokkal beszélgetve, Jézus kíváncsi volt véleményükre Saját maga felől. Feltette a kérdést, hogy az emberek kinek tartják őt? A tanítványok hűségesen beszámoltak arról, amit az emberektől hallottak Jézus felől. Egyesek szerint keresztelő János támadt fel Jézusban. Mások szerint a tüzes szekéren mennyekbe emelkedett Illés próféta jött el, akinek a világ végén el kell jönni a jövendölés szerint (Mal 3,1). Más vélekedés szerint valamelyik másik próféta, akit nem neveznek meg, az jelent meg Jézus személyében.

Az emberi vélekedések egy dolog felől sokfélék lehetnek. Sokat nem érdemes rájuk adni, de utánuk járni sokban érdemes.

Jézus meghallotta az emberi vélekedéseket maga felől. Ezek után kíváncsi volt az apostolok véleményére is. Három éve, hogy vele vannak. Hallották tőle azokat a tanításokat, melyek lenyűgözték az emberek lelkét, és szívesen hallgatták. Láttak tőle olyan csodákat, amiket még életükben nem láttak. Mindezek után apostolai kinek tartják őt, a názáreti Jézust? Az apostolok nevében, az apostolok vezére Szent Péter válaszolta Te vagy a Krisztus, Te vagy a Messiás! Az Messiás, akit Isten megígért, akit Isten küld, akire az emberiség oly régóta várakozik. Jézus elfogadta Péter vallomását. Nem javított ki benne semmit. Többet látott Jézus személyében Péter, mint akkor a többi emberek. Jézus megtiltotta minden apostolának, hogy ezt hirdessék róla. A zsidók szemében a Messiás Dávid fia volt, Istenkirály, és egy földi nemzetvezér, aki megszabadítja népét a római császár zsarnoki elnyomásától. Ilyen Messiás Jézus nem akart lenni.

Azok után, amiket mi is olvasunk és hallunk a szent evangéliumokból, mi minek? kinek? tartjuk Jézust? Mi Péter vallomásánál is többre tartsuk: Igaz Istennek, Istenünknek!

E szép vallomás után, amit Péter mondott, a szép vallomás után, amit Jézus elfogadott, következett Jézusnak egy szomorú, fájdalmas jövendölése. Jézus elkezdte tanítványait arra tanítani, hogy az Emberfiának, Neki sokat kell szenvednie. Nyíltan megmondta, hogy nemsokára milyen sors vár rá. El kell, hogy vessék a nép vénei, vagyis a vezetőség. „Kell”, tehát ezen nem lehet változtatni, ez már biztos. A véneken kívül el kell, hogy vessék a főpapok, és az írástudók. Itt is van a „kell”. Ők is elfordulnak majd annak idején Jézustól. Meg kell, hogy öljék őt. Ebben a jövendölésben ezzel kapcsolatban személyekről még nem tesz említést. „Kell”, hogy megöljék, tehát halála biztos, már eldöntött. Látszólag Jézus elpusztul. De Jézus bemutatja apostolai előtt a boldog kifejletet: halál után három nap múlva fel kell támadnia. Ez is „kell”, ez is eldöntött tény, ez is biztos. Jézus tehát győzni fog az emberi akaratok felett.

Emberi életünkben is sok ilyen „kell” fordul elő. Legutoljára a halál, hogy az is „kell”. De a Jézussal és Jézusnak élő embernek is vele feltámadnia „kell”.

Jézus az ő végső földi sorsáról még így soha nem nyilatkozott apostolai előtt. Ez volt az első eset. Értették apostolai Jézus szavait? Nem biztos. Jézusnak még ezután kétszer kellett ugyanezt megjövendölni.

Lakatos László


Hallgassa meg az elmélkedést a Nyíregyházi Egyházmegye – ingyenesen elérhető – podcast-csatornáján az alábbi linkek bármelyikén. A szöveget Tamás László görögkatolikus papnövendék olvassa fel:

Szöveg: Lakatos László, design: Zadubenszki Norbert

Nyíregyházi Egyházmegye

lelki táplálék, böjti gondolatok




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2024 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert