Szent György nagyvértanú

Szent György nagyvértanú

Mindig a húsvéti időbe, Krisztus halottaiból való feltámadásának örömteli ünnepkörébe esik a mai ünnep, amely "A dicsőséges, diadalhozó Szent György nagyvértanú emlékezete" címet viseli a Méneában.

Forrás: Lakatos László - Ünnepi könyv, fotó: holyart.pt2021. április 23. 11:04

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 1267 napja íródott

Ha történetesen nagyhétre esik, akkor ünneplése a fényeshétre kerül át, és együtt ünnepeljük az Úr feltámadásával. Ez a kivételes bánásmód Szent György személyével azt érzékelteti hogy a szent nagyvértanúnak minden kor számára van mondanivalója.

Húsvétnak és Szent György ünnepének találkozása több sztihirában is előfordul. A legkifejezőbb énekben így olvassuk:

"Íme feltündöklött a kegyelem tavasza, mindnyájunknak felvirrad Krisztus feltámadása, és ezzel együtt felderült ma Szent György vértanúnak ünnepi fényes napja, jertek mindnyájan, ó,  szövétnek-hordozók, a fényes ünneplésre!"

Valószínű, hogy április 23. Szent György vértanúságának napja. Ritka alkalom az, hogy Nagyhétre essen, az esetek többségében mindig húsvéti időre esik. Annak okát, hogy az ünnepet és a húsvétot több sztihira is együtt említi, az alábbiakban látom: Jézusnak aránylag fiatalon a legnagyobb ellenségével kellett megvívni a harcát; látszatra alulmaradt a küzdelemben, amikor elfogadta, magára vállalta a valóságos emberi halált, de aztán világraszóló győzelmet aratott. Szent Györgynek is fiatalon kellett megvívni a a hit harcát az addigi történelem legvéresebben üldöző császárának kegyetlen elgondolása miatt. Látszatra ő is alulmaradt a harcban, de a hit jó harcát megharcolva Isten előtt is kiérdemelte a diadalhozó nevet, amit katonai tetteivel a császártól már korábban kiérdemelt. Sok tehát a közös vonás Jézus és Szent György személye, küzdelme között. Jézus az előbb említett harcban sokat vesztett: erejét, becsületét és végül életét.
De éppen így mentette meg a maga számára azt, hogy embersége szerint is részese legyen az örök életnek. Szent Györgynek is volt vesztenivalója: fiatalsága, fényes karrierje, szép jövője és végül élete. De ő ezeket nem tartotta pótolhatatlan veszteségnek. Jézus szavai között ezt olvasta:

"aki elveszti életét értem és az Evangéliumért, megmenti azt!" (Mk 8,35)

Szent György Isten előtt akarta biztosítani életét. Sok tehát a közös vonás Szent György és Jézus "vesztesége" és jutalma között. Jézus jutalmára különösen sokat gondolunk a húsvéti időben és ünnepeljük azt. Szent György jutalmát a jelenben reméljük, addig a napig, amíg a jövőben meg nem látjuk mi is.

Szent György több királynak, városnak, sőt országnak - például Angliának és Grúziának - a védőszentje. Nálunk is közkedvelt szent. Szent György élettörténetéről az ünnepi énekek alig tesznek említést, inkább hősies, keresztény életéről emlékeznek meg.

"A hit pajzsával, a kegyelem vértjével és a kereszt lándzsájával felfegyverkezve az ellenfél előtt legyőzhetetlen lettél, ó, Szent György, és mint Isten bajnoka, a sátánok sokaságát legyőzvén az angyalokkal vigadózol" sztihira.

Valószínűleg a kisázsiai Kappadokiából származott előkelő keresztény családból. Egyes adatok szerint apja vértanúhalált halt, amikor még György gyermek volt, s attól kezdve anyja nevelte. Diocletianus császár uralkodása idején (284-305) katonai pályára lépett, ahol kiváló szolgálatával magas rangot ért el. Amikor a császári rendelet megfosztotta a keresztényeket politikai jogaiktól és állami tisztségeiktől, Szent György nyíltan megvallotta hitét a császár előtt, és sem hitegetésre, sem fenyegetésre nem volt hajlandó elállni tőle, hanem el is ítélte a pogány isteneknek áldozó hitehagyókat. Diocletianus ekkor kínzásokra adta át őt: lándzsával átdöfték a hasát, kerékbe törték, húsát szaggatták, ő mégis sértetlen maradt. Ennek láttán többen keresztény hívőkké lettek, vállalva ők is a vértanúságot. Végül a szentet 303. április 23-án lefejezték.
Szent György ikonográfiai ábrázolása egy vele kapcsolatos legendára utal. Eszerint a libanoni Bejrut közelében volt egy tó, amelyben hatalmas sárkány tanyázott, s ez a fenevad nyeldeste az arra vetődő embereket. A bálványimádók papjai azt a tanácsot adták a királynak, hogy a környéken élő családok naponta sorshúzás alapján áldozzák fel egy-egy gyermeküket a sárkánynak. Így került sor a király egyetlen leányának feláldozására is. A királyleányt a legszebb ruhájába öltöztették és elkísérték a tópartra. Amikor a sárkány előjött a tóból, ott termett lóháton Szent György, és megölte a szörnyet. A szent ezután megnyugtatta a megrémült jelenlévőket, hogy ne féljenek, hanem higgyenek és bízzanak az Úr Jézus Krisztusban, mert az ő parancsára történt a sárkány megölése.

Kapcsolódó:

Lelki táplálék Szent György ünnepén

Szent György nagyvértanú – animáció

Szent György nagyvértanú

Szent György ünnepe

Forrás: Lakatos László - Ünnepi könyv, fotó: holyart.pt

Nyíregyházi Egyházmegye

lelki táplálék, Szent György




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2024 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert