Hungarikum lett Máriapócs Nemzeti Kegyhely és a pócsi búcsúk

Hungarikum lett Máriapócs Nemzeti Kegyhely és a pócsi búcsúk

Hungarikum lett Máriapócs Nemzeti Kegyhely és a máriapócsi búcsúk - jelentette be a Hungarikum Bizottság keddi ülése utáni sajtótájékoztatón Budapesten az agrárminiszter. Nagy István szerint a Hungarikumok Gyűjteménye olyan elemekkel gyarapodott, amelyre a magyarság mindig büszke lehet. Máriapócs a leglátogatottabb kegyhelye az országnak, évente több mint félmillióan keresik föl, II. János Pál pápa is meglátogatta. A Magyar Püspöki Kar 2005-ben Máriapócsot nemzeti szentéllyé nyilvánította - tette hozzá.

Forrás és fotó: Görögkatolikus Metropólia2021. június 24. 13:20

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 117 napja íródott

Magyarország híres, egyben leglátogatottabb kegyhelye Máriapócs, a Kárpát-medencei görögkatolikusság lelki központja. Évente mintegy öt-hatszázezer zarándok és turista keresi fel a könnyező Istenszülő képéről európai hírűvé vált templomot, nem csak Magyarországról, hanem határainkon túlról is. 1696. november 4-én a máriapócsi kicsiny görögkatolikus fatemplomban az abban az évben festett Istenszülő ikon könnyezni kezdett. A csodálatos esemény híre eljutott a bécsi udvarba is, ahol I. Lipót császár elrendelte, hogy a képet szállítsák a császári városba, amit 1697 nyarán a Stephansdomban helyeztek el. Másolata Máriapócson 1715-ben és 1905-ben is könnyezett. A csodás helyre zarándokok növekvő száma miatt a fatemplom már nem tudta befogadni a híveket, új templomra volt szükség, mely 1731 és 1756 között épült kora barokk stílusban, és Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. Két díszes, öblös sisakkal ellátott tornya 1856-ban készült el. A templom külsejét 1893-96-ban, illetve 1991-ben újították fel. Az ikonosztázion 1785-88 között épült. Történelmének egyik kiemelkedő pillanata volt, amikor II. János Pál pápa magyarországi látogatása során, 1991-ben bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. 2005-ben Keresztes Szilárd püspök kezdeményezésére szentszéki jóváhagyással a Magyar Katolikus Püspöki Kar a helyet Nemzeti Szentéllyé nyilvánította.

Kegyhelyünk és búcsúink a Hungarikum Bizottság 2020. október 15-ei döntése értelmében a Magyar Értéktárba kerültek. A javaslatot Papp Bertalan, Máriapócs polgármestere és Kiss András megyei közgyűlési képviselő terjesztette a bizottság elé. Mint mondták, Máriapócs fontos szerepet tölt be a Kárpát-medencei magyar görögkatolikusság történelmi-lelki emlékeinek ápolásában, megőrzésében és gyarapításában, hűen azokhoz a tradíciókhoz, melyek a Magyar Görögkatolikus Egyházban már évszázadok óta léteznek.

Kérésüket azzal is indokolták, hogy a magyarországi görögkatolikusság ikonikus színtere, s egyben Közép-Európa leglátogatottabb görögkatolikus zarándokhelye, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik leglátogatottabb turisztikai centruma a Máriapócs Nemzeti Kegyhely, ahová évente több százezer zarándok látogat el, nemcsak az országhatáron belülről, hanem határon kívülről is. A Máriapócsi Bazilika pedig kiemelt jelentőségű nemzeti kincs.

A Nemzeti Értéktárba való felvétel után közölték azt is: kérvényezni fogják a kegyhely és a búcsúk hungarikummá nyilvánítását is, melyet püspökeink és több megyei és országgyűlési képviselő is támogatott. Ez a fáradozás érett most be.

Mi a hungarikum?

A hungarikum a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség.

A kétezres évek elején többirányú összefogás eredményeként szerveződő, a magyarság értékeit összegezni, rendszerezni kívánó mozgalom indult útjára. Széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetések eredményeként született meg végül a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, amelyet az Országgyűlés 2012. április 2-án fogadott el egyhangú döntéssel. Célja, hogy megfelelő jogi keretet adjon a magyarság egésze számára fontos értékek azonosításához, dokumentálásához, hozzájárulva ezzel az összegyűjtött értékek szélesebb körben való megismertetéséhez.

A hungarikum törvény, mely 2012. július 1‑én lépett hatályba, az alábbiak szerint határozza meg a hungarikum fogalmát:

„Hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye."

Hogyan válhat valami hungarikummá?

A hungarikummá nyilvánítás alulról építkező, többlépcsős folyamat, melyet bárki kezdeményezhet a megfelelő formanyomtatvány benyújtásával.

Ennek első lépcsőfoka az adott érték települési- vagy tájegységi (azaz közös települési-) értéktár, külhoni települési- vagy tájegységi értéktár, avagy ágazati értéktár valamelyikébe való felvételének és nemzeti értékké nyilvánításának kérelme. Ha olyan nemzeti értékről van szó, amely konkrét településhez nem köthető, az adott nemzeti érték gondozója vagy fenntartója a tárgy szerinti minisztérium által működtetett ágazati értéktárhoz nyújthatja be a javaslatát.

Amennyiben a települési/tájegységi értéktárba már felvett nemzeti érték megyei jelentőségű, azt a megyei értéktárhoz kell felterjeszteni, külhoni települési/tájegységi értéktárba már felvett nemzeti értéket pedig a külhoni nemzetrész értéktárhoz.

A második lépcsőfok a megyei értéktárba, vagy külhoni nemzetrész értéktárba, vagy az ágazati értéktárba már felvett nemzeti érték Magyar Értéktárba való felvételének, azaz kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánításának kérelme, mely a megfelelő javaslati adatlap Hungarikum Bizottsághoz való benyújtásával történik.

A hungarikummá nyilvánítás utolsó lépcsőfoka a Magyar Értéktárba már felvételt nyert kiemelkedő nemzeti érték felvételének kérelme a Hungarikumok Gyűjteményébe. Ezt a felterjesztést szintén a Hungarikum Bizottsághoz kell benyújtani.

Máriapócs számára talán egy kis jóvátételt jelent ez az elismerés az elűzött szerzetesekért és a kommunizmus éveiben zajló egyházüldözésért – mondta Papp Bertalan, Máriapócs polgármestere. Hálás vagyok, hogy görögkatolikus egyház és a kormány politikusai is támogatták ezt a törekvést, az ő közreműködésük nélkül nem valósulhatott volna meg ez az elismerés. Eddig is nagy volt a felelősségünk, hogy az Istenszülőhöz látogató zarándokokat méltó módon fogadjuk a városban, és ez a felelősség sosem lesz kisebb. Igyekszünk mindent megtenni a Nemzeti Kegyhely és a város kitűnő kapcsolatáért. A település a görögkatolikusoknak, a Szűzanyának köszönheti létét, fejlődését. Épül az autópálya-bekötőút, a vízhálózat, a kábeltévé-hálózat, és még sorolhatnám – és ez mind az évi többszázezer zarándoknak köszönhető. Nagyon sok máriapócsi lakos a közeli ipari parkokban dolgozik, gyakorlatilag aludni járnak haza, mégis óriási büszkeséggel tölti el őket, ha otthonukról van szó a tévében, vagy, hogy olyan helyen laknak, melyet a magyarság büszkeségei között tartanak számon – mondta a településvezető.

Hálás vagyok ezért a döntésért, mely elismerte Máriapócs rendkívüli jelentőségét. Fontos azonban, hogy szem előtt tartsuk: az egyház ettől nem lesz sem több, sem kevesebb, hiszen nem a földi elismeréseket gyűjtjük – mondta Fülöp metropolita.

Ez a döntés azt jelenti, hogy Máriapócs nem csak a görögkatolikusoké, hanem az egész magyarságé. Máriapócs nem csak azért különleges, mert egy apró, jelentéktelennek tűnő szabolcsi településen az Úristen 325 ével ezelőtt csodát tett. A hely az embereket is megváltoztatta, mi is bekapcsolódtunk a csodába, mely azóta is tart. Először a görögkatolikusok, majd az egész nemzet, s most már a Kárpát-medence és Európa jelentős kegyhelye lett. A főpásztor kiemelte: miközben Máriapócs nemzeti érték, megbékél itt román, szlovák ukrán és magyar, és minden nemzet, aki az Istenszülő oltalmát keresi. Ez Máriapócs igazi csodája.

Forrás és fotó: Görögkatolikus Metropólia

Nyíregyházi Egyházmegye

Máriapócs, Hungarikum
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2021 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert