Bishop János Székely recommended the Roma in Hungary to the protection of Our Lady

Sokak szívében érlelődött: Székely János a Szűzanya oltalmába ajánlotta a magyarországi romákat

Szeptember 9-én, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus romákkal kiemelten foglalkozó napján a budapest-kőbányai Szent László-templomban roma közösségek jelenlétében Székely János püspök Mária oltalmába ajánlotta a magyarországi cigányságot.

Forrás: Magyar Kurír, szöveg: Verestói Nárcisz, fotó: Fábián Attila2021. szeptember 10. 21:30

Az eucharisztikus kongresszus ötödik napjának délutánján, nem sokkal a Hungexpón ünnepelt, jelentős részben lovári nyelvű szentmise után roma egyházi közösségeket, kisebbségi önkormányzatok elnökeit és tagjait, a roma családokat, az alapítványok, tanodák és más szervezetek munkatársait várták a kőbányai Szent László-templomba – Székely János szavaival: „mindenkit, aki bármilyen okból közel áll a cigány testvéreinkhez”.

„A romák szívéhez mindig is közel állt a Szűzanya, Jézus Édesanyja. Így nevezték őt: Máriácska, édes Szűz Mária. Szívesen zarándokoltak Máriapócsra, Csatkára, Mátraverebély-Szentkútra, Máriagyűdre. Őhozzá vitték fájdalmaikat és örömeiket, kéréseiket, könnyeiket és hálájukat. Ma, amikor a nyomor, a szenvedélybetegségek, a hit és az ősi értékek elveszítése nagyon sok cigány családot és fiatalt fenyeget, időszerűbb, mint valaha, hogy Istenhez és a Szűzanyához forduljunk segítségért – indokolja meg szándékukat Székely János püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Cigánypasztorációs Bizottságának vezetője a felhívásában. – Sokak – romák és nem romák, közösségvezetők és egyszerű emberek, idősek és fiatalok – szívében érlelődött a vágy évek óta, hogy erre az ünnepélyes felajánlásra sor kerüljön.”

Székely János püspök mellett részt vett a felajánláson Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök, Dúl Géza cigánypasztorációs referens, Michels Antal józsefvárosi plébános, Kanyó Árpád hodászi parókus, Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló, ifj. Lakatos György hegedűművész és sokan mások, köztük kárpátaljai és erdélyi testvérek és papok is.

A Boldog Ceferino Intézet és a Caritas in Veritate Bizottság szervezésében megvalósuló esemény a KATTÁRS rendezvénysorozatának része volt. Székely János a felajánlás előtt a Hungexpón mutatta be a magyar egyházban végzett cigánypasztorációt; a fakultáció keretében több egyházi, illetve világi munkatárs is tanúságot tett.

A roma zarándokok Székely János vezetésével, a csatkai Áldott Keresztet kísérve, az Angyaloknak királynéja kezdetű énekkel vonultak be a Szent László-templomba, a püspök kezdeményezésére hozzáénekelve még egy, alkalomhoz illő strófát: „Cigányoknak édesanyja, tiszta szűz…”

Székely János mindenekelőtt a cigány testvéreket köszöntötte: „ez a nap a tiétek”, és kiemelte: a nap jelentőségéhez az is hozzájárul, hogy az eucharisztikus kongresszusok történetében először énekelték lovári nyelven a szentmise állandó részeit. Oláh Patrik Gergő Le Devleske című miséje hangzott fel a Hungexpón – először liturgikus keretek között –, ahol az ecuadori Alfredo Espinoza Mateus érsek celebrált szentmisét.

Székely János beszédében Szent Istvánt állította elénk, aki ezer éve ajánlotta föl a nemzetét, és a Szűzanya elfogadta – most valami hasonlót szeretnének a cigányok nevében megtenni.

Mi is Jézus szeretett tanítványai vagyunk, nekünk is azt mondja: „Íme, a te anyád…” Lépjétek át a templom küszöbét, ne csak kereszteléskor és temetéskor – mondta a püspök –, helyezzétek életeteket Mária oltalmába.

Farkas Félix nemzetiségi szószóló Szent Bernát imáját idézte, melyben a „szüzek szent szüze” támogatását kéri, majd hangsúlyozta a vallás nemzetiségmegtartó erejét. Külön megköszönte Székely Jánosnak, hogy „átérzi a cigányság sorsát”.

Ifjabb Lakatos György hegedűművész, a Le Devleske mise projektjének művészeti vezetője csatkai emlékeit idézte fel – minden évben elzarándokoltak a búcsúba gyerekkorában –, majd megosztotta: maradandó emlékként őrzi meg a NEK-en ma bemutatott cigány misét. „A cigány ember követi az őseitől kapott kincseket – a folyamat, amit mi most beindítunk, nem fog véget érni” – bizakodott.

A görögkatolikus hívek nevében Rézműves Mihály „Babocsai” hodászi kántor beszélt, majd a többi közösség képviselői fejezték ki hálájukat vagy mondtak könyörgéseket.

A térden állva elmondott felajánlás, amely magyar és lovári nyelven is elhangzott, jelentette a találkozó csúcspontját, ezt követően a jelenlévők elénekelték a cigány himnusznak tekintett Zöld az erdő, zöld a hegy is kezdetű dalt.

Székely János zárószavai után a püspökök és papok köré gyűltek a zenészek és énekesek, és elénekelték az ároni áldás cigány változatát; ezeket a megindító perceket még hosszas közös éneklés követte, amely végül a templom előtt is folytatódott.

A helyszín, a csodálatos Szent László-templom kapcsán mindig megemlítik, hogy hozzá tartozik a főváros legmagasabb templomtornya, de az 1894 és 1899 között épült templom építészeti szempontból is különleges értéket képvisel: a Kőbányán élő Lechner Ödön tervezte sajátos eklektikus-szecessziós stílusban; belsejében pedig Zsolnay-féle majolikaoltárokat láthatunk. Róth Miksa alkotásait, az üvegfestményeket a II. világháború után pótolták az eredeti tervek alapján. A bejáratok fölötti mozaikok szintén Róth Miksa művei. Az önkormányzati tulajdonú templom szerepel az UNESCO világörökségi várományos listáján.

Forrás: Magyar Kurír, szöveg: Verestói Nárcisz, fotó: Fábián Attila

Nyíregyházi Egyházmegye

IEC2020, cigánypasztoráció
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

HERE YOU ARE: NEWS

BACK TO TOP


FOLLOW US ALSO IN THE SOCIAL MEDIA:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2021 Eparchy of Nyíregyháza

Development: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert