Ahol hat hétig tart az advent

Ahol hat hétig tart az advent

November közepe óta tart a görögkatolikusok adventi időszaka, amelynek fő üzenete: állítsuk vissza a test fölött a lélek uralmát – mondta el a hirado.hu-nak Demkó Balázs György atya, az Egri Görög Katolikus Szervezőlelkészség parókusa, aki arról is beszélt, hogy Szent Miklós ünnepe miért van „jó helyen” december 6-án, és hogy mi a böjt jelentősége.

Forrás: hirado.hu, fotó: MTI Oláh Tibor, Mohai Balázs2016. december 12. 09:35

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 947 napja íródott

Sokban hasonlít a köztudatban talán elterjedtebb, római katolikus egyház adventi hagyományaihoz a görögkatolikus: ez nem véletlen, hiszen a keleti katolikus egyház a római egyház (önálló) része, amely saját liturgiáját követi. Fontos különbség viszont – világít rá Demkó atya –, hogy a görögkatolikusok adventje, karácsonyt megelőző böjti időszaka nem négy-, hanem hathetes.

November 15-én kezdődik, így – újabban legalábbis – az egyház hívei nem négy, hanem hat gyertyát tesznek az adventi koszorúra. Sőt, az Egyesült Államok egyes közösségeiben hét gyertya díszíti a koszorút, itt a hetedik, fehér gyertya már az ünnepnek szól.

Ez nekünk szigorú böjti időszak – mondja Demkó Balázs –, itt a szó valós értelmében fontos a karácsonyig tartó komoly önmegtagadás, azért, hogy a lélek jobban tudjon készülni. Mint minden böjtnek, ennek is az a fő üzenete: állítsuk vissza a test fölött a lélek uralmát.

 

Megfelelően kell bánnunk a külsőségekkel

Demkó atya szerint szomorú tapasztalat, hogy az adventi időszakban általában nem zárkózik fel a külsőségekben megjelenő ünnepváráshoz a belső tartalom. Úgy véli ugyanakkor: egy hívő ember „be tudja építeni” a világ által kínált külsőségeket lelki életébe.

Például az ünnep kereskedelmi részéhez kapcsolható adventi naptár is „működhet” hasznos lelki tartalommal – mondja –, olyan formában, hogy a gyerekeknek az édesség mellett minden nap teljesíteniük kell például egy-egy olyan, apró dolgot, amivel megélhető a szeretet.

 

Csínján a frusztráló dolgokkal

Ebben az időszakban – javasolja Demkó Balázs hívőknek és nem hívőknek – fontos törekedni a békességre: „Tapasztaljuk, hogy minden ünnep előtt fokozódik a várakozás, idegrendszerünk pattanásig feszül, hiszen sok a teendő, ki kell takarítani a házat, be kell vásárolni… Vagyis megvannak azok a feladatok, amelyek akár frusztrálttá is tehetik az embert. Ezt mindenképpen el kell kerülni. Nyugalommal, békességben, embertársainkra és családunkra figyelve kell készülni a karácsonyra” – mondja.

 

Szent Miklós szeretni tanítja a gyerekeket is

A gyerekeket is fel kell készítenünk az ünnepekre, és talán az advent az a böjti időszak, amelyben a családok ezt könnyebben megtehetik – legalábbis a görögkatolikusoknál.

Betlehemezők a csedregi (Partium) görögkatolikus templomban 2008 karácsonyán

Betlehemezők a csedregi (Partium) görögkatolikus templomban 2008 karácsonyán, ahol a mai napig tartanak a népi hagyományok.

Szent Miklós ünnepét ugyanis nem véletlenül „helyezték el” annak idején december 6-ára, a karácsony kapujába – szögezi le Demkó Balázs, hangsúlyozva: a szent püspök volt „a hit szabálya”, ő mutatta meg először nagyobb erővel az egyháznak, hogyan kell szeretni: „Ez nem elsősorban az emberek iránti szeretetben domborodik ki a püspök esetében, hanem abban a fajta istenszeretetben, amelyből az emberszeretet fakad.”

Szeretet nélkül pedig nincs békesség, anélkül nem tudunk készülni a karácsonyra sem – foglalja össze Demkó Balázs.

A szeretet egyik legegyszerűbb megnyilvánulási formája, jele az ajándékozás; december 6-án általános, hogy ajándékot adunk a gyerekeknek. Az erre való készület a gyerekeknek is jelent egyfajta „akciót”, indíttatást arra, hogy miközben várjuk az előbb nagy vonalakban bemutatott szent jövetelét, megpróbáljuk őket a szeretet felé terelni.

 

Vecsernyék, kis próféták, kis Mária

A karácsony előtti böjti időszakban a keleti egyház megemlékezik azokról az ószövetségi „kis prófétákról”, akik Krisztus emberi testben való megjelenésé és uralmának kezdetét jövendölték meg.

November 21-én pedig „a boldogságos Szűz templomba vezetését ünnepeljük, amely mozzanat nem szerepel a Szentírásban, csak a hagyomány őrizte meg, komoly teológiai tartalommal: a kis Máriát háromévesen bevezetik a jeruzsálemi templomba, és ott nevelkedik, mintegy készül arra a hivatásra, amit majd később elfogad Gábor főangyal örömhirdetése pillanatában” – sorolja Demkó Balázs.

Az ünnepet megelőző vasárnapoknak különös evangéliumi szakaszai vannak a keleti egyházban: ez a szentatyák vasárnapja és az ősatyák vasárnapja. Ezek az alkalmak arról szólnak, „hogy bizony Krisztus urunknak vannak földi rokonai is a lelki rokonai mellett, hiszen, mint tudjuk, emberré vált” – magyarázza Balázs atya, hozzátéve, hogy más, hétköznapi imádság vagy szertartás ilyenkor – minta a római egyházban például a roráté – nincs.

Vannak viszont vasárnap-előesti vecsernyék, ahol már ószövetségi próféták jövendölései is előkerülnek, és olyan ószövetségi szakaszokat olvasnak fel, amelyek aktuálisan a vasárnapokhoz kapcsolódnak.

Forrás: hirado.hu, fotó: MTI Oláh Tibor, Mohai Balázs

Nyíregyházi Egyházmegye

karácsony, advent, böjt




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2019 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert