Előadást tartottak a szentségi eucharisztikus böjtről Nyíregyháza-Rókahegyen

Előadást tartottak a szentségi eucharisztikus böjtről Nyíregyháza-Rókahegyen

Horváth Tamás atya, a nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézet spirituálisa, bírósági helynök előadást tartott Rókahegyen a szentségi eucharisztikus böjtről november 2-án, a Rókahegyi Görög Esték harmadik, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jegyében rendezett sorozatának alkalmán. A szervező, dr. Ivancsó István atya összefoglalóját olvashatják.

Szöveg: dr. Ivancsó István, fotó: rókahegyi közösség2021. november 3.

Kis költői túlzással mondhatjuk, hogy talán még soha nem zengett olyan erőteljesen a „Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat” kezdetű kongresszusi himnusz, mint a Rókahegyi Görög Esték harmadik sorozatának záró előadása előtt és után. Bár Tamás atya előre nem tudta, hogy így lesz, örült neki, mert az előadásába is bevette, hogy az Eucharisztia ünnepléséhez valóban az éneklés illik. Ám itt most a szentségi böjtről tartotta a végig logikus és lebilincselő, tartalmas előadását.

Az előadás hat téma köré csoportosult. Először a böjti fegyelem eredetéről hallhattunk. Miután az előadó felvázolta a böjt értelmét, visszanyúlt a kezdetekhez, és az ószövetségi böjtölésről beszélt. Külön kiemelte az esszénusokat, illetve átmenetnek említette Keresztelő Jánost és böjtölését, hogy átvezessen az újszövetségi világba. Előbb Jézus Krisztus böjtöléséről hallottunk, majd a böjtről szóló tanítását, kiemelve a farizeusi böjtölés kritikáját. A lényeget a Mt 6,16-18 mondja el számunkra. Végül ebben a részben még a kora Egyház böjtöléséről is szót ejtett, bemutatva és igazolva az istentiszteletek előtti böjt fontosságát.

A második téma maga a szentségi böjt volt. Ebből megtudhattuk, hogy az atyák már a 4. század óta ajánlják, mégpedig a Szentség iránti tisztelet kifejezésére. Az antik rendelkezések is erről szólnak. A zsinatok pedig már fegyelmi rendelkezéseket is hoznak: kiközösítéssel sújtják azokat, akik nem tartanak szentségi böjtöt: csak a böjtölők áldozhatnak! És a szentmisét is délig meg kellett kezdeni.

Következett a harmadik téma, amely arról szólt, hogy mikor kell böjtölni. Az első keresztény irat a megkeresztelkedés előtt böjtöt írja elő (persze, akkor felnőtteket kereszteltek, s a szentáldozás tette őket az Egyház teljes jogú tagjává, s ezért kellett előtte a szentségi böjt). Aztán a további iratokban már arról van szó, hogy szerdán és pénteken kell böjtölni – általában, ami nem a szentségi böjt. Szerdán azért, mert ekkor történt Jézus elárulása, pénteken pedig azért, mert akkor feszítették keresztre. A történelmi áttekintésből hallhattuk, hogy a 20. század elején nagy enyhítés következett a szentségi böjt terén: különösen a betegek tekintetében, de ugyanúgy az esti misékkel kapcsolatban is. Megszűnt az éjféltől kötelező szentségi böjt, illetve három órásra csökkent. Ennek fő indoka a Mt 15,32 – ami XII. Piusz pápa atyai együttérzésében is megnyilvánult.

A negyedik téma a magyar görögkatolikus egyház szentségi böjtjének az alakulása volt. Az előadó az egyházmegyei körlevelek alapján vázolta ezt fel. Dudás Miklós püspök atya 1953-ban adta ki az erre vonatkozó első rendelkezését, majd a következő évben, illetve 1957-ben is magyarázta a ránk is érvényes római, illetve vatikáni rendelkezéseket. Hallhattuk, hogy egyre enyhült a szentségi böjtre vonatkozó rendelkezések szigora. Ez abban csúcsosodott, hogy (Szent) VI. Pál pápa 1974-ben negyed órára csökkentette a fekvő betegek és ápolóik szentségi böjtjét.

Az utolsó előtti téma a hatályos jog áttekintése volt az egyházi törvénykönyv alapján. A 707. és a 713. kánon csak annyit ír elő, hogy a szentségi böjtöt a hegyi egyházak részleges jogának kell szabályoznia. Azt azonban hangsúlyozza, hogy szigorúan meg kell tartani a szentáldozás előtt böjtöt. Ehhez kapcsolódik, hogy Szent II. János Pál pápa is hangsúlyozta az eucharisztikus böjt fontosságát.

Végül az előadónk még arról is beszélt a hatodik témájában, hogy miért kell böjtölni. Egyértelműen leszögezte, hogy az előíráson túl ez a szeretet jele. Ugyanakkor a bűn elutasítása, mert a kísértő eltávolítását is szolgálja. Azzal összegezte a mondanivalóját, hogy böjtölni bármennyit szabad, a szigorúan előírtakon túl is. De amihez ragaszkodnunk kell, az a szentáldozás előtti egy órás szentségi böjt.

Az előadás utáni hozzászólásokból személyes tanúságtételeket is hallhattunk.

A tartalmas előadás méltó lezárása volt a Rókahegyi Görög Esték harmadik sorozatának, mely a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jegyében az Eucharisztiáról szólt különböző szempontokból.

A Rókahegyi Görög Esték sorozata nem fejeződött be. Decemberben még lesz egy előadás, a jövő esztendőben pedig egy új sorozat, immár a negyedik indul az ünneplésről és az ünnepekről.

Szöveg: dr. Ivancsó István, fotó: rókahegyi közösség

Nyíregyházi Egyházmegye

Rókahegy, görög esték, Ivancsó István
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2021 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert