Greek chatolic evenings in Rókahegy

Az idei első előadást tartották a Rókahegyi Görög Estéken

A Rókahegyi Görög Esték negyedik évadának első előadását az ökumenizmus jegyében tartották. Somos Péter az ország egyik legnagyobb virtuális zsidó közösségi csoportjának vezetője, a nyíregyházi hitközség korábbi hitéleti vezetője volt az előadó, aki a zsidó vallási naptárról és a benne lévő fő ünnepekről beszélt az érdeklődőknek január 4-én a Rókahegyi templomban.

Szöveg és fotó: Bodnár Orsolya2022. január 6. 23:10

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 132 napja íródott

Előadásából megtudhattuk, hogy a zsidó naptár nem csupán a napévhez, hanem a holdhónapokhoz igazodik. A zsidó újév kora ősszel kezdődik. A legnagyobb, hétről hétre ismétlődő zsidó ünnep a szombat. Ilyenkor a vallásos zsidó nem végez semmiféle munkát, tevékenységet, nem telefonál, nem néz tévét és nem utazik péntek estétől szombat estig. A zsidó közösséget nálunk hitközségnek, a tagok egymást hittestvéreknek nevezik. Hétköznap salom a megszokott köszöntés, péntek este és szombaton sabbat salom.

A legfontosabb nagyünnepek egyike a Pészach. Az elkerülés ünnepe a zsidóság számára legfontosabb hét az évben. Mint az a zsidó vallásra általában jellemző, az ünnep szertartásainak elemei szigorúan meg vannak határozva, és a legapróbb mozdulatnak, a legkisebb gesztusnak is szimbolikus értelme lehet. Két fontos motívum kíséri végig az ünnepet: az emlékezés a keserűségre, illetve a boldogság, a szabadság örömének éltetése. A széder este fontos része az ünnepnek. A széder (rend) vacsorát az ünnep előestéjén tartják, majd másnap újra.

A hanuka az egyik leghosszabb, nyolc napig tartó zsidó ünnep: a fény ünnepe, amely minden évben más dátumra esik, és egy csodára emlékeztet. A hanukka első napjától kezdve minden este eggyel több gyertyát gyújtanak meg a zsidó családok, és olyan helyre teszik őket, ahol hirdethetik az isteni csodát. Ilyenkor ajándékot is kapnak a zsidó gyerekek, előfordul, hogy a hanukka minden napján kapnak valami apróságot.

A jom kippur (héberül: יום כיפור, áskenáz kiejtéssel: jajm kippur) a zsidó vallás egyik legnagyobb ünnepe, az engesztelés napja, a szombatok szombatja. Az ünnep fő célja, hogy megtérésre hívja a zsidó hívőket. Ezen a napon különösen sokat imádkoznak a vallásos zsidók, és huszonöt órás böjtöt tartanak. A zsidó gondolkodás szerint a valódi bűnbánatot a megtérés jelei követik, vagyis a bűnösnek meg kell javítania életvitelét.

Hallhattunk a Tóráról is, mely a zsidók legrégibb írásos emlékeit őrzi és leírja a zsidó nép őstörténetét a világ teremtésétől, Istennel kötött szövetségein keresztül, a Mózes közvetítése által kapott törvényekig. Sokan megtisztelték jelenlétükkel az előadást, melynek végén a szervező hirdette a soron következő előadást, ami 2022. február 3-án (kivételesen csütörtökön) lesz. Nagy Csaba „Ünnepi történelemidézés tárogatóval” c. előadását hallhatjuk majd.

Szöveg és fotó: Bodnár Orsolya

Nyíregyházi Egyházmegye

Rókahegy, görög esték, Ivancsó István
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

HERE YOU ARE: NEWS

BACK TO TOP


FOLLOW US ALSO IN THE SOCIAL MEDIA:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2022 Eparchy of Nyíregyháza

Development: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert