Él az én lelkem és dicsér Téged – végső búcsút vettek Cselényi István Gábor atyától

Él az én lelkem és dicsér Téged – végső búcsút vettek Cselényi István Gábor atyától

A temetési szertartást Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök végezte Nyíregyházán február 4-én. A főpásztornak a szertartáson elhangzó beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye, fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye2022. február 4. 23:39

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 106 napja íródott

Krisztusban kedves gyászoló testvérek!

1970. szeptember 8-án egy ifjú fejét szerényen az oltárra hajtotta. Ez lett a papi jelmondata: „Él az én lelkem és dicsér Téged.”

2022. január 19-én egy ifjú, több mint ötven év papi szolgálat után, lelkét szerényen Isten ölébe helyezte, és ma ugyanúgy hangzik az ének: „Él az én lelkem és dicsér Téged.”

„Él az én lelkem és dicsér Téged”: hangzott az ének dr. Cselényi István Gábor áldozópap, nyugalmazott egyetemi tanár koporsójánál, aki 1943. augusztus 23-án született Nyíregyházán, és egy széleskörű papi pálya után teste ismét ide tért vissza, hogy végleg megpihenjen.

„Él az én lelkem és dicsér Téged”: a 118. zsoltár utolsó mondatainak a része ez az énekvers. A 118. zsoltár páratlan szépségű és tartalmú teológiai és költői remekmű. Különleges zsoltár: nagyon kedves, derűs, rendkívül gazdag, színes és széleskörű, mondhatnánk hosszú, de mégis szép. A héber ábécé betűinek a sorrendjét követi: 22 szakasz, minden szakasz 8 versből áll. A 176 versével a Biblia leghosszabb fejezete.

A zsoltár versei között találhatóak a temetési szertartásunk jól ismert részei:

„Boldogok, kiknek útjuk fedhetetlen, kik az Ő törvényében járnak.”

„Szívembe rejtem beszédeidet, hogy ne vétsek ellened.”

„Áldott vagy te, Uram, taníts meg engem, a Te igazságaidra.”

„Megemlékezem éjjel a te nevedről, Uram, és megtartom törvényedet.”

„Kezeid teremtettek és alkottak engem, adj értelmet nekem, hogy megtanuljam parancsaidat.”

„Ha a Te törvényed nem lett volna elmélkedésem, talán már elvesztem volna lealáztatásomban.”

„Örökké sem feledem el igazságidat, mert azok által éltetsz engemet.”

„Tied vagyok én, üdvözíts engem.”

„Várnak reám a bűnösök, hogy elveszítsenek engem, de én bizonyságaidra figyelmezek.”

„Ideje a cselekvésnek uram, mert megszegték törvényedet.”

„Tekints reám, és könyörülj rajtam azok ítélete szerint, akik nevedet szeretik.”

„Lépteimet igazgasd beszéded szerint, hogy ne uralkodjék rajtam semmi igazságtalanság.”

„Ments meg engem az emberek rágalmaitól, és megtartom törvényedet.”

Az utolsó, a huszonkettedik szakasz a héber ábécé utolsó betűjével jelölt, így hangzik:

„Közelítsen, Uram, színed elé könyörgésem,

szavaid szerint tégy értelmessé engem.

Jusson színed elé kérelmem,

a te beszéded szerint ments meg engem.

Ajkaimról dicsőitő ének árad,

mikor engem igazságaidra tanítasz.

Nyelvem hadd zengje szavaidat,

mert minden parancsod igazság.

Legyen a te kezed szabaditásomra,

mert a te parancsaidat választottam.

Üdvözítésedre vágyódtam Uram,

és törvényedről elmélkedem.

Él az én lelkem és dicsér téged,

és ítéleteid megsegítenek engem.

Eltévelyedtem mint az elveszett juh,

keresd föl a te szolgádat,

mert parancsaidat nem feledtem el!”

Ahogyan a 118. zsoltár különleges, nagyon kedves, derűs, rendkívül gazdag, színes és széleskörű, mondhatnánk hosszú és szép, ugyanilyen páratlan szépségű és tartalmú teológiai és költői remekmű István atya élete is. A 118. zsoltár énekversei, mintha István atya életéről szólnának. Életteli lelkesedése és Isten dicsérete jellemzi egész életét. Mosolya, csillogó szemei és méltóságteljes tartása beleégett mindannyiunk emlékébe, akik találkozhattunk vele. 

Megemlékezésemben életének négy kiemelkedő területét szeretném felidézni:

1. Áldozópapi szolgálatát

2. Oktató és tudományos tevékenységét

3. Egyházzenei munkásságát

4. Családját

 

  1. Áldozópapi szolgálata

„Közelítsen, Uram, színed elé könyörgésem, szavaid szerint tégy értelmessé engem.

Értelmes, komoly lelkipásztori munka jellemzi papi szolgálatát, mely rendkívül széleskörű és sokszínű, akárcsak a 118. zsoltár. Felsorolni is hosszú, hogy milyen sok címmel és helyszínen végezte szolgálatát. Volt önálló lelkész, segédlelkész, szórványlelkész, másodlelkész, szervezőlelkész, parókus.

Rendkívül széles spektrumú papi munkájának helyszíne is: Létavértes, Rózsák tere, Újpest, Újfehértó, Nyírszőlős, Esztergom, Piliscsaba, Tatabánya, Tata.

Kiemelendő Sóstóhegy-Rókahegy, ahol kis templomot épített, valamint Esztergom, ahol a várostól görögkatolikus használatra megkapta a szerb ortodox templomot, melyet felújított, és ahol közösségi házat épített. Mindenütt fáradhatatlanul munkálkodott Isten országáért.

Nyugdíjba vonulása után, ameddig egészségi állapota engedte, hűségesen szolgálta az Országos Ruszin Kisebbség budapesti híveit ószláv nyelvű Szent Liturgia végzésével.

Minden szolgálati helyén lelkesen azon fáradozott és mindent megtett érte, hogy a reábízottakat Krisztushoz vezesse. Hivatásához hűen mintegy belekiáltotta a világba Izaiás szavait: „Velünk az Isten értsétek meg nemzetek, és térjetek meg, mert velünk az Isten.” – visszaemlékezésében ezekre a szavakra emlékszik úgy, mint amelyek elindították papi útján.

 

  1. Oktató és tudományos tevékenysége

„Üdvözítésedre vágyódtam Uram, és törvényedről elmélkedem.

Mint ahogyan a 118. zsoltárt, úgy István atya oktatói és tudományos tevékenységét is sokszínűség jellemzi. A teljesség igénye nélkül egy-egy helyszínt említek munkásságából. Nagyon megtisztelő volt számára, hogy a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán, édesapjához hasonlóan, 1982-től főállású tanárként dolgozhatott. De az évek során Krisztus iránti buzgósága nem elégedett meg ennyivel. Tanított az egyetem, illetve a főiskola nappali és levelező tagozatán egyaránt. 

Tanított tárgyai többek között: filozófia, liturgikus ének, alapvető hittan, vallásszociológia és pasztorál-pszichológia, valamint latin.

Emellett tanított a Besenyei György Tanárképző Főiskola Hittanári Szakán. 1992-től másodállásban főiskolai docens volt, majd 2000-től főiskolai tanár a DOTE Nyíregyházi Egészségügyi Főiskola Társadalomtudományi Tanszékén.

Közben óraadó, később főállású főiskolai tanár a Vitéz János Érseki Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán.

Állandó kurzusokat, illetve speciálkurzusokat vezetett a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai Bölcsésztudományi Karán.

A 16 év felsőoktatási tevékenység és 10 év tanszékvezetőség alatt, a 22 szemeszter folyamán mintegy 60 szakdolgozatot írtak nála hallgatói, és 15 speciálkollégiumot vezetett. Járt a Jeruzsálemi Héber Egyetemen tanulmányi úton, illetve 10 alkalommal vett részt a bécsi Teológiai Tudományos Konferencián.

Oktatói tevékenységével párhuzamosan a Magyar Tudományos Akadémiánál szociológiából kandidátusi, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen teológiai Ph.D. fokozatot szerzett, habilitációját  – nyelvészeti-filozófia tárgykörben – a Debreceni Egyetemen végezte, és tagja lett az Accademia di San Tommasonak.

Egyszer gyerekkorában megihlették a vértanúk és verset írt a tiszteletükre:

„De szeretnék vértanú lenni, Krisztusért meghalni...”

Amikor ezt édesapja, akire ő nagyon felnézett, megtudta, így szólt: „Pisti, elsősorban nem meghalnunk kell az Úr Jézusért, hanem Élni.”

„Azóta ez lett az életprogramom, még ha csak gyarló módon sikerült is ezt teljesítenem.” – írja visszaemlékezéseiben István atya.

Édesapja biztosan büszkén köszöntötte fia lelkét odaát, mert Pisti megfogadta az apai jótanácsot, és igen gazdag életet élt Krisztusért!

 

  1. Egyházzenei munkássága

 „Ajkaimról dicsőítő ének árad, mikor engem igazságaidra tanítasz. Nyelvem had zengje szavaidat, mert minden parancsod igazság.”

Mintha csak István atya mondta volna ezeket a szavakat. Már gyerekkorától zeneiskolába járt, és otthon, édesapja mellett az egyházi ének élete részévé vált. Már fiatalon foglalkoztatta az oktoéch, a nyolchangú énektár, aztán a Központi Szemináriumban megismerkedett a gregorián énekléssel. Nagyon érdekelte a Kárpát-medencében meglévő bizánci dallamvilág, annak alakulása és formálódása. Komoly egyházzenei ismeretekre tett szert.

Sokszínűségét nagyon jól jelzi, hogy fiatal segédlelkészként népszerű beat-miséket szervezett a Rózsák terei görögkatolikus templomban.

Nyíregyházán a többszólamú bizánci énekeink megismertetésén és bevezetésén fáradozott, kézzel másolta a kottákat, hogy a kispapok elsajátíthassák gyönyörű dallamainkat. Többek között lekottázta a Szent Liturgiát, a vecsernyét, az utrenyét, az ünnepek énekeit.

Művészeti téren a zene szeretetén kívül számos irodalmi alkotása, verse is napvilágot látott. A Teológiai folyóirat olvasó-szerkesztője és a Keresztény Élet, illetve a kolozsvári Keresztény Szó állandó munkatársa volt, de rendszeresen jelentek meg cikkei és versei az Új Ember és a Katolikus Szó című folyóiratokban is.

Élete során számos kiadványa jelent meg itthon és külföldön egyaránt.

129 különböző könyv, tankönyv, folyóirat és publikáció szerzője, 12 tudományterületen.

 

  1. A Család

„Él az én lelkem és dicsér téged, és ítéleteid megsegítenek engem. Eltévelyedtem, mint az elveszett juh, keresd föl a te szolgádat, mert parancsaidat nem feledtem el!”

Ez a zsoltár a családjáról is szól, kedves feleségéről, gyermekeiről és hat unokájáról, hiszen ahhoz, hogy ezt a gazdag papi életutat végigjárhassa, elengedhetetlen volt a családja, számos öröm és nehézség forrása. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy görögkatolikus püspökként megköszönjem szerető családjának, hogy mögötte álltak és támogatták őt. Hogy élhette az ő lelki életét, dicsőíthette az Isten.

Ez a zsoltár nem is csak István atya földi életéről szól, hanem az ő halhatatlan lelkéről, amely már ott áll az Isten előtt, él tovább az ő lelke és dicsőíti az Urát, akit annyira szeretett. Aki előtt meghajtja fejét, bocsánatot kér a hibákért, melyeket – mint ember – életében elkövetett, mert ahogy a szertartás mondja, nincs ember, aki él és ne vétkezzék. És az ő Ura és Istene magához öleli az ő lelkét, mert „parancsaidat nem feledtem el” – s ez kedves az Isten színe előtt.

Kedves István atya, nyugodj békében! Ámen.

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye, fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye

temetés, Cselényi István Gábor
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2022 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert