A barabási Karitász-bázis tíz napja működik. A 65-70 fő befogadására alkalmas melegedő két, tizenkét órás műszakban, önkéntesek segítségével 0-24 óráig várja a határról érkező menekülteket. A határon (itt is) igen hideg van, sokszor órákat kell várni a belépésre. Mit gondolnak önkénteseink az itt végzett munkáról? Milyen érzéseik vannak? – Besze Erika, az országos Katolikus Karitász munkatársa fordítja figyelmünket a segítők felé.
„Jót csinálunk, jót cselekszünk és ez jó érzéssel tölt el”
„Mi hátrányos térségből, Borsodból jöttünk, tehát a munka ismerős, de a háborús helyzet más dimenziót ad ugyanannak a tevékenységnek.”
„Nagyon jó érzéssel tölt el az, hogy kézzelfogható a segítség. Látom azt, akinek problémája van és az én segítségemmel sikerül megoldani.”
„Személyesség. Tényleg Embertől emberig”
„Aki már több műszakot is csinált: Nehéz visszaállni, két nap is kell, mire a fejemből kimennek az arcok és a sorsok. Ugyanakkor nehezen megyek el. Tudom, hogy pihennem kell, de nehéz itt hagyni.”
„Nem tudom magamban tartani, amikor elmegyek innen, otthon folyamatosan mesélem.”
„Itt nem a hírt látjuk, hanem az embert.”
„Helyrerázza az értékrendemet. Hogy élek én és milyen könnyen meg tud ez változni.”
Kárpátaljáról korábban áttelepült önkéntesünk szerint: „Egyszerűen nem tudtam volna megtenni, hogy nem jövök ide segíteni.”
„Nem a rosszon gondolkodom, mert az itteni tevékenység leköt, és nem a rossz gondolatok uralkodnak el a fejemben.”
„Megmarad bennem a menekültek arca, akikkel személyes kontaktusba kerültem.”
Görög katolikus önkéntesünk: „Lelki mélypontom volt, nyomaszottak a látottak, Beregdarócra mentem szent liturgiára, ez segített feldolgozni.”
„Azzal, hogy segíthetek, rájövök arra, hogy sokkal jobban értékelem a saját életemet.”
Négy lány jött egy cégtől, ami egy kárpátaljai óvodát támogat. Oda nem tudnak most menni, ezért egyértelmű volt, hogy önkéntesként szeretnének csatlakozni. Ők jöttek először, de már szerveződik a többi is.
Görög kispap önkénteseink mondták: Bennük nagyon vegyesek az érzelmek, sokat voltak a határon. A hála mellett hálátlanságot és bizalmatlanságot is tapasztaltak, amit nem értettek. Csalódtak is, de mindig a jó érzés kerekedik felül.
Szöveg és fotó: Besze Erika/Katolikus Karitász
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
||||||
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |
31 |